Menyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Menyő (Mineu)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Szilágyszeg
Irányítószám 457298
SIRUTA-kód 142596
Népesség
Népesség338 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság188
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Menyő (Románia)
Menyő
Menyő
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 23° 05′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 23° 05′ 45″

Menyő (más néven Szilágymenyő, románul Mineu) falu Romániában Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zilahtól 30 km-re északra fekszik, Szilágyszeghez tartozik, melytől 4 km-re nyugatra van.

Története[szerkesztés]

Nevét az oklevelek 1330-ban említették először. 1435-ben Menye, Menew, Meney néven, 1449-ben Menyev, 1464-ben Menő, 1497-ben Menyew néven írták nevét.

Első ismert birtokosait 1330-ból ismerjük: Ekkor Ugrin fia István, Ramatha fia András, János fiai Péter, Pottljo, Tamás és László, valamint Miklós fiának birtoka volt. A Menyői család tagjaié volt egészen az1400-as évek végéig.

1492-ben Sándorházi Porkoláb Mihályé, majd Lelei Adi Márton leánya Szilágyszegi Anna és Szakácsi Kecskés János fia László birtoka lett.

1519-ben Désházi Istvánt és Pétert iktatták be egy itteni részbirtokba, majd Kisdobai Szabó család tagjait és rokonaikat: Bőnyei család tagjait.

1611-ben Báthory Gábor fejedelem Menyői Móré Bálintot iktattatta be egy itteni részbirtokba.

1639-ben a hűtlenné lett Nagydobay Páczai János birtokát Rákóczi György főlovászmesterének Serédi István Kraszna vármegyei főispánnak adományozta.

1716 előtt Menyő Szécsi György és neje Guthy Judit birtoka volt, melyen gyermekeik 1718-ban megosztoztak.

1805-ben végzett összeíráskor Menyőről összeírták: Czakó Ferenc, Gólya József, Bányai Ferenc, Nagy Pál, Bányai Szabó Elek, Simon Farkas, Bikfalvi Sándor, Fazekas Péter és Tolvaj Zsigmond nevét.

1910-ben 1011, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott. 1989-ben a forradalom napjaiban a hatalom ide száműzte Temesvárról Tőkés László református lelkészt, később királyhágómelléki püspököt.[forrás?]

Menyő határában feküdt a középkorban Bodola, más néven Pósatelke (1431) és Sándorháza (1401) falu is.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom mellett álló fatorony - 1619-ben épült. Különlegessége: szép, magas sátorfedése, mely megoldás különösen jellemző volt a Szilágyság fatemplomaira. A menyői fatorony a legkorábbi építésű Szilágy megye fatemplomai között.[forrás?]
  • 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítanak Tőkés László temesvári református lelkész ellen, megfosztják szószékétől és a szilágysági Menyő községbe száműzik, az erőszakos kilakoltatása ellen védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantja ki a romániai forradalmat.[forrás?]

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 53–64. o. Online elérés