Szilágysomlyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágysomlyó (Șimleu Silvaniei, Schomlenmarkt)
Simleu Silvaniei.JPG
Szilágysomlyó címere
Szilágysomlyó címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang város
Községközpont Șimleu Silvaniei
Beosztott falvak Bükk, Csehipuszta, Somlyócsehi
Polgármester Cătălin Septimiu Țurcaș
SIRUTA-kód 139884
Népesség
Népesség 11 653 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 3998
Község népessége 14 436 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágysomlyó (Románia)
Szilágysomlyó
Szilágysomlyó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 00″
Szilágysomlyó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágysomlyó témájú médiaállományokat.
Szilágysomlyó központja
Báthory-várkert, képeslap az 1900-as évek elejéről
Szilágysomlyó látképe az 1900-as évek elejéről
Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között

Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

Nevének eredete[szerkesztés]

P. Szathmári Károly írja „A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”. Neve a régi magyar somlik, somosodik (= csuszamlik) igéből származik és megcsuszamló oldalú hegyre vonatkozik. A som- kezdetű helynevek málló és mozgó kőzetekből álló területekre jellemzők. Eredeti neve Watasomlyója, jelentése Wata (ótörök: bat = elmerül) nevű személy hegye.

Története[szerkesztés]

Területén az ókorból származó szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak.

1251-ben Vathasomlyova néven említették először. A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség ősi birtoka volt. 1258-ban Csolt nemzetségbeli Watha fia Watha és Dénes fia Povsa Vatasomlaját uradalmával együtt 120 M-ért eladta Rátót nemzetségbeli Roland nádornak és Pok nemzetségbeli Móric országbírónak, és határát leíratta.

1319-ben Pok nb. Móric fia Miklós vajda a somlyói uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adta. 1341-ben a valkai uradalom felől elhatárolták. Ekkor Miklós vajda fia (Meggyesi) Móric fia Simon és István fia István birtoka volt. 1351-ben említették először az oklevelek Szilágysomlyó (Somlyó) várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leánynegyedként.

A Báthori-család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említették. A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Giorgio Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban pedig a kurucok. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A várnak kertjébe állították fel a turulmadaras emlékoszlopot az 1914–18-ban, az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére. Ezt 1990 után átalakították, most román függetlenségi emlékmű.

1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1876-ig Kraszna vármegye székhelye. 1876-ban az akkor alakult Szilágy vármegye részévé vált. A trianoni békeszerződésig és 1940–44-ben Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. A volt városháza kétemeletes épülete, 1968 óta általános iskola, a jelenlegi városháza a volt Krasznavármegyei Takarékpénztár épületében székel. 1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt.

A helyi iskoláról az első írásos adat 1554-ből való, 1680 táján Királyhelmeczi János volt a somlyói iskola rektora. 1740-ben már a minoriták tanítottak itt, a rend 1744-ben fiúiskolát létesített. Az Ócska Gimnáziumként ismert intézmény épületének alapkövét 1827-ben helyezték el. Az addig algimnáziumként működött iskola főgimnáziummá vált, az első érettségi vizsgákat 1914 májusában rendezték. Az új gimnázium épületét - ma Mezőgazdasági Líceum - 1916 őszén vette birtokába a diákság.

Szilágysomlyó határába esett Kórógy' elpusztult település is. Kórógy a Csolt nemzetség birtokai közé tartozott. 1213-ban a Csolt nemzetségből származó Vata fia Jula birtokának írták.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Pethe Ferenc mellszobra és emlékműve Budapesten

Szilágysomlyón születtek[szerkesztés]

Szilágysomlyón élt[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]