Maglód

	Maglód
	Római katolikus templom
; Maglód címere	; Maglód zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Vecsési
Jogállás	város
Polgármester	Tabányi Pál (független)
Jegyző	Margruber János
Irányítószám	2234
Körzethívószám	29
Testvértelepülései	Lista Lövéte; Vámosladány;
	Népesség
Teljes népesség	12 635 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	537,85 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Maglód Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 21′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 21′ 09″
	Maglód Pozíció Pest vármegye térképén
	Maglód weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Maglód témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Maglód (keresztnév).

Maglód város Pest vármegyében, a Vecsési járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés]

Műemlék vasútállomás

A Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el. Budapest központjától 28 km-re, a főváros XVII. kerületének határától azonban csak 3 km-re található. Átlagos magassága 180 m. Közvetlen szomszédai: Gyömrő, Ecser, Üllő, Pécel és Mende. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió. A község északi határán a Budapestet Jászberénnyel összekötő 31-es autóút, a délin a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal húzódik. Két állomásáról, Maglód és Maglódi nyaralótól félóra alatt érhető el a Keleti pályaudvar. A községen halad át a Budapesttől Monorig közlekedő autóbuszjárat, mely számos helyen megáll. Gyömrővel, Ecserrel és Mendével közvetlen vasúti és autóbusz-kapcsolatban áll. Pécelre és Üllőre nincs közvetlen eljutási lehetőség. Nyugati oldalán a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad. Az Ecser és Maglód közötti keskeny völgyben halad 2008 óta az M0-s budapesti körgyűrű.

„…egy árkon Pyspuke felé halad, annak régi határjeléig és dél felé Maglód határjeléig, amely Pechul-tul választja el”

Története[szerkesztés]

Evangélikus templom

Maglód nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, aki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott.

A Gyulazombor nemzetség Pest vármegyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.

1344-ben mint királyi embert, Maglódi Domokost említ egy oklevél. A 14. században a település a Kátai és a Bodonyi családok birtoka.

A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett; 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.

A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, amire az Ófaluban tábla emlékeztet.

Mai élete[szerkesztés]

A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint tízezren lakják, nagy részük Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utcát aszfaltburkolattal láttak el.
2007. július 1-jén városi rangot kapott.
A lakosság nemzetiségi összetétele: 98% magyar, 1,5% szlovák, 0,5% egyéb (cigány, német, román)^[4]
Vallási hovatartozást tekintve: katolikus 43%, evangélikus 18%, református 13%, egyéb vagy nem ismert 26%^[4]
Középfokú végzettséggel a lakosság 33%-a, felsőfokúval 7,8%-a rendelkezik (2001)^[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]


Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Bezzegh István	független^[5]
1994–1998		független^[6]
1998–2002		független^[7]
2002–2006	Tabányi Pál	független^[8]
2006–2010		független^[9]
2010–2014		független^[10]
2014–2019		független^[11]
2019-től		független^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,4%, református 11,6%, evangélikus 7,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,4% (32,4% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom
Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül
Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria
A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére
Magház (előadóközpont és művelődési ház)
Petőfi-emléktábla
Petőfi-szobor
Trianon-emlékmű és országzászló
Történelmi sétány
maglódi tájház

Híres személyek[szerkesztés]

Itt ismerkedtek meg Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária.
Itt született Szeberényi Lajos (1820–1875) költő, teológiatanár.
Itt született Takács Lajos (1924–2015) matematikus.
Itt járt általános iskolába Domján Edit (1932–1972) színésznő.
Itt nevelkedett Kállai Pál (1933–2006) zsoké.
Itt született és nevelkedett Majercsik Erzsébet (1945–2015), a Magyar Börtönügyi Társaság alapítója. Szülőháza a jelenlegi Maglódi Tájház.
Itt nevelkedett Marton Zsolt (*1966) római katolikus pap, a Váci egyházmegye megyéspüspöke.^[13]
Itt nevelkedett Kovácsovics Fruzsina (*1988) énekes-dalszerző.
Itt nevelkedett Háfra Noémi (*1998) magyar válogatott kézilabdázó.

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Maglódot MÁV-járatokkal a Keleti pályaudvarról és Sülysápról a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon (ehhez Maglód vasútállomáson vagy Maglódi nyaraló megállóhelyen kell leszállni), Volánbusszal Kőbánya-Kispestről, Monorról és az Örs vezér térről lehet megközelíteni. Az Auchan bevásárlóközponthoz a 162-es jelzésű BKK busz jár ki, innen pedig helyi járattal vagy az ingyenes Auchan-járattal lehet bejutni a városba.

Bevásárlóközpontok[szerkesztés]

Maglód északnyugati csücskében, az M0-s autóút (48. kijárat) és 31-es főút keresztezésének közelében 2008-ban adták át az Auchan bevásárlóközpontot. Ezután szinte rögtön Bauhaus és Decathlon üzletek nyíltak mellette. Ezt Pécelről, Gyömrőről és persze Maglódról az Auchan-busszal, a fővárosból pedig az átlagosan fél óránként közlekedő 162-es jelzésű autóbuszjárattal lehet megközelíteni. Az Auchan parkolójából déli irányba tekintve jó kilátás nyílik a tájra, Ecser és Vecsés és Üllő) felé. (Nyugati irányban a távolban a főváros és a Duna völgye mögött a Dunántúli-középhegységhez tartozó Budai-hegység sziluettje is kirajzolódik.)

Maglódi iskola[szerkesztés]

Maglódon működik a Maglódi Vermesy Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, ahol a gyerekek nemcsak közismereti órákon (pl. matematika, nyelvtan) tanulnak, hanem zenei, művészeti tantárgyakkal is foglalkoznak, mint például néptánc, festészet és hangszeres órák.

Fesztivál[szerkesztés]

Maglód Város Önkormányzata, a Maglód testvértelepüléseiért Alapítvány, a Maglódi Polgári Kör, és a Maglód Civil Szervezetek Egyesülete 2007 óta évente megrendezik az Apáink nyomdokain Kárpát-medencei magyar találkozót. Eleinte a Maglódi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat disznóvágásos ünnepségeként indult, határon túli vendégekkel. A fesztiválra 2016. február 12-14. között tizedik alkalommal került sor, díszvendége Tőkés László EU-parlamenti képviselő volt.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Maglód testvértelepülései a következők:

Ország	Település	Kerület / Megye / Járás
Szlovákia	Vámosladány	Nyitrai kerület, Lévai járás
Románia	Lövéte	Hargita megye
Ukrajna	Bene	Kárpátalja, Beregszászi járás
Szlovákia	Gömörhosszúszó	Kassai kerület, Rozsnyói járás

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
↑ A Polgármesteri Hivatal elérhetőségei. Maglód Város Önkormányzata, 2017. december 2. (Hozzáférés: 2017. december 2.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c http://maglod.weboldala.net/news.php?readmore=1^{[halott link]}
↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
↑ Maglód Helységnévtár
↑ A józan szeretet jegyében – Beszélgetés Marton Zsolt kinevezett váci püspökkel