Tőkés László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tőkés László
A 2010-es tusnádfürdői nyári szabadegyetemen
A 2010-es tusnádfürdői nyári szabadegyetemen
Született 1952. április 1. (68 éves)
Kolozsvár, Románia
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus, lelkész
Tisztség
  • püspök
  • az Európai Parlament képviselője (2007. december 10. – 2009. július 13.)
  • az Európai Parlament képviselője (2009. július 14. – 2014. június 30.)
  • az Európai Parlament Alelnöke (2010–2012)
  • az Európai Parlament képviselője (2014. július 1. – )
Iskolái Protestáns Teológiai Intézet (1971–1975)
Kitüntetései
  • Four Freedoms Award (1990)
  • Geuzenpenning (1991)
  • Robert Schuman-emlékérem (2009)

A Wikimédia Commons tartalmaz Tőkés László témájú médiaállományokat.

Tőkés László (Kolozsvár, 1952. április 1. –) református lelkész, az 1989-es romániai forradalom hőse, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke. 2007-től 2019-ig európai parlamenti (EP) képviselő, 2010–2011-ben az EP egyik alelnöke volt.[2]

Élete[szerkesztés]

Tőkés József református esperes unokája, apja Tőkés István református lelkész, anyja Vass Erzsébet.

1971-ben érettségizett a kolozsvári 11-es sz. középiskolában.[3]

Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 19711975 között. Ezután 1984-ig Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész. Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárták a lelkipásztorok köréből. 19841986 között 25 hónapig munkanélküli volt.

1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd rendes lelkész. 198889-ben az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatták. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és a szilágysági Menyő községbe száműzték. Az eseményről tudósított a Magyar Televízió Panoráma című műsora, ezáltal a temesvári magyarság, amely tudta fogni az MTV-t, értesült a döntésről. Ez később kulcsfontosságúnak bizonyult, mivel az erőszakos kilakoltatás ellenében védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantotta ki az 1989-es romániai forradalmat. 1990-ben, a forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja volt. A tagságról később lemondott, többek között a marosvásárhelyi fekete március következtében is.

Ugyanebben az évben megválasztották a Királyhágómelléki református egyházkerület püspökévé, valamint a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke lett. 1990-től 2004-ig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke volt; 1996-ban a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották.

1999-ben megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amelynek elnöki tisztét töltötte be. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Szerepe az 1989-es romániai forradalomban[szerkesztés]

A temesvári református templom falán lévő két táblán két módon írva egyazon dátum szerepel: „1989 XII 15” és „15 XII 1989”, s négy nyelven adja hírül a világnak a hely s a nap történelmi jelentőségét. A magyar nyelvű szöveg a következő: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom.”[4][5] Tőkés László lelkész és a temesvári ökumenikus Gyülekezet fejében és szívében kezdődött e forradalom.

1989. december 16-án a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkést – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kis faluba deportálták, de egyházának tagjai – és számos román anyanyelvű szimpatizáns – körbeállták a lelkészi hivatalt és házat, majd kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre. Ekkor a tiltakozás már tömegméreteket öltött, és a kitelepítés elleni megmozdulásból átalakult a kommunista rezsim elleni tüntetéssé. A helyi pártvezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, de ezt a tisztek megtagadták, és átálltak a nép oldalára. Ezzel megkezdődött a kommunista vezetés eltávolítása, egyben az 1989-es romániai forradalom is, amely egy héten belül győzedelmeskedett, és a Ceaușescu házaspár rögtönítélő bíróság elé állításával és kivégzésével ért véget.

1989 után[szerkesztés]

1990-ben az ideiglenes Nemzeti Megmentési Front tagja, 1991–2003 között az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, 1990-től a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, 1991-től a Partiumi Közlöny szerkesztőbizottságának elnöke, a romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke; 1992-től az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja, a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnökségi tagja volt. A Johannita Lovagrend tagja; 2004-től az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, 2007-től az Európai Parlament képviselője.

Politikai szerepvállalása[szerkesztés]

Tőkést az 1989-ben megalakult RMDSZ tiszteletbeli elnökévé választották a forradalmat követően.

Az 1990-es évek elején a román hatalom komoly erőfeszítéseket tett lejáratására, népszerűségének letörésére.

