Maglód
| Maglód | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Vecsési | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Tabányi Pál (független)[1] | ||
| Jegyző | Margruber János[2] | ||
| Irányítószám | 2234 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 896 fő (2015. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 537,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Maglód
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 21′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 21′ 09″ | |||
Maglód
Pozíció Pest megye térképén
| |||
| Maglód weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maglód témájú médiaállományokat. | |||
Maglód város Pest megyében, a Vecsési járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest központjától 28 km-re, határától azonban csak 3 km-re található. Átlagos magassága 180 m. Közvetlen szomszédai: Gyömrő, Ecser, Üllő, Pécel és Mende. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió. A község északi határán a Budapestet Jászberénnyel összekötő 31-es autóút, a délin a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal húzódik. Két állomásáról, Maglód és Maglódi nyaralótól félóra alatt érhető el a Keleti pályaudvar. A községen halad át a Budapesttől Monorig közlekedő autóbuszjárat, mely számos helyen megáll. Gyömrővel, Ecserrel és Mendével közvetlen vasúti és autóbusz-kapcsolatban áll. Pécelre és Üllőre nincs közvetlen eljutási lehetőség. Nyugati oldalán a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad. Az Ecser és Maglód közötti keskeny völgyben halad az M0-s budapesti körgyűrű.
„..egy árkon Pyspuke felé halad, annak régi határjeléig és dél felé Maglód határjeléig, amely Pechul-tul választja el”
Története[szerkesztés]
Maglód nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, ki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott.
A Gyulazombor nemzetség Pest megyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.
1344-ben mint királyi embert Maglódi Domokost említette egy oklevél.
A 14. században a Kátai és a Bodonyi családok birtoka. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. A falut 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.
A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, amire az Ófaluban tábla emlékeztet.
Maglód ma[szerkesztés]
- A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint tízezren lakják, nagy részük Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utcát aszfaltburkolattal láttak el.
- 2007. július 1-jén városi rangot kapott.
- A lakosság nemzetiségi összetétele: 98% magyar, 1,5% szlovák, 0,5% egyéb (cigány, német, román)[4]
- Vallási hovatartozást tekintve: katolikus 43%, evangélikus 18%, református 13%, egyéb vagy nem ismert 26%[4]
- Középfokú végzettséggel a lakosság 33%-a, felsőfokúval 7,8%-a rendelkezik (2001)[4]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- Jelenleg
- Tabányi Pál (független)
- Korábban
- Bezzegh István (független)[5]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,4%, református 11,6%, evangélikus 7,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,4% (32,4% nem nyilatkozott).[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül
- Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria
- A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére
- Magház (előadóközpont és művelődési ház)
- Petőfi-emléktábla
- Petőfi-szobor
- Trianon-emlékmű és országzászló
- Történelmi sétány
- maglódi tájház
- Horváth cukrászda és játszótér
Híres személyek[szerkesztés]
- Itt született Szeberényi Lajos (1820–1875) költő, teológiatanár.
- Itt született Takács Lajos (1924–2015) matematikus.
- Itt járt általános iskolába Domján Edit (1932–1972) színésznő.
- Itt ismerkedtek meg Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária.
- Itt él Kovácsovics Fruzsina (*1988) énekes-dalszerző.
- Itt él Háfra Noémi (*1998) magyar válogatott kézilabdázó.
Helyi közlekedés[szerkesztés]
Maglódot MÁV járatokkal: a Keleti Pályaudvarról és Sülysápról (ehhez Maglód állomáson vagy maglódi nyaraló megállóhelyen kell leszállni), Volánbusszal Kőbánya - Kispestről, Monorról és az Örs vezér térről lehet megközelíteni. Az Auchan bevásárló központhoz a 162-es BKK járattal lehet eljutni, innen pedig helyi járattal vagy az Auchan busszal lehet bejutni a városba.
Bevásárló központ[szerkesztés]
Maglód határán az M0-s autópálya (48.kijárat) és 31-es út keresztezésének mentén Auchan bevásárlóközpont nyílt még 2009-ben. Ezután szinte rögtön Bauhaus és Decathlon üzletek nyíltak meg mellette. Ezt Pécelről, Gyömrőről és persze Maglódról Auchan busszal, a fővárosból pedig az átlagosan fél óránként közlekedő 162-es jelzésű autóbuszjárattal lehet megközelíteni.
Maglódi iskola[szerkesztés]
Maglódon egy általános iskola működik, neve: Maglódi Vermesy Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Itt a gyerekek nem csak általános órákat (pl: matek, nyelvtan) tanulnak, hanem zenei, művészeti tantárgyakon is rész vesznek mint például: néptánc, festészet és hangszeres órák.
Fesztivál[szerkesztés]
Maglód Város Önkormányzata, a Maglód testvértelepüléseiért Alapítvány, a Maglódi Polgári Kör, és a Maglód Civil Szervezetek Egyesülete 2007 óta évente megrendezik az Apáink nyomdokain Kárpát-medencei magyar találkozót. Eleinte a Maglódi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat disznóvágásos ünnepségeként indult, határon túli vendégekkel. A fesztiválra 2016. február 12-14. között tizedik alkalommal került sor, díszvendége Tőkés László EU-parlamenti képviselő volt.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ A Polgármesteri Hivatal elérhetőségei. Maglód Város Önkormányzata, 2017. december 2. (Hozzáférés: 2017. december 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c http://maglod.weboldala.net/news.php?readmore=1[halott link]
- ↑ http://www.valasztas.hu/onkstat/onkkezd.htm
- ↑ Maglód Helységnévtár
Forrás[szerkesztés]
- Györffy György: Pest megye
További információk[szerkesztés]
- Maglód Önkormányzatának honlapja (weboldal)
- Maglód az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Maglód
- Maglódi linkgyűjtemény
- Maglódi hírportál - maglodinfo.hu
- Maglód műemlékei
- Maglód és közlekedése
