Hranice (Chebi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hranice
Hranice madártávlatból
Hranice madártávlatból
Hranice címere
Hranice címere
Hranice zászlaja
Hranice zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületKarlovy Vary-i
JárásChebi
Rang város
Alapítás éve1318
Polgármester Miroslav Picka
Irányítószám 351 24
Népesség
Teljes népesség2129 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság575 m
Terület31,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hranice (Csehország)
Hranice
Hranice
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 18′ 14″, k. h. 12° 10′ 33″Koordináták: é. sz. 50° 18′ 14″, k. h. 12° 10′ 33″
Hranice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hranice témájú médiaállományokat.

Hranice (németül: Roßbach) város Csehországban, a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában, Csehország legnyugatibb fekvésű városa. Településrészei: Pastviny, Studánka és Trojmezí. Más, használatos neve Hranice u Aše.

Földrajza[szerkesztés]

Az Aši-kiszögellés északnyugati végén, -tól 10 km-re északra, a Hranicei patak mentén fekszik. Területe a Smrčiny hegység részét képező Asi-hegyvidéken (csehül Ašská vrchovina) belül a Hranicei-dombvidéken (csehül Hranická pahorkatina) fekszik. Területének északi peremén folyik a Bystřina, mely a pataki pisztráng, botos kölönte, pataki ingola és a folyami gyöngykagyló élőhelye. Erdeiben az európai törpekuvik is előfordul.

Nevének eredete[szerkesztés]

Eredeti német elnevezését (Roßbach) a területén áthaladó, a középkorban még a helyi hagyomány szerint lovak itatóhelyéül szolgáló patak (Roß = paripa, Bach = patak) neve alapján kapta. A település címerét jelenleg is e névadó hagyomány jelképei alkotják.

Története[szerkesztés]

A 12. században német telepesek alapították. Első írásos említése 1318-ból származik. A települést 1413-tól négy évszázadon keresztül a Zedtwitz-család birtokolta, a korabeli oklevél szerint ekkor vette meg az eladósodott Neuberg családtól Zedtwitz Konrád. Evangélikus gyülekezetének kezdetei 1542-ben datálódnak, s néhány év elteltével szinte az egész község felvette az újonnan megjelenő vallást. Luxemburgi Zsigmond 1549-ben a plaueni grófnak adományozta, ám 1557-ben már ismét a Zedtwitzek birtokolták. Első céheit 1591-ben alapították, ezek elsődlegesen szabó, cipész, molnár, ács és kőműves mesterségeket űztek. Az 1633-as pestisjárványa negyven áldozatot szedett. Evangélikus templomát 1682-ben építették.

Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve

Textiliparának kezdetei 1651-ig nyúlnak vissza. Az iparág fejlődése oly nagymértékű volt, hogy 1806-ban már országos viszonylatban is a legjelentősebbek között tartották számon. Töretlen fejlődése azonban az 1840-es években visszaesett, ekkor ugyanis a község vezetősége nem engedélyezte a tervezett Cheb - Plaun közút helybéli vonalának megépítését, mely által biztosították volna a termékek szállítását. Az 1885-ben átadott Aš-Hranice vasútvonal, illetve az 1906-ban megépített Hranice-Adorf vasútvonal javított az áruszállítás helyzetén, de fejlődésének korábbi lendületét már nem tudta megközelíteni. Új iskoláját 1822-ben építették, postahivatalát 1850-ben, önkéntes tűzoltóegyletét 1868-ban alapították. I. Ferenc József 1881-ben mezővárosi rangra emelte. A helyi újság első lapszáma 1913. március 1-jén jelent meg.

Az 1930-as évek második felében felerősödött a Szudétanémet Párt tevékenysége, melynek következtében a várost és környékét még a müncheni egyezmény aláírása előtt, 1938. szeptember 22-én a Német Birodalomhoz csatolták. Clift Andrus tábornok parancsnokságával az amerikai hadsereg első gyalogezrede 1945. április 18-án a városon keresztül hatolt be nyugat felől az asi kiszögellésbe. Lakosainak száma 1900-ban még 4039 volt, de a második világháborút követően a németek kitelepítése következtében 2300-ra csökkent. A németek kitoloncolása után telepedtek be a Csehország belső területeiről származó cseh, valamint a Szlovákiából és Romániából származó szlovák áttelepülők. 1964-ben városi rangra emelték.

