Maglód
| Maglód | |||
 |
|||
| Római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Vecsési | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Tabányi Pál (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2234 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Testvértelepülései |
Lista
|
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 896 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 520,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Maglód
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 21′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 21′ 09″ | |||
Maglód
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| Maglód weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maglód témájú médiaállományokat.
|
|||
Maglód város Pest megyében, a Vecsési járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest központjától 28 km-re, határától azonban csak 3 km-re található. Átlagos magassága 180 m. Közvetlen szomszédai: Gyömrő, Ecser, Üllő, Pécel és Mende. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió. A község északi határán a Budapestet Jászberénnyel összekötő 31-es autóút, a délin a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal húzódik. Két állomásáról, Maglód és Maglódi nyaraló megállóhelyről félóra alatt érhető el a Keleti pályaudvar. A községen halad át a Budapesttől Monorig közlekedő autóbuszjárat, mely számos helyen megáll. Gyömrővel, Ecserrel és Mendével közvetlen vasúti és autóbusz-kapcsolatban áll. Pécelre és Üllőre nincs közvetlen eljutási lehetőség. Nyugati oldalán a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad. Az Ecser és Maglód közötti keskeny völgyben halad az M0-s budapesti körgyűrű.
„..egy árkon Pyspuke felé halad, annak régi határjeléig és dél felé Maglód határjeléig, amely Pechul-tul választja el”
Története[szerkesztés]
Maglód nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, ki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott.
A Gyulazombor nemzetség Pest megyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.
1344-ben mint királyi embert Maglódi Domokost említette egy oklevél.
A 14. században a Kátai és a Bodonyi családok birtoka. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. A falut 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.
A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, amire az Ófaluban tábla emlékeztet.
Maglód ma[szerkesztés]
- A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint tízezren lakják, nagy részük Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utcát aszfaltburkolattal láttak el.
- 2007. július 1-jén városi rangot kapott.
- A lakosság nemzetiségi összetétele: 98% magyar, 1,5% szlovák, 0,5% egyéb (cigány, német, román)[3]
- Vallási hovatartozást tekintve: katolikus 43%, evangélikus 18%, református 13%, egyéb vagy nem ismert 26%[3]
- Középfokú végzettséggel a lakosság 33%-a, felsőfokúval 7,8%-a rendelkezik (2001)[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- Jelenleg
- Tabányi Pál (független)
- Korábban
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül
- Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria
- A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére
- Petőfi-emléktábla
- Petőfi-szobor
- Trianon-emlékmű és országzászló
- Történelmi sétány
Híres személyek[szerkesztés]
- Itt született Szeberényi Lajos (1820–1875) költő, teológiatanár.
- Itt született Takács Lajos (1924–2015) matematikus.
- Itt járt általános iskolába Domján Edit (1932–1972) színésznő.
- Itt ismerkedtek meg Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária.
- Itt él Kovácsovics Fruzsina (*1988) énekes-dalszerző.
Fesztivál[szerkesztés]
Maglód Város Önkormányzata, a Maglód testvértelepüléseiért Alapítvány, a Maglódi Polgári Kör, és a Maglód Civil Szervezetek Egyesülete 2007 óta évente megrendezik az Apáink nyomdokain Kárpát-medencei magyar találkozót. Eleinte a Maglódi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat disznóvágásos ünnepségeként indult, határon túli vendégekkel. A fesztiválra 2016. február 12-14. között tizedik alkalommal került sor, díszvendége Tőkés László EU-parlamenti képviselő volt.
Testvérközségek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Maglód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ^ a b c http://maglod.weboldala.net/news.php?readmore=1
Forrás[szerkesztés]
- Györffy György: Pest megye
További információk[szerkesztés]
- Maglód Önkormányzatának honlapja
- Maglód az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Maglód
- Maglódi linkgyűjtemény
- Maglódi hírportál - maglodinfo.hu
- Maglód műemlékei
