Tök (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tök
Tök légifotója
Tök légifotója
Tök címere
Tök címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Jogállás község
Polgármester Balogh Kálmán (független)[1]
Irányítószám 2073
Körzethívószám 23
Népesség
Teljes népesség 1289 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 56,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tök (Magyarország)
Tök
Tök
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 18° 43′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 18° 43′ 60″
Tök (Pest megye)
Tök
Tök
Pozíció Pest megye térképén
Tök weboldala

Tök község Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pest megye nyugati részén, Budapesttől 30 km-re nyugatra, a Zsámbéki-medence területén, Zsámbék mellett, attól 2 km-re északra található (illetve vele gyakorlatilag összeépült) település. A budapesti Óbudai-szigettel nagyjából megegyező földrajzi szélességen helyezkedik el, Komárom-Esztergom megye határán. Szomszédos községek Pest megyében: Perbál, Budajenő, Telki, Páty és Zsámbék, Komárom-Esztergom megyében Szomor és Máriahalom. A közvetlenül nem határos települések közül a környezőek közé tartozik Tinnye, Budakeszi (járási székhely), Biatorbágy, Herceghalom, Gyermely és Úny.

Közlekedés[szerkesztés]

Az 1-es és a 10-es út között fekszik a 102-es úton, ezenkívül a budapesti Szépilonánál elágazó Budakeszi útról is megközelíthető két irányban:

  • Budakeszi-Páty-Zsámbék-Tök, illetve
  • Budakeszi-Telki-Budajenő-Perbál-Tök

útvonalakon. Perbál 3, Tinnye 7, Piliscsaba és Pilisjászfalu 12, Budajenő 9, Telki 11, Biatorbágy 17,5, Herceghalom 10, Mány 12, Bicske 14,5, Páty 10, Budakeszi 18 km távolságra található.

A községnek vasútállomása nincs, legközelebb a 1-es vasútvonal herceghalmi állomása található, kb. 10 km távolságra a községtől.

Története[szerkesztés]

A település és környéke az itt talált leletek szerint már a római korban is lakott hely volt. A Tök melletti Rossz tónál még ma is látható a kétlyukú, rómaiak által épített híd, és az általuk duzzasztott tó gátmaradványai. Ezen a hídon haladt át a "Nagy út"-nak nevezett római út, melynek egyes szakaszain a kőburkolat még ma is látható.

Oklevélben először 1278-ban említették, majd 1467-ben, később a török kori adójegyzékekben is szerepelt. A török megszállást sikerült átvészelnie, lakossága teljes egészében református keresztény maradt. Lakóinak száma az utóbbi 200 évben alig változott.

Tök település szőlő- és borkultúrája évszázadok óta híres, a szőlőhegy öreg pincéi és pincesora érdekes látnivaló ma is.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma barokk stílusban épült 1784-ben. A középkori alapokra épült templom sokszög alakú kőfallal körülkerített dombra épült, bejáratához mellvédes lépcsőn jutunk fel. Tornya 1802-ben a templom befejezése után épült, majd 1863-ban romantikus stílusban bővítették ki. Vörösmárvány úrasztala 1852-ben készült. 1740-ben készült díszes, kazettás famennyezetét lebontották és a budapesti Iparművészeti Múzeumba szállították.
  • A XII. századi román stílusú templomrom, a településtől K-re található. 5-6 méter magas romos falai állnak csak, valószínűleg a hajdani domokos templom maradványai.
  • A szőlőhegyi védett pincesoron 100-200 éves pincék, és bormúzeum található.
  • Patkó Csárda és Üdülőházak

Híres szülöttei, lakosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]