Felsőpistana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőpistana (Gornja Pištana)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségRaholca
Jogállás falu
Irányítószám 33515
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség5 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőpistana (Horvátország)
Felsőpistana
Felsőpistana
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 31′ 30″, k. h. 17° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 30″, k. h. 17° 50′ 00″

Felsőpistana (horvátul: Gornja Pištana) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 48, közúton 65 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 8 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység északi völgyében, a Pistana-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település feltehetően a 16. században török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vallású vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. Szlavónia területével együtt az 1683 és 1699 közötti háború során szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Superioris Pistaina”[2] alakban Alsópistanával együtt 12 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések között. 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornia Pisstana” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pistana (Gornja)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pistana (Gorna, Felső)” néven 47 házzal, 281 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 235, 1910-ben 275 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb, 4%-a horvát, 3% jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 5 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
235 245 211 221 250 275 265 445 187 201 174 175 141 120 13 5

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]