Dinjevac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dinjevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségPitomacsa
Jogállás falu
Irányítószám 33405
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség458 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dinjevac (Horvátország)
Dinjevac
Dinjevac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 17° 10′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 17° 10′ 20″

Dinjevac falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Pitomacsához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 21, közúton 26 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Gorbonok és Grabrovnica között a megyehatáron fekszik. A megye egyik legnyugatibb települése. Az egész falu egyetlen hosszú utcából áll. Központja, egyben legrégibb része a nyugati részen található. Minden oldalról termékeny szántóföldek övezik.

Története[szerkesztés]

Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól a 17. század végén és a 18. század elején Kapronca, Kőrös, Szentgyörgyvár vidékéről, valamint Szlavóniának a török megszállástól korábban felszabadított területeiről új lakosságot telepítettek be. 1702-től az akkor alapított kloštar podravski plébániához tartozott. A település neve az általánosan elfogadott magyarázat szerint a „dina” (magyarul homokdűne) főnévből ered és a vidék homokos talajára utal. Lakossága a kezdetektől fogva 300 lélek körül volt, akik többségben mezőgazdasággal foglalkoztak, emellett katonai szolgálattal is tartoztak. 1733-ban 24 háztartást számláltak a településen.

1758-ban a szentgyörgyvári határőrezred alapításakor az ezred hatodik századának székhelye Pitomacsa lett. 12 település tartozott hozzá: Velika és Mala Črešnjevica, Sesvete Podravske, Suha Katalena, Kloštar Podravski, Kozarevac, Sedlarica, Grabrovnica, Otrovanec, Dinjevac, Kladare és Pitomacsa. Minden településen katonai őrállás volt a megfelelő személyzettel ellátva. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dinyavecz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dinyevecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dinyevecz” néven 68 házzal, 335 katolikus és 36 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1871-ben megszüntették a katonai közigazgatást és Belovár-Kőrös vármegye Szentgörgyvári járásának része lett. Ezen belül Kloštar Podravski községhez tartozott.

A településnek 1857-ben 395, 1910-ben 784 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a lakosság sokat szenvedett mind az usztasák, mind a partizánok által elkövetett üldöztetéstől és elhurcolástól. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Állam része volt. A háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. Az új közigazgatási felosztásban előbb a szentgyörgyvári, majd 1955-től a verőcei járáshoz tartozott. 1962-ben Szentgyörgyvár nagyközség része lett. A kommunista uralom idején sok embertől vették el a földjét és sokan távoztak, hogy Nyugat-Európában munkát vállaljanak. 1991-ben lakosságának 99,8%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-tól újra Verőce-Drávamente megye része. 2011-ben a településnek 458 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
395 423 404 568 651 784 702 697 691 730 653 637 567 502 491 458

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1972-ben épült. A településnek sokáig nem volt kápolnája, csak egy Szent Jakab oszlopa, mely a mai kápolna közelében állt. Ezt említi meg 1780-ban az akkori kloštari plébános Matija Sarada, hogy nem sokkal korábban állították és jelöli a katonai felmérés 1782-es térképe is. A mai kápolna elődjét 1908-ban építették, de az 1970-es évekre nagyon rossz állapotba került. Ekkor építették a mai, 30 méter hosszú és 10 méter széles kápolnát, melyet 1973. július 7-én szenteltek fel. A kápolna egyhajós, észak-déli tájolású, harangtornya az északi homlokzat előtt áll.

Kultúra[szerkesztés]

A településen több egyesület is működik. Az önkéntes tűzoltóegylet 1927-ben alakult, a tűzoltószerház a kápolna és a közösségi ház közelében áll. A Hrvatska žena nőegylet 1997-ben alakult, elődjét még 1959-ben alapította az iskola két tanára Bobek Ivanka és Stjepan, akik aktív közösségi életet is folytattak. A nőegyletnek saját színjátszóköre és folklórcsoportja is volt.

Oktatás[szerkesztés]

A pitomacsai elemi iskolának négyosztályos alsó tagozatos területi iskolája működik itt. Az első iskola 1832-ben nyílt meg. Az iskola régi épülete a 19. században épült, helyette 2013-ban új épületet emeltek.

Sport[szerkesztés]

Az NK Podravec Dinjevac labdarúgóklubot 1976-ban alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Branko M. Begović: Pitomača kroz prošlost. Pregled povijesti Pitomače povodom 480 godišnjice prvog pisanog spomena Pitomače (1535. - 2015.) Pitomača 2015. monográfia ISBN 978-953-56963-2-2