Dugo Selo Lukačko
| Dugo Selo Lukačko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Lukács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33406 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 412 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 17° 27′ 00″45.875000°N 17.450000°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 17° 27′ 00″45.875000°N 17.450000°E | |
 | |
Dugo Selo Lukačko falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Lukácshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verőce központjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. Dugo Selo Lukačko és a szomszédos Lukács területére a németországi Wittenberg környékéről hoztak német telepeseket. A horvátok Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről jöttek. A lukácsi plébániát, ahova Dugo Selo is tartozott gróf Karlo Otton de Carafa alapította 1761-ben és ugyanebben az évben felépíttette a Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt templomukat is. A miséket német és horvát nyelven mondták. Az egyházi vizitáció szerint akkoriban 536 lélekkel Dugo Selo volt a plébánia legnépesebb települése.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dugoszelo” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dugoszello” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dugoszello” néven 93 házzal, 596 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.
A településnek 1857-ben 822, 1910-ben 1.256 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 86%-a horvát, 8%-a német, 4%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 642 főnyi lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 570 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 822 | 1.036 | 1.041 | 1.098 | 1.183 | 1.256 | 1.139 | 1.211 | 1.253 | 1.348 | 1.176 | 958 | 754 | 642 | 670 | 570 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falu közepén, a főutca déli oldalán áll. Egyhajós épület, szögletes szentéllyel, nagyméretű, félköríves ablakokkal. A piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony az északi főhomlokzat felett áll.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen ma a gornje bazjei Ivan Goran Kovačić elemi iskola területi iskolája működik. A falu iskolája 1905-ben épült fel és a következő évben meg is kezdődött a rendes tanítás, de az I. világháborúig az iskola látogatottsága még gyér volt. A II. világháború után 1946-ban kezdődött a rendes tanítás. 1955-ben az épületet bővítették. Az 1965/66-os tanévben integrálták a kisebb iskolákat a község központi iskolájába, mely Gornje Bazjén működött. Ma csak az alsó tagozat működik az épületben 3 tanítóval és 30-40 tanulóval.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 158. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 64. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. november 25..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- A falu kataszteri térképe 1884.
