Španat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Španat
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSzópia
Jogállás falu
Irányítószám 33520
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség172 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Terület8,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Španat (Horvátország)
Španat
Španat
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 45′ 45″, k. h. 17° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 45″, k. h. 17° 38′ 00″

Španat falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szópiához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőce központjától légvonalban 20, közúton 24 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 15 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Visnyica és Felsőmiholjác között fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban az innen délre fekvő mocsaras területen állt Jugovac vára, melyből mára csak a várat övező egykori sánc nyomai maradtak.

A település a 19. század első felében keletkezett Felsőmiholjác nyugati határrészén, de hivatalosan csak 1948 óta számít önálló településnek. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 148, 1910-ben 218 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a magyar, 11%-a horvát, 6%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború végén a partizánok elűzték a magyar lakosságot, a helyükre a háború után szerbek települtek. 1991-ben 359 főnyi lakosságának 91%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 172 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
148 204 149 179 183 218 213 426 430 414 421 380 364 359 228 172

(1948-tól önálló településként.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Jugovac középkori várának maradványai a településtől délre, a Bisztrica felé vezető úttól mintegy 500 méterre nyugatra, egy bozóttal benőtt területen találhatók. A várhely hosszúkás alaprajzú, a középső része egy alacsony plató, melyet sánc övezett. Ez a terület a középkorban mocsaras, ingoványos terület volt, melyet csak a 19. században a Jugovac-csatorna segítségével csapoltak le. A várhely a mai napig sincs feltárva.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]