Krasković

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krasković
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségCsacsince
Jogállás falu
Irányítószám 33514
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krasković (Horvátország)
Krasković
Krasković
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 35′ 00″, k. h. 17° 45′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 00″, k. h. 17° 45′ 50″

Krasković falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Csacsincéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 40, közúton 54 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re délnyugatra Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység északi részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 16.-17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. A térség többi településével együtt 1684-ben szabadult fel a török uralom alól. A lakosság elmenekült. 1698-ban „Kraszkovich” néven 3 családdal szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[2] A felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kraskovics” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krasskovich cum Potochany” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krasskovich” néven 49 házzal, 282 lakossal találjuk.[4]

1857-ben 275, 1910-ben 463 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 68%-a szerb, 26%-a magyar, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 69%-a szerb, 10%-a horvát, 12%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború során már 1991 kora őszén szerb ellenőrzés alá került. A szerb felkelő csapatok egyik támaszpontja volt a településen. A horvát csapatok, melyek fő erejét a našicei 132. dandár képezte 1991. december 3-án az Orkan ’91 hadművelet első szakaszában foglalták vissza. A lakosság elmenekült és később is csak néhány idős ember tért vissza. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
275 277 265 298 373 463 453 501 422 431 360 242 165 113 13 0

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]