Obradovci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Obradovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségIzdenc
Jogállás falu
Irányítószám 33513
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség56 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
Terület3,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Obradovci (Horvátország)
Obradovci
Obradovci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 36′ 45″, k. h. 17° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 45″, k. h. 17° 56′ 30″

Obradovci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Izdenchez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 49, közúton 62 km-re délkeletre, a magyar határtól 19 km-re délre, községközpontjától 4 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Drávamenti síkságon, Donje Predrijevo és Slavonske Bare között, a Rašćanača-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település feltehetően a 16. században török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. 1564-ben „Obradowcze” néven a raholcai uradalomhoz tartozó települések között említik.[2] Szlavónia területével együtt az 1683 és 1699 közötti háború során szabadult fel a török uralom alól. 1702-ben „Obradovcze, Obradovczy” változatokban szerepel. 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Obradovcze” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Obradovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Obradocze” néven 8 házzal, 54 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 113, 1910-ben 167 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a szerb, 10%-a horvát, 3%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 85%-a szerb, 6%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 56 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
113 126 105 109 130 167 172 146 172 167 160 132 132 103 54 56

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1744-ben épült. 1823-ban és 1881-ben megújították. Ikonosztáza 1763-ban készült. A második világháború során a faluba bevonuló usztasák súlyosan megrongálták. Ikonosztáza, liturgikus tárgyai, egyházi könyvei, levéltára megsemmisültek. 1984-ben megújították. A délszláv háború során 1991. november 27-én aknatalálat érte és súlyosan megrongálódott. Ma tető nélkül, romos állapotban állnak csupasz falai. A parókiához Slavonske Bare, Kutovi, Donje Predrijevo, Milanovac, Izdenc és Breštanovci pravoszláv hívei tartoznak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]