Mariánské Lázně

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  Az Európa nagy fürdővárosai
világörökségi helyszín része
Mariánské Lázně
Gyógyfürdő
Gyógyfürdő
Mariánské Lázně címere
Mariánské Lázně címere
Mariánské Lázně zászlaja
Mariánské Lázně zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületKarlovy Vary-i
JárásChebi
Rang város
Alapítás éve1812
Polgármester Zdeněk Král
Irányítószám 353 01
Körzethívószám 354
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség12 237 fő (2022. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság578 m
Terület51.81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mariánské Lázně (Csehország)
Mariánské Lázně
Mariánské Lázně
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 58′ 16″, k. h. 12° 42′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 58′ 16″, k. h. 12° 42′ 07″
Mariánské Lázně weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mariánské Lázně témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A város közigazgatási területe

Mariánské Lázně (németül Marienbad) gyógyfürdőjéről nevezetes város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.[2]

Földrajza[szerkesztés]

Közigazgatásilag Csehország Karlovy Vary kerületében a Chebi járásban található. Az ország nyugati részén, Chebtől 25 km-re délkeletre, 578 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Lakosainak száma 14 083 (2005).

Története[szerkesztés]

Mariánské Lázně, 1815

Gyógyforrásait már a 18. században ismerték. Az 1805-ben alapított fürdőhely 1812-ben vette fel a Mariánské Lázně helységnevet, egyik gyógyforrása nevének alapján, majd pedig 1818-ban hivatalosan is gyógyfürdőhellyé nyilvánították, melynek következtében fejlődése jelentős mértékben felgyorsult. Központi parkját 1818-ban Václav Skalník tervezte. Épületeinek egy részét a 19. század első felében Jiří Fischer tervei alapján építették. A települést 1865-ben városi rangra emelték. A város jelenlegi arculata az 1870 és az 1914 közötti időszakban alakult ki. Épületeinek jelentős része ekkor épült fel. Fürdővendégeinek száma a 20. század kezdetén már elérte az évenkénti 25 000 személyt. Jelenleg évente megközelítőleg 40 000 vendég kezelését látják el.

Közigazgatás[szerkesztés]

A település részei:

Gyógyforrásai[szerkesztés]

A gyógyforrások vize – különböző összetételük miatt – a betegségek kezelésének széles körében alkalmazható, de főleg anyagcsere-, vese-, légzőszervi-, bőr-, idegrendszeri- és mozgásszervi-betegségek kezelésére alkalmazzák. Közvetlenül a fürdő területén több mint 40 gyógyforrás található, melyek közül a legismertebbek:

  • Křížový (magyarul Kereszt) forrás, mely ásványi anyagokban rendkívül gazdag, s egyben a legnevezetesebb.
  • Rudolf forrás
  • Lesní (magyarul erdei) forrás
  • Ferdinand forrás

Kulturális élet[szerkesztés]

  • Nemzetközi zenei és kulturális fesztiválok
  • Chopin Fesztivál
  • Mozart Fesztivál (októberben)
  • Fürdőszezonnyitó ünnepségek (májusban)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária templom (1848)
  • Evangélikus templomát 1857-ben építették.
  • Színház (1866)
  • Ortodox templom (1901)
  • A fürdő oszlopcsarnoka (csehül Kolonáda) 1889-ből származik.
  • Zenélő szökőkút az oszlopcsarnok közelében.
  • Városi Múzeum

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1. 1. 2022 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2022. április 29. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  2. The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. aug. 10.)

További információk[szerkesztés]