A kilencvenes évek elején az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen titkos találkozót szervezett a romániai magyarság és a román hatalom képviselői között. Az RMDSZ részéről Borbély László, Frunda György és Tokay György jelentek meg (felhatalmazás nélkül), és tárgyaltak, majd titkos megállapodást kötöttek.[6][7] Tőkés László ez ellen tiltakozott.

A 20. század utolsó évtizedében sokszor felemelte a hangját a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében. Megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amely akkoriban az egyedüli magyar felsőoktatási intézmény volt Erdélyben (s amely nemcsak vallásoktatókat, hanem közgazdászokat, nyelvtanárokat is képez). 1996-ban tiltakozott az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen. A 2000-es romániai parlamenti választások előtt arra szólította fel a magyarságot, hogy ne szavazzon az RMDSZ-re.

2002-ben beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert annak vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva, elszabotálta a(z erdélyi magyar) belső választások kiírását. A kereset eredménytelen maradt.[forrás?]

2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a szövetség a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntött. Tőkes ezután megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), amely a különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában.

Később a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács szervezésében, munkájában is részt vett.[8]

2004-ben harmadik, és egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb hat évre. Az év őszén mint az EMNT elnöke közvetíteni próbált az RMDSZ és az erdélyi Magyar Polgári Párt között, a parlamenti választás előtti kiegyezés érdekében.

2007-ben

2007-ben a romániai EP-választások során a szavazatok 3,44%-át szerezte meg, ezzel bejutott az Európai Parlamentbe. Az Európai Néppárthoz való csatlakozását a szintén néppárti PD-L-es román és az RMDSZ-es képviselők azonban megakadályozták, így végül az Európai Zöldekkel együttműködő Európai Szabad Szövetség (EFA) nevű csoportba lépett be, és az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció tagja lett.

2008-ban szintén megpróbált közvetíteni a Magyar Polgári Szövetség mellett közben megalakult Magyar Polgári Párt és az RMDSZ között, hogy a magyarságnak egységes, erős képviselete lehessen a román parlamentben, ismét sikertelenül.

A 2009-es romániai EP-választásokon megint mandátumot szerzett, ezúttal mint az EMNT és az RMDSZ közös jelöltje. Ezután az Európai Néppárt frakciójának tagja lett. 2010 júniusában az EP-alelnöki posztjáról leköszönő Schmitt Pál utódjául jelölte a Fidesz, majd az Európai Néppárt frakciója meg is választotta.[9]

2010 októberében egy új romániai magyar párt megalapításának ötletét vetette fel.[10] Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2012 februárjában tartotta első küldöttgyűlését, ahol Toró T. Tibort választották meg elnöknek.[11]

Egyéb[szerkesztés]

Tőkés László nevét viseli a Tőkés László Alapítvány, amely a Tőkés László-díjat ítéli oda.

2011. január 24-én, a debreceni okmányirodában Máté fia, és Toró T. Tibor társaságában beadta magyar állampolgárságra vonatkozó kérelmét.[12] 2012-ben Andrassew Iván Ne vígy minket a kísértésbe című kötetében hiteles archív levelezések nyilvánosságra hozatalával a Tőkés Lászlóról kialakult addigi lelkészi, politikai kép újrarajzolására tett kísérletet.

Díjak, elismerések[13][szerkesztés]

1991. szeptember 21-én a Szent István-bazilika sekrestyéjében

Művei[szerkesztés]

  • Zur Winterzeit der Welt (társszerző, Berlin, 1980)
  • Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság (Budapest, 1990)
  • Temesvár ostroma. Naplójegyzetek, levelek, dokumentumok (Budapest, 1990)
  • With God, for the people. The autobiography of Laszlo Tokes; as told to David Porter; Hodder & Stoughton, London, 1990
  • Istennel a népért. Tőkés László életútja ahogyan David Porternek elmondta; angolból ford. Főgler Klára; Aranyhíd, Bp., 1991
  • „Ideje van a szólásnak” (válogatott írások, Nagyvárad, 1993)
  • Egy kifejezés és ami mögötte van (Vörösberény, 1993)
  • Temesvár szellemében. Ökumenia és megbékélés (Nagyvárad, 1996)
  • Temesvári memento (Kolozsvár, 1999)
  • Remény és valóság (Kolozsvár, 1999)
  • Rádióba mondom. Rádiós igehirdetések, igei alapú beszédek (2001-2003); Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad, 2003
  • Remény és valóság. Összegyűjtött írások; új, jelentősen bőv. kiad.; Mundus, Bp., 2006 (Protestáns művelődés Magyarországon)
  • Hit és nemzet. Tőkés László breviáriuma. Ady Endre verseivel; vál., szerk. Jánosi Zoltán, vál., összeáll. Farkas Ernő; Magyar Napló, Bp., 2017

