Tavaszi hérics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Tavaszi hérics
Adonis vernalis.jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Hérics (Adonis)
Faj: A. vernalis
Tudományos név
Adonis vernalis
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tavaszi hérics témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi hérics témájú médiaállományokat és Tavaszi hérics témájú kategóriát.

A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Elterjedése[szerkesztés]

Száraz gyepeken, legelőkön, kaszálókon, a síkságon, illetve dombvidéken él. Európa középső és déli részétől egészen a Nyugat-szibériai síkságig fordul elő. Magyarországon többek közt megtalálható az Aggteleki-karszt,[1] a Jászság,[2] a Keszthelyi-fennsík,[3] a Kisalföld területén.[4]

A tavaszi hérics elterjedési területe Magyarország hegységeiben
Hegységek Bakony[5][6] Börzsöny[7] Bükk-vidék[8] Cserhát[9][10] Gerecse[11] Mátra[12] Mecsek[13][14] Pilis[15] Vértes[16] Zempléni-hegység[17]
Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Van Van Van Van Van Van Van Van Van

Megjelenése[szerkesztés]

Egyenes szárú, 20–50 cm magas évelő. Feketés, vaskos gyöktörzse van, ebből vékony, elágazó gyökerek indulnak. Levelei ülők, 2-4-szeresen szeldeltek 5 mm-nél hosszabb sallangokra, emiatt a növény borzos kinézetű. Élénksárga virágai a 8 cm átmérőt is elérhetik, 20 sziromlevele, sok porzója van. Termőtája apokarp, minden termőlevélből különálló makkocska fejlődik. Április-májusban virágzik.

Hatóanyagai[szerkesztés]

Szív glikozidokat és kevés flavonoidot tartalmaz. Szívre nagyon erős hatású, erősebb főzete szívmegállást okozhat. Mérgező!

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az ANP (valamint a Gömör-Tornai-karszt magyarországi részének) taxonlistája. anp.nemzetipark.gov.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. A Jászság flórája. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  3. A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  4. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol171_p3-176.pdf A Kisalföldi meszes homokpuszta növényélete – egykor és ma. 100 éve jelent meg Polgár Sándor első leírása a győri homoki sztyeppvidékről]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  5. A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  6. A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  7. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  8. A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  9. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  10. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  11. Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  12. Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  13. [http://ttk.pte.hu/biologia/phd/dolg/Batori_DI.pdf Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. ttk.pte.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  14. A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  15. A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  16. Vértesi Erdő Zrt. – Természeti értékek (magyar nyelven). verteserdo.hu, 2011. (Hozzáférés: 2017. április 3.)
  17. A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Forrás[szerkesztés]

  • Csűrös László: Gyógynövények mint természetes gyógyanyagok ISBN 963933099X

További információk[szerkesztés]