Vámosladány
| Vámosladány (Mýtne Ludany) | |
 | |
| Kultúrház | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1075 |
| Polgármester | Štefan Mojzeš |
| Irányítószám | 935 56 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 973 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 152 m |
| Terület | 17,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vámosladány
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 09′ 50″, k. h. 18° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 50″, k. h. 18° 40′ 00″ | |
| Vámosladány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosladány témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vámosladány (szlovákul Mýtne Ludany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 10 km-re délkeletre, a Perec patak partján fekszik. Dobogó tartozik hozzá.
Élővilága[szerkesztés]
Vámosladányban hosszabb ideje van tudomásunk gólyafészekről. 2011-ben három, 2012-ben két fiókát számoltak össze a fészekben.[2]
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 2. században is éltek emberek.
Első írásos említése a garamszentbenedeki bencés apátság 1075-ben kelt alapítólevelében található „Villa Ludany" néven. Ludányt az 1209-ben kibocsátott pápai oklevélben is említik. 1388-tól a lévai váruradalom része, vámszedési és piactartási joggal rendelkezett. 1536-ban 22 adózó portával rendelkezett; a faluban egy szabad, valamint cipész és kereskedő is élt. 1601-ben 67 háza volt. 1663-ban a török az egész falut elpusztította. 1715-ben 23 adózója és egy szabadja volt, továbbá malom és kocsma is található a településen. 1828-ban 102 házában 644 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Ladány, (Ludányi), magyar falu, Bars vmegyében, Hont vmegye szélén: 207 kath., 499 ref., 10 evang. lak., kath. és ref. anyaszentegyházakkal. Rétje, legelője bőséggel. Dohányt termeszt. F. u. h. Eszterházy. Lévához 1 óra."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Vámosladány, Léva alatt fekvő magyar kisközség, 1323, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Ez is egyike a vármegye legrégibb községeinek, a mennyiben a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében szerepel. E község azonban nem került az esztergomi káptalan birtokába, hanem lévai várbirtok lett. Nevével hol Lodán, hol pedig Ludán alakban találkozunk. A mult század végén, a mikor az Eszterházyak voltak az urai, nagy marhatenyésztése volt. Most a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. Kath. temploma ősrégi és 1332-ben már fennáll, de 1494-ben átalakították és 1733-ban újították meg. A református templom 1854-ben épült. Ide tartozik Dobogó puszta is. Postája van, távirója és vasúti állomása Léva."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
A háború után magyar lakosságának nagy részét kitelepítették. 1947-ben és 1948-ban magyarországi szlovákok települtek a községbe.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 1260 lakosából 1170 magyar és 39 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1251 lakosából 1218 magyar és 33 szlovák anyanyelvű.
1900-ban 1323-an lakják, ebből 1303 magyar és 17 szlovák anyanyelvű.
1910-ben 1279 lakosából 1255 magyar és 24 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1295-en lakják, ebből 1222 magyar és 56 csehszlovák.
1930-ban 1392 lakosából 1181 magyar és 186 csehszlovák volt.
1941-ben 1332 lakosából 1311 magyar és 17 szlovák.
1991-ben 948-an lakják, ebből 506 magyar és 434 szlovák.
2001-ben 897 lakosából 481 szlovák és 410 magyar volt.
2011-ben 973 lakosából 590 szlovák és 360 magyar.
Látnivalói[szerkesztés]
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 15. század végén épült kora gótikus stílusban. 1570-ben reneszánsz, majd 1770-ben barokk stílusban építették át.
- Református temploma 1785-ben, tornya 1802-ben épült.
- Kápolnája 19. századi.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Források, jegyzetek[szerkesztés]
- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 187-188.
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ bociany.sk
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Bars vármegye.
- ↑ [1]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
