Ugrás a tartalomhoz

Obradovci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Obradovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségIzdenc
Jogállásfalu
Irányítószám33513
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség41 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
Terület3,60 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′ 54″, k. h. 17° 56′ 31″45.615000°N 17.942000°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 54″, k. h. 17° 56′ 31″45.615000°N 17.942000°E
Térkép

Obradovci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Izdenchez tartozik.

Verőcétől légvonalban 49, közúton 62 km-re délkeletre, a magyar határtól 19 km-re délre, községközpontjától 4 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Drávamenti-síkságon, Donje Predrijevo és Slavonske Bare között, a Rašćanača-patak mentén fekszik.

A település feltehetően a 16. században török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. 1564-ben „Obradowcze” néven a raholcai uradalomhoz tartozó települések között említik.[2] Szlavónia területével együtt az 1683 és 1699 közötti háború során szabadult fel a török uralom alól. 1702-ben „Obradovcze, Obradovczy” változatokban szerepel. 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Obradovcze” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Obradovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Obradocze” néven 8 házzal, 54 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 113, 1910-ben 167 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a szerb, 10%-a horvát, 3%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 85%-a szerb, 6%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 56 lakosa volt.

Lakosság változása[5][6]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
1131261051091301671721461721671601321321035456

Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1744-ben épült. 1823-ban és 1881-ben megújították. Ikonosztáza 1763-ban készült. A második világháború során a faluba bevonuló usztasák súlyosan megrongálták. Ikonosztáza, liturgikus tárgyai, egyházi könyvei, levéltára megsemmisültek. 1984-ben megújították. A délszláv háború során 1991. november 27-én aknatalálat érte és súlyosan megrongálódott. Ma tető nélkül, romos állapotban állnak csupasz falai. A parókiához Slavonske Bare, Kutovi, Donje Predrijevo, Milanovac, Izdenc és Breštanovci pravoszláv hívei tartoznak.

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Tímár György: Királyi Sziget – Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565. 379. o.
  3. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 472. o.
  4. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 67. o. Buda, 1829.
  5. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 17.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]