Bad Homburg vor der Höhe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bad Homburg vor der Höhe
A fehér torony
A fehér torony
Bad Homburg vor der Höhe címere
Bad Homburg vor der Höhe címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Hessen
Kormányzati kerület Darmstadt
Járás Hochtaunuskreis
Alapítás éve 782
Polgármester Alexander Hetjes CDU
Irányítószám 61348, 61350, 61352
Körzethívószám 06172
Rendszám HG, USI
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 52 752 fő (2014. dec. 31.)
Népsűrűség 1017,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 137 m
Terület 51,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bad Homburg vor der Höhe (Németország)
Bad Homburg vor der Höhe
Bad Homburg vor der Höhe
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 13′, k. h. 8° 36′Koordináták: é. sz. 50° 13′, k. h. 8° 36′
Bad Homburg vor der Höhe (Hessen)
Bad Homburg vor der Höhe
Bad Homburg vor der Höhe
Pozíció Hessen térképén
Bad Homburg v. d. Höhe in HG.svg
Bad Homburg vor der Höhe weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Homburg vor der Höhe témájú médiaállományokat.

Bad Homburg vor der Höhe (röviden: Bad Homburg, hivatalos írásmódja: Bad Homburg v. d. Höhe) a Németországi, Hessen tartománybeli Hochtaunus járás székhelye. Frankfurt am Maintól 12 km-re északra található.

A város története[szerkesztés]

Bad Homburg De Merian Hassiae.jpg

A város a 14. század elején kapott városi jogot. A 17. században vallásüldözések következtében sok francia menekült telepedett le itt és Neustadtban talált új otthonra.

A Schlossplatzon, a város legmagasabb pontján álló kastély (Schloss) a a 14. századi vár helyett épült 1678-ban. Az egykori vár maradványa a Fehér-torony (Weisser Thurm). E kastély a 17. századtól a 19. század második feléig volt a hesseni tartományi grófok rezidenciája.

A vármúzeum II. Frigyes homburgi hercegre emlékeztető tárgyakat őriz. A herceg bronz mellszobrát Andreas Schüller az észak-német barokk plasztika kiemelkedő mestere készítette. II. Frigyes 1658-ban Koppenhága ostrománál elvesztette bal lábát, melyet művégtaggal pótoltak, melynek egyes részei ezüstből készültek, a herceget ez időtől ezüstlábú-nak nevezték. Ez a névadó műláb ma a vármúzeumban látható. 1675-ben mint a porosz lovasok vezére döntő szerepet játszott a svédek ellen vívott fehrbellini ütközetben.

A fürdőváros[szerkesztés]

A városban és környékén fakadó bővizű forrásokat már a rómaiak is ismerték. A forrásokat a 18. századig inkább csak sónyerésre használták. A fürdőváros csak a források újra felfedezése után alakult ki és attól kezdve azonban a környék nemeseinek és hercegeinek, de Európa előkelőségeinek is kedvenc találkozóhelyévé vált.

1840-ben Luis és Francois Blane nyitotta meg itt az első kaszinót, amelyet egy túlbuzgó hivatalnok bezáratott, mire a két testvér székhelyét áttette Monte-Carlóba, ahol nagy vagyonra tettek szert. De megfordult a városban Goethe, William Thackeray, Oscar Wilde és Dosztojevszkij is, aki itteni benyomásai alapján írta meg A játékos című regényét is.

Homburg mára az ország egyik legismertebb gyógyfürdője lett. Vízét gyomorbántalmakra, szívbetegségekre, vérkeringési és anyagcserezavarokra ajánlják.

A város híres személyiségei[szerkesztés]

  • Lotz Károly (1833-1904), magyar festőművész, a város szülötte
  • Moritz Pasch (1843-1930), német matematikus, a városban élt 1911-től haláláig
  • Vladimir Alexandrovics Sollogub (németül: Woldemar Graf Sollogub) (1813-1882), orosz származású német író
  • Karl Wilhelm von Meister (1863-1935), német politikus, diplomata, Hochtaunus járás vezetője 1892-94 között
  • Georg Anthes (1863–1922) operaénekes („Anthes György”)
  • Else Kröner (1925-1988), német gyártulajdonosnő, Dr. Eduard Fresenius lánya, az Institut Fresenius harmadik tulajdonosa
  • Louis Jacobi (1836-1910), német építész, a város szülötte, Friedrich von Duhn régésszel közösen találták meg a Pompeii dór templom maradványait

Látnivalók[szerkesztés]

  • Kastély
  • Vármúzeum
  • Fehér-torony

Galéria[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Friedrich-Ebert-Schule
  • Hölderlin-Schule
  • Ketteler-Francke-Schule
  • Landgraf-Ludwig-Schule
  • Grundschule Im Eschbachtal
  • Paul-Maar-Schule (Ober-Erlenbach)
  • Grundschule Dornholzhausen

Középiskolák[szerkesztés]

  • Kaiserin-Friedrich-Gymnasium
  • Humboldtschule
  • Gesamtschule am Gluckenstein
  • Maria-Ward-Schule
  • Feldbergschule

Főiskola[szerkesztés]

  • Accadis Hochschule Bad Homburg (közgazdaságtan)

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jelenlegi partnerek[szerkesztés]

Leendő partnerek[szerkesztés]

A város címere[szerkesztés]

A jelenlegi címert 1903 óta használja hivatalosan a város, de története a 15. századig nyúlik vissza, ekkor jelent meg egy oklevélen a két keresztbe tett kéregbalta. A címer jelenlegi színei a kék és az ezüst 1612 óta használatosak. A hajlított pajzs kék alapszíne a környező folyókra (a Majna és mellékfolyói), míg a balták a város fakitermelésben és feldolgozásban játszott egykori szerepére utalnak.


A város látképe[szerkesztés]


Bad Homburg-Panorama.jpg

A város látképe Kirdorf városrészből, a Hochtaunus Nemzeti Parkhoz tartozó Kirdorfer Feldről nézve. Háttérben Frankfurt am Main látható.


Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]