Krasković
| Krasković | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Csacsince |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33514 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 192 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 07″, k. h. 17° 45′ 57″45.585144°N 17.765858°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 07″, k. h. 17° 45′ 57″45.585144°N 17.765858°E | |
 | |
Krasković falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Csacsincéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verőcétől légvonalban 40, közúton 54 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re délnyugatra Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység északi részén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a 16.-17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. A térség többi településével együtt 1684-ben szabadult fel a török uralom alól. A lakosság elmenekült. 1698-ban „Kraszkovich” néven 3 családdal szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[3] A felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kraskovics” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krasskovich cum Potochany” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krasskovich” néven 49 házzal, 282 lakossal találjuk.[5]
1857-ben 275, 1910-ben 463 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 68%-a szerb, 26%-a magyar, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 69%-a szerb, 10%-a horvát, 12%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború során már 1991 kora őszén szerb ellenőrzés alá került. A szerb felkelő csapatok egyik támaszpontja volt a településen. A horvát csapatok, melyek fő erejét a našicei 132. dandár képezte 1991. december 3-án az Orkan ’91 hadművelet első szakaszában foglalták vissza. A lakosság elmenekült és később is csak néhány idős ember tért vissza. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 275 | 277 | 265 | 298 | 373 | 463 | 453 | 501 | 422 | 431 | 360 | 242 | 165 | 113 | 13 | 0 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. 398. oldal.[halott link]
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 351. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 64. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2019. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
