Vasad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasad
Vasad címere
Vasad címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Monori
Jogállás község
Polgármester Marton József Zoltán (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Antal Erzsébet
Irányítószám 2211
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 1887 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 57,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vasad (Magyarország)
Vasad
Vasad
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 12″, k. h. 19° 24′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 12″, k. h. 19° 24′ 31″
Vasad (Pest megye)
Vasad
Vasad
Pozíció Pest megye térképén
Vasad weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasad témájú médiaállományokat.

Vasad község Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vasad község Magyarországon, Pest megye középső részén, a Közép-Magyarország Régióban, a Duna–Tisza közi homokhátság északi határán helyezkedik el. Budapest felől, monori leágazással, a 4-es főútról közelíthető meg (4 km), továbbá műút köti össze Csévharaszttal (4 km) is.

A futóhomok borította sík felszínt csak néhány helyen teszi változatossá egy-egy homokhalom, melyeket a helyiek rendre „hegyként” aposztrofálnak (Gados-hegy, Templom-hegy, Rózsa-hegy, Pipis halom). Az ősi Duna hordalékaként keletkezett futóhomok talajú község külterületének jelentős részét fenyő-, nyár- és akácerdő borítja, a fák között pedig tanyák sokasága búvik meg. A külterületen élők aránya kifejezetten magasnak mondható, minden ötödik vasadi otthona a falut övező térségben található.

Története[szerkesztés]

A 20. században pusztákból községgé szervezett település elnevezésének alapjául a „vas” főnévből származó régi magyar személynév, a Vasad szolgált, melyet 1361-ben említenek először az oklevelek, Wasad formában. A török kor előtt a birtok – melyet már 1440-ben pusztaként emlegettek – a Halomy családé volt, majd Erzsébet királyné – Habsburg Albert özvegye – a Tahi községből származó Botos családnak adományozta, mely Pilis vármegye egyik legnagyobb családja. 1444-ben a király a területet – mivel a Botos család kihalt – Budai György diáknak juttatta.

A török hódoltság ideje alatt a muzulmánok akadálytalanul tudtak berendezkedni a nagy legelőkön. A falu határában sokáig fel lehetett lelni egy oszmán temető nyomait, sőt a hagyomány egy török imahelyről is szól. A martalócok elpusztított, lakatlan területeket hagytak maguk után. A hódoltság utáni első írásos adat 1690-ből származik, s ez a Ráday család birtokaként említi. A 17. század végén egy része Darvas Jánosé volt, majd (házasság révén) a Szilassy családé lett.

A falu igazi története 1756-ban kezdődik, amikor is a Ráday és a Fáy család birtokára telepesek érkeztek a Komárom vármegyei Marcelházáról (ma Szlovákiában van), miután református hitük miatt elüldözték őket. A szájhagyomány szerint, amikor új otthonukat keresték, egy közeli településen is lehetőségük volt a letelepedésre. Este lepihentek, de az éjszakára kipányvázott lovaik visszajöttek Vasadra. Másnap reggel itt találták meg őket, amint az ízesebb füvet legelték. A letelepedni vágyók jó jelnek tekintették ezt, és ezért választották lakóhelyül Vasadot. A szájhagyomány még arról is szól, hogy néhányan jobb területet keresvén elindultak dél felé. Erdélyig jutottak le, majd évek múlva visszatértek családostul és családokat hozva magukkal.

A mai község lakói nagy részének elődei: a Balogh, Édes, Keszeg, Marton, Mészáros, Szabó családok ősei Marcelházáról költöztek ide; a Piróthok Áporkáról, a Nánaiak Lábatlanból jöttek.

A 19. század első felében népesítette be a Ráday és Fáy család, kik birtokszomszédok voltak, és szívesen fogadták a református vallású letelepülni vágyókat. 1837-ben Felső- és Alsó-Vasad-puszta-ként említik, 360 lakossal. Vasad 1848 után Ráday gróf, Wartensleben gróf, a Darvas, a Fáy család és Lipthay család tulajdona.

