Gornje Viljevo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornje Viljevo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségÚjbakóca
Jogállás falu
Irányítószám 33518
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség31 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornje Viljevo (Horvátország)
Gornje Viljevo
Gornje Viljevo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 41′ 45″, k. h. 17° 47′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 45″, k. h. 17° 47′ 40″

Gornje Viljevo falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Újbakócához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 35, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti síkságon, a Papuk-hegység előterében, Medinci és Alsóbakóca között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével,[2] akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a lakosság részben helyben maradt.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Villievo” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Viljevo” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Viljevo” néven 36 házzal, 212 lakossal találjuk.[4]

1857-ben 194, 1910-ben 309 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 69%-a szerb, 24%-a horvát, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1960-as évektől fogva a fiatalok elvándorlása miatt a lakosság száma folyamatosan csökken. 1991-ben lakosságának 52%-a szerb, 42%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 31 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
194 245 221 646 286 309 281 298 253 279 261 167 119 69 53 31

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt pravoszláv harangtornyát 1930-ban építették.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]