Tápiószentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton címere
Tápiószentmárton címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Nagykátai
Jogállás nagyközség
Polgármester Györe László[1]
Irányítószám 2711
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 5229 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 52,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 102,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápiószentmárton (Magyarország)
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″
Tápiószentmárton (Pest megye)
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton
Pozíció Pest megye térképén
Tápiószentmárton weboldala

Tápiószentmárton nagyközség Pest megyében, a Nagykátai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alsó-Tápió-mente legnagyobb lélekszámú faluja. Autóval a 4-es számú főút 54-es és 55-ös kilométerszelvényei között leágazó mellékútról közelíthető meg a legegyszerűbben. Aki a fővárosból tömegközlekedéssel kíván eljutni a településre, célszerű a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalat választania, amivel Nagykátáig kell utazni, onnan pedig a legegyszerűbb Volánbusszal megközelíteni Tápiószentmártont.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az őskor óta lakott hely, amit a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. (Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható.)

A település első okleveles említése a 15. század derekáról, 1459-ből származik. Azokban az időkben a község területét a Pányi-Gáldi család, illetve Werbőczy István birtokolta. A törökök kivonulásakor elnéptelenedett.

Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. A jó nevű család tagjai közül is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a 19. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Fia, ebecki Blaskovich Ernő mezőgazdász alapította azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápiószentmártonban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hársas-völgy: több száz tő tavaszi hérics található itt.

Horgásztó: tőzeges horgásztó az Aranyhal Közhasznú Tevékenységű Horgász Egyesület fenntartásában.

Sőregi erdő: nagy kiterjedésű erdős rész vadászati lehetőséggel, a Hermann Ottó Vadásztársaság üzemeltetésében.

Hatvani-hegy (földvár): régészeti lelőhely az Alsó-Tápió jobb partján, bronzkori településre utaló nyomokkal.

Templomok, kápolnák: a településen katolikus, evangélikus, református és pünkösdi vallású templomok és kápolnák vannak; utóbbiak egyike, az ún. Blaskovich-kápolna az 1700-as években épült.

Kincsem Lovaspark: Tápiószentmártonban született a "csodakanca" néven is emlegetett Kincsem, a magyarországi lósport legsikeresebb versenylova; ennek emlékét őrzi a lovaspark elnevezése, illetve a park területén működő Kincsem Múzeum. A lovasparkban található borpince, golf- és minigolf-pálya, fedett, versenyek rendezésére alkalmas lovarda, nemzetközi szabványú NB I-es futballpálya, teniszpálya, fedett medence, wellness részleg, játszótér, háztáji állatok bemutatására kiképezett állatbemutató hely, sőt egy szálloda is, apartmannak, étteremmel és konferenciateremmel. Egyes mítoszok szerint itt állt Attila hun király fából készült palotája, sőt feltételezések szerint a sírja is e térségben lehetett. A park területén mindenesetre Attila nevét őrzi az az "energiadomb", amelyet gyógyító hatásúnak tartanak, s e gyógyhatást állítólag mérésekkel is bizonyították.[forrás?] Itt találták meg 1923-ban az ország egyik legismertebb szkíta kori emlékét, az elektrumból (arany és ezüst természetes ötvözetéből) készült, híres szkíta aranyszarvast is. Mindezeken felül a lovaspark területén található még egy kisrepülőgépek fogadására alkalmas repülőtér is.

Borpince: a Tápió-Vin Kft. által üzemeltetett borpincében a környék településein termő homoki szőlőkből készítenek kedvelt borokat.

Temető: a helyi temetőben kialakított "nemzeti sírkert" részen olyan hírességek sírjai találhatóak meg, mint Magyary-Kossa Sámuel (18491921 ügyvéd, Kubinyi Ágoston (17991873), a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a Várallyai-család több tagja, stb.

Sportcsarnok és tanuszoda: nemzetközi méretű, parkettás pályával kialakított sportcsarnok, tanuszodával, melyhez szauna és masszázsterem, továbbá edzőterem, kondicionáló terem és pingpongterem is tartozik. A létesítmény akadálymentes megközelíthetőséggel is rendelkezik.

Strand- és gyógyvizes termálfürdő: közel 10 hektáros területen fekszik 4 medencével (gyermek-, gyógy-, úszó- és fürdőmedence). A fürdő 52oC°-os termálvize (alkáli-hidrogénkarbonátos–kloridos hévíz) 650 méter mélyről tör fel; általános fájdalomcsillapító, nyugtató és alvásjavító hatással bír, de alkalmazható különféle bőrbetegségek orvoslására is, és degeneratív kopásos mozgásszervi betegségek gyógyításában rendkívül hatásos, mivel a reumatológiai folyamatok aktivitásának csökkentését idézi elő. Tapasztalatok szerint a gyógyvíz főleg mozgáskorlátozottsággal járó, súlyosabb sérülések utókezelésében alkalmazható sikerrel. Alkáli-hidrogéntartalma miatt mozgásszervi és nőgyógyászati kórképekben javasolható, valamint kloridtartalma miatt általános erősítő és ellenállás-fokozó hatással is bír. A fürdő vize 2003 óta hivatalosan is gyógyvíznek minősül. A strandfürdő környékén több, mint 1300 üdülőingatlan található.

Tápiószentmárton-Göbölyjárás településrészen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horgásztó: a nagy nádas mellett található egy horgásztó, melyet a Nagykáta és Vidéke Horgász Egyesület üzemeltet. A tó mellett kilátó helyezkedik el, ahonnan megfigyelhető az egész környék.

Láprét: Az ősláposban találhatóak a környékbéli tanösvények kiindulási pontjai. A tanösvényeken járva megtalálhatóak olyan növényritkaságok, mint a fehér és az alhavasi zászpa, a szibériai nőszirom és más nősziromfajok, továbbá számos kosborfaj.

Ifjúsági szállás: 30 fő elszállásolására alkalmas, a közelmúltban épült szálláshely, amit a Tápióvidék Természeti Értékeiért Közalapítvány üzemeltet.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]