Gic

	Gic
; Gic címere	; Gic zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Németh Adrienn (független)
Jegyző	Fehér Mária címzetes főjegyző
Irányítószám	8435
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	321 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	18,45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	19,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gic Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 25′ 55″, k. h. 17° 45′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 55″, k. h. 17° 45′ 07″
	Gic Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Gic weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gic témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gic község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakony hegység és a Sokorói-dombság közötti völgyben fekszik, Veszprém vármegye északi határán, a Sokorói-dombság déli nyúlványain. Környékét a Bornát-ér és mellékerei hálózzák be, talajadottságai gyengék, magas a talajvíz. Télen gyakoriak a hófúvások.

A település érintkezik Győr-Moson-Sopron vármegye határával. Északra Győr, délnyugatra Pápa, északkeletre Kisbér, Komárom, dél felé Veszprém vonzáskörzetébe tartozik. A környék lokális központja Veszprémvarsány, de az elvándorlás, a térségi mozgások (munkahely, ellátás) a már említett távolabbi központok felé irányulnak.

Megközelítése[szerkesztés]

A község főutcája a Pápa és Kisbér között húzódó országút, amely ezen a szakaszon 832-es főútként számozódik; a főútból a község nyugati szélén ágazik ki a Sokorópátkán át egészen Ménfőcsanakig húzódó 8309-es út, ezen közlekedik a Győr-Bakonytamási buszjárat, összekötve a községet a kisalföldi megyeszékhellyel.

A település vasúton is megközelíthető lenne, a Tatabánya–Pápa-vasútvonalon, de 2007. március 4. óta ezen a szakaszon szünetel a személyforgalom. Gic területén egy vasútállomás található (Gic-Hathalom vasútállomás), aminek közúti megközelítését a 832-es főútból, a 8309-es út egyenes folytatásaként kiágazó 83 304-es számú bekötőút biztosította.

Története[szerkesztés]

Gic nevét 1235-ben Guechy, majd 1299-ben Gych néven említik az oklevelek. Középkori személynévből ered. A Chehy és a Giczi családok nyerték el királyi adományként. Egy része a XVII. században a pannonhalmi főapátságé lett. A török 1531-ben a lakóházak felét felperzselte. 1542-ben elnéptelenedett. 1785-ben népesült be újra néhány nemessel és házatlan zsellérrel, akik az urasági épületekben laktak.

Három elpusztult középkori falu területének összevonásából keletkezett 1857-ben. A Csehi, Gic és Hathalom falvakból létrejött település lakosságának 97%-a uradalmi alkalmazott volt. Pusztaság volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig. Nagybirtokosai ekkor: Jankovich–Bésán Endre, Jókay-Ihász Miklós és a bencés rend. 1945-ig jóformán a grófi kastélyból és a cselédházakból állt a község. 1957 óta a kastélyban gyógypedagógiai intézet van.

Mai élete[szerkesztés]

A második világháború előtt a Jankovics-uradalomban a zártság ellenére a helyzet példamutató volt. A környéken először itt vezették be a nyolc osztályos oktatást. A továbbtanulási feltételek is adottak voltak helyileg. (szakmunkás bizonyítvány). A gróf hadirokkant kórházat állított fel. Az árva lányoknak varrást tanítottak.

A kisközségből az elmúlt évtizedekben jelentős volt az elvándorlás. 1990-ben kiszakadtak a Romándi Községi Közös Tanácsból és az önállóság útjára léptek. Még a közös tanács idején telkek kiparcellázását végezték el. Ebből új utcák jöttek létre. Az akkori közös ügyeket a mai napig nem rendezték Románddal, Bakonygyiróttal és Bakonypéterddel. Ez mind a mai napig behatárolja az önkormányzat cselekvési lehetőségeit. Annál is inkább, mert az említett községek időközben Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakoztak. Az iskoláskorú gyermekek Sokorópátkára és Veszprémvarsányba járnak iskolába.

Intézmények és gazdasági egységek[szerkesztés]

Gyógypedagógiai Intézet

1968-ban 65 főt foglalkoztatott. Ma kb.150 főt.

Termelőszövetkezet

A községben 1949-ben alakult meg Alkotmány Tsz. néven. Majd két ízben 1953-ban és 1962-ben egyesült a romándi tsz.-szel. Később a veszprémvarsányival. A rendszerváltozás után a varsányi tsz. üzemegységei önálló kft-ké váltak szét.

Gici Sajttermelő és Értékesítő kft.

A Tejüzem már az 1930-as években is működött Stauffer és Fiai tulajdonában. A sajtüzem 1948 óta működik. Az itt készült trappista sajt jelentős részét exportálják.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Horváth Tibor (független)^[3]
1994–1998: Horváth Tibor (független)^[4]
1998–2002: Horváth Tibor (független)^[5]
2002–2006: Horváth Tibor (független)^[6]
2006–2010: Horváth Tibor (független)^[7]
2010–2014: Horváth Tibor (független)^[8]
2014–2019: Sebestyén Zoltánné (független)^[9]
2019-től: Németh Adrienn (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	370	356	353	321
	2013	2014	2015	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% szlováknak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,1%, református 0,8%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 6% (22,8% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jankovich-Bésán-kastély

Az egykori Jankovich kastélyban, korábban gyermek-gyógypedagógiai intézet működött, amelyet a megyei önkormányzat bezárt, az épületet pedig le akarta bontatni. A falubeliek egy vállalkozó bevonásával szállodát alakítottak volna ki az épületben, ám műemlékvédelmi viták miatt az épület elkészültéhez fél évtized is kevés volt.^[11]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Diósförgepatony, Szlovákia

Források[szerkesztés]

Hamar Imre: Veszprém megye kézikönyve (Szekszárd, 1998.) CEBA Kiadó ISBN 963-9089-18-4

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
↑ Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
↑ Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
↑ Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
↑ Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ Gic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Gic Helységnévtár
↑ Cseri Péter: Jobb, ha ledózerolják? (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. szeptember 7. (Hozzáférés: 2012. május 25.)