Evangélikus temploma
A város közigazgatási területe

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templomát barokk stílusban 1682-ben építették. Elődje egy 14. század végéről származó, Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus kápolna volt. Az egykori kápolnát 1432-ben újraszentelték, feltételezések szerint a husziták tevékenysége miatt. A reformáció idején az evangélikusoké lett. Az 1682-ben épített, megközelítőleg ötszáz férőhelyes templomot 1719-ben bővítették és még ugyanebben az évben újraszentelték. Harangjait 1722-ben illetve 1725-ben öntették. Szószéke 1749-ből, orgonája 1750-ből származik. A napóleoni háborúk idején 1806-ban a templomban található ezüst kehely hadicélokra történő beszolgáltatására kötelezték a gyülekezetet. Az egyik helybéli által 1679-ben adományozott kehely megóvása érdekében helyette a közadakozással összegyűjtött azonos mennyiségű ezüstöt szolgáltatták be, így a kehely ma is a templom dísze. Az első világháború idején 1916-ban mindkét harangját rekvirálták, új harangjait 1920-ban építették be.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1894-ben építették.
  • Az 1866-os háborúban elesett helybéliek emlékművét 1893-ban avatták fel az evangélikus templom mellett.
  • Az első világháborúban elesett helybéliek emlékművét 1928-ban avatták fel.

Lakossága[szerkesztés]

Lakossága számának alakulása[2]
Év 1850 1930 1947 1961 1970 2001 2009
Lakosok száma 3 041 4 283 2 519 1 940 2 083 1 850 2 228

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Közúton felől a 217-es számú másodosztályú közúton közelíthető meg, mely a városon keresztülhaladva Németország irányába folytatja útját. A város területén erről három alacsonyabb osztályú közút ágazik le, Trojmezí felé, valamint Pastviny és Studánka településrészek felé, s a harmadik, délkeleti irányú leágazás a németországi Bad Elster-be vezet. Mindkét Németországba vezető útvonal 2008-tól határátkelőhelyként működik.

Hranice vasútállomása

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Vasúton a 148-as számú Cheb–Hranice v Čechách-vasútvonalon érhető el, melynek Aš-Hranice szakaszát 1885-ben adták át. A németországi Adorf-ba vezető, egykori további szakaszát 1906-ban adták át. A második világháború után azonban Csehszlovákia lezárta az Adorfba vezető szakaszt, melynek felújítása azóta sem történt meg.

Vasútállomása egyúttal Csehország legnyugatibb fekvésű vasútvonalának végállomása. Az említett vasútvonal, főleg annak Aš-Hranice közötti szakaszának folyamatosan csökkenő forgalma miatt, a járatok számát napi egyre csökkentették. A Chebből jövő személyvonat 16.26-kor érkezik meg a hranicei végállomásra és 16.34-kor indul vissza.[3] 2013-ban felmerült a vasútállomás kihasználatlan épületének bontási tervezete is.[4][5]

Intézményei[szerkesztés]

Egészségügyi és szociális ellátás[szerkesztés]

  • Az alapszintű orvosi ellátás az egészségügyi központja által biztosított.
  • Gyógyszertára a városközpontban található, illetve a város közelében fekvő, a németországi Ebmath-ba vezető út határátkelőhelyén.
  • Az idősek otthona a Krásňany településrészén fekszik.

Oktatás, kultúra[szerkesztés]

  • Általános iskoláját és óvodáját a helybéli gyermekeken kívül a környező településekről is látogatják.
  • Általános iskolájának M+M elnevezésű színjátszókörének előadásai az Aš-vidék kulturális életét gazdagítják.
  • Közkönyvtár
  • Aš és környékének regionális hetilapja Listy Ašska címen jelenik meg.

Éttermek[szerkesztés]

A város hét étterme közül az egyik legrégibb alapítású az U koně (A paripához) nevezetű étterem.

Sport[szerkesztés]

Legnagyobb taglétszámú sportegyesülete a megközelítőleg száz taggal rendelkező TJ SU Hranice. A sportegyesület két meghatározó tevékenységi köre a futball és a tenisz.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1.1.2019 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2019. április 30. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
  2. Az Obce Ašska v proměnách času, Kolektiv autorů, 2008 cseh nyelvű kiadvány adatai alapján
  3. A Cseh Vasutak (České Dráhy) 2010-ben érvényben lévő menetrendje alapján
  4. http://www.rozhlas.cz/kv/zpravodajstvi/_zprava/v-hranicich-u-ase-chteji-zachranit-nadrazi-hrozi-mu-demolice--1275863
  5. http://www.denik.cz/karlovarsky-kraj/budovu-nadrazi-v-hranicich-lide-bourat-nechteji-20131108.html

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Hranice (Cheb District)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hranice (Chebi járás) témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hranice (okres Cheb) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Evangelický kostel (Hranice) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • TOUFAR, Hugo: Hranice v Čechách (cseh nyelvű kiadvány)
  • KRYL, Jan: Hranice v roce 1945, MNV Hranice, 1990 (cseh nyelvű kiadvány)
  • Aš v zrcadle času, MÚ Aš, 2005 (cseh nyelvű kiadvány)
  • KRÁTKÝ, Jiří Ing.: Obce Ašska v proměnách času, Muzeum Aš, 2008 (cseh nyelvű kiadvány)