Szilágyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Szilágyság (románul Sălaj) Románia északnyugati részén, a Szamos folyó két oldalán elhelyezkedő dombság. Az Érmelléki-hegységgel és a Szilágysági-Bükk hegységgel együtt a Szilágysági-dombvidék részét képezi.

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Északról a Szilágysági-Bükk hegység, keletről a Lápos folyó, délről a Meszes-hegység és a Réz-hegység, nyugatról az Érmellék és az Érmelléki-hegység (Érszőlősi-dombság) határolják. Felépítése üledékes kőzet, mészkő.

Domborzata[szerkesztés]

A Szilágysági-medence területén az harmadkor kezdetén tenger hullámzott. Máig kerülnek itt felszínre tengeri csigák maradványai, mint például a Szilágyságban levő Füzespaptelek határában a Hodobastynie nevű hegy, mely megszámlálhatatlan mennyiségű megkövült csigát tartalmaz.

A tájat még a honfoglalás előtt is mindenütt erdő borította, melyek helyén ma nagyrészt szántóföldek, legelők vannak.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a szilfa és a Szilágy-patak nevéből származtatják.

A régi magyar nyelv szerint a gy képzővel egykor leginkább fanevekből alkottak folyó és erdő elnevezéseket például: Fyzeg (Füzegy), Egreg (Egregy), Zylag (Szilágy) folyóneveket, vagy Nyaragh (Nyárágy), Harsag (Hárságy) erdőneveket.

Nevét már 1231-ben említették egy oklevélben, mint a Szilágy erdejével határos részt: "tenet metam cum Silva Zylag". Kazinczy Ferenc is így értelmezte nevét Erdélyi leveleinek bevezetésében:

"A föld neve 1130-ig Erdély vala, tovább Transilvania, mivel királyainknak túl fekvék a Szilágyságon".

A Szilágyság neve a latin nyelven Sylva, Sylvania, azaz „erdőség”, feltehetőleg innen nevezték később Erdélyt Transsylvaniának, Szilágyságon túli, azaz „erdőn túli” területnek.

Története[szerkesztés]

A fennmaradt adatok szerint a Szilágyságot a magyarok a honfoglalás után nem sokkal már benépesítették. Előttük itt gyér számú szlávság élt.

A középkorban a Szilágyság lakossága magyar volt, egészen a 1516. századig, mikor a román lakosság beköltözése megkezdődött.

A 18. században német lakosság is letelepedett itt. Ilyen német telepítésű község itt Hadad is.

Néprajzi tájegységei[szerkesztés]

A Szilágyságon belül több kisebb tájegység is kialakult:

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szabó Vilmos: Szilágysági magyarok. Bukarest-Kolozsvár, 2002.