A haszonbérbe dolgozó földművelő telepes lakosság 1855-1877 között vásárolja meg a házhelyeket és kerteket, földjeiket. A település birtokviszonya ekkor jelentősen megváltozott:

1855. évi deczember 17-én kisfaludi Liptay Sándor úr (ki gyámja volt a kiskorú Lipthay Alexandrina kisasszonynak) által Vasad falu lakosaival a házhelyek és kertek iránt kötött adásvételi szerződés ügyletét unokahúga kisfaludi Lipthay Alexandrina magáévá tévén, örök áron eladja Vasad község lakosainak, Vasad falu házhelyeit s a lakosság kertjeit magában foglaló, és az ingyen átengedett utczákat és közöket, valamint a szérüskertekből és kertekből álló területet valamint szántóföldet. A templom, iskola, mesteri lak iskolaházhoz tartozó 1175 és 1/2 négyszögölnyi tért eladónő őnagysága a községnek ingyen átengedte. Ugy nem különben ajándékozza a községnek a temetőt is…

„Minthogy pedig a boldogult Lipthay Sándor úr által kötött fennthivatkozott szerződés a gyámhatósági jóváhagyást mindeddig nem nyerte el, Lipthay Alexandrina kisasszony ő nagysága pedig most nagykorúsága elérte után ama szerződést érvényre emeli és saját ígéretét teljesíteni kivánja, ennélfogva jelen szerződés tárgyává fenebb körülirt mindkét terület tétetvén, annak vevők tulajdonába bocsátása tekintetéből a szerződés következő feltételek alatt köttetik: …kötelesek a vevők 1875. évi január 1-től fogva ezen ingatlanra kivetett és ezentúl kivetendő adókat és közterheket viselni”

A 20. század első felében a Halmos-, a Wild- és a Möller-család volt a falu birtokosa. Néhány évig itt élt Hugonnai Vilma, Magyarország első női orvosa, aki Svájcban szerezte diplomáját. A falu a múlt század végétől tiszta magyar nemzetiségű.

1758-ban református elemi iskolát alapítottak, amely 1892-ben költözött különálló épületbe. 1904-ben megépült a református templom, amelyet 1991/1992-ben az állam, valamint külföldi testvérgyülekezetek és a helybeli hívek anyagi támogatásával és áldozatos munkájával felújítottak. (A református többségű faluban a katolikusok és evangélikusok Monoron gyakorolják vallásukat)

A lakosság hagyományosan növénytermesztéssel és kertészettel foglalkozott, mára azonban sokan ingáznak Budapestre (az összes dolgozó mintegy fele), és csak másodállásban „foglalkoznak a földdel”, vagy segítenek a még mindig csak mezőgazdaságból élő öregeknek. A faluban az átlagos birtoknagyság négy hektár, néhány földművelő azonban nagyobb területen (50-80 hektár) gazdálkodik. A Vasadon termelt burgonyát, répát, kisdinnyét, káposztát a budapesti piacokon ma is könnyű értékesíteni. Ennek megfelelően a falu mindig jómódúnak számított, a lakosság relatíve magas életszínvonala pedig a rendszerváltás után is megmaradt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
Korábban

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Első és második világháborús emlékmű. A református templom mellett található. Az emlékművet a falu lakosainak összefogásával újították fel 1988-ban.
  • Szemző kastély: történelmi jellegű épület. 2004-ig itt működött a Pest megyei diákotthon és általános iskola.
  • Möller-kúria
  • Katolikus kápolna
  • Székely kapu és a kopjafa a Millenniumi Parkkal
  • Szilassy Iskola
  • Halmosi Iskola
  • Vasad község alapítóinak emlékműve
  • Repülőirányító
  • Katolikus templom romjai

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vasad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]