Magánélete[szerkesztés]

Felesége, akivel az üldöztetést végigszenvedte, Joó Edit volt, akitől 2011 februárjában elvált.[17] Két fiuk (Máté és Márton) és egy lányuk (Ilona) van. 2013-ban feleségül vette Lévay Tündét (1982), 2014-ben gyermekük született.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.nytimes.com/1989/12/29/world/upheaval-east-ceausescu-s-fall-2-rumanians-defend-leader-s-execution-secret.html
  2. hvg.hu
  3. Tiltott évkönyv. A kolozsvári Báthory István alapította 411 éves líceum kiadványa. Kolozsvár, 1990. 89. o.
  4. Tőkés László: Temesvár ostroma 1989. Budapest, 1990. IV. képtábla
  5. Mandics György: Temesvári Golgota. Budapest, 1991; Második, átdolgozott kiadás: A manipulált forradalom. Arad, 2009, 13–45. o.
  6. atlatszo.hu
  7. Színfalak mögött zajlik a párbeszéd Krónika, 2014. október 8.
  8. Brüsszelben tanácskozik a Kárpát-medencei Autonómia Tanács
  9. Tőkés László az Európai Parlament új alelnöke – Fn.hu, 2010. június 15.
  10. Új hazai magyar párt alakulhat (Tőkés László alternatívát javasol) – Háromszék.ro, 2010. október 4.
  11. Elfogadták az EMNP keretprogramját, Toró T. Tibor lett az elnök Archiválva 2018. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – mno.hu, 2012. február 25.
  12. Tőkés László Debrecenben kérte a honosítását Archiválva 2011. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Rádió 2011. január 24.
  13. Tőkés László: Tőkés László - önéletrajz. tokeslaszlo.ro. (Hozzáférés: 2010. december 6.)[halott link]
  14. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  15. Iohannis visszavonta Tőkés román állami kitüntetését. mno.hu. (Hozzáférés: 2016. március 3.)
  16. Magyar Becsület Renddel tüntették ki Tőkés Lászlót. szekelyhon.ro. (Hozzáférés: 2016. március 12.)
  17. Tőkés László elvált. Heti Válasz, 2011. február 24. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  18. Tőkés László új felesége gyereket vár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Tőkés László honlapja
  • Kitekintő.hu: Tőkés László portréja
  • A kilakoltatás előtti események a román kultuszminisztérium vezetője szerint[halott link] (románul)
  • Tőkés László perel a róla szóló könyv miatt
  • EP
  • Sáfrán István: Íme az ember. Tőkés László; Új Idő, Bp., 1990
  • Kósa Csaba: Tőkés László, a várvédő; Magyar Fórum, Bp., 1992
  • Péterffy Gyöngyi: Prometheus. Tőkés Lászlónak. For Tőkés László; angolra ford. Mészáros Sándor; Pénzes Gyula, Bethlehem, 1995
  • Katona Szabó István: Tőkés László "radikalizmusa"; Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány, Bp., 1997 (Századvégi tanulságok)
  • Fazekas Valéria: Tőkés püspök kálváriája; magánkiadás, Debrecen, 2000
  • A forradalom szikrája. Kézirat gyanánt. Szamizdat; összeáll. Kuszálik Péter; Kuszálik Péter, Târgu Mureş, 2011
  • Andrassew Iván: Ne vígy minket a kísértésbe; Noran Libro, Bp., 2012
  • Molnár János: A Securitate célkeresztjében. Tőkés László küzdelme a román politikai rendőrséggel; Kriterion, Kolozsvár, 2013
  • Temesvár, Románia Csillaga árnyékában; szerk. Nagy Attila; EMNT, Kolozsvár, 2014 (EMNT-könyvek)
  • Egy forradalom a média tükrében. A Temesvári Református Gyülekezet, Tőkés László és az 1989-es romániai forradalom a magyar nyelvű rádiókban; szerk. Nagy Attila; EMNT, Kolozsvár, 2014 (EMNT-könyvek)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]