Lukács (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lukács (Lukač)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségLukács
Jogállás falu
Polgármester Đuro Bukvić (HDZ)
Irányítószám 33406
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség443 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lukács (Horvátország)
Lukács
Lukács
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 17° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 17° 25′ 00″
Lukács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukács témájú médiaállományokat.

Lukács (régen Szent-Lukács néven is, horvátul: Lukač) falu és község Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Verőce központjától légvonalban 5 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Barcsot Daruvárral és Pakráccal összekötő 5-ös számú főútvonal mentén fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Brezik, Budrovac Lukački, Dugo Selo Lukačko, Gornje Bazje, Kapela Dvor, Katinka, Lukács, Rit, Trézenföld, Turanovac, Veliko Polje és Zrinj Lukački települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. Lukács és a szomszédos Dugo Selo Lukačko területére a németországi Wittenberg környékéről hoztak német telepeseket. A lukácsi plébániát a falu kegyura gróf Karlo Otton de Carafa alapította 1761-ben és ugyanebben az évben felépíttette a Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt templomukat is, melyről a település a nevét kapta. A plébánia szolgálatát az első három évben a verőcei ferences atyák látták el. A falu első plébánosa Marko Krajachich 1764-ben érkezett és 1776-ig szolgált itt. A miséket német és horvát nyelven mondták. A falu első házai a templomtól nyugatra épültek fel. Az egyházi vizitáció szerint akkoriban 74 lélekkel Lukács volt a plébánia legkisebb települése.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lukach” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lukács (Szent-Lukács)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lukáts (Sz. Lukach)” néven 37 házzal, 207 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.

A településnek 1857-ben 336, 1910-ben 451 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 53%-a német, 33%-a horvát, 14%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 532 főnyi lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 443, a községnek összesen 3.634 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
336 364 355 425 467 451 394 421 720 624 688 639 539 532 531 443

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1771-ben épült a település keleti szélén. Egyhajós, későbarokk épület, a hajónál valamivel szűkebb, keletelt, sokszög záródású szentéllyel. Hosszúsága 20 méter, szélessége 8 méter. 22 és fél méter magas, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtornya a nyugati főhomlokzat felett áll. Négy harang található benne. A főhomlokzatot négy pilaszter tagolja három részre. A templomot 1901-ben a szentély északi oldalához épített kápolnával bővítették, ekkor jelentek meg a templom klasszicista építészeti jegyei. Értékes az 1762-ben készített, Szent Lukács szobrával díszített barokk szószék, mely a kegyúr, gróf Karlo Otton de Carafa adománya. Az épületet utoljára 1998-ban újították fel.

Kultúra[szerkesztés]

A község közösségi háza Gornje Bazjén található.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a gornje bazjei Ivan Goran Kovačić elemi iskola területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Lukač 05 labdarúgóklubot 1949-ben alapították. A megyei 1. ligában szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]