Püspökszilágy

	Püspökszilágy
	; Püspökszilágy címere
	; Püspökszilágy címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Váci
Jogállás	község
Polgármester	Tordai Sándor (független)
Irányítószám	2166
Körzethívószám	27
	Népesség
Teljes népesség	726 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	28,62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Püspökszilágy Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 44′ 26″, k. h. 19° 18′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 26″, k. h. 19° 18′ 55″
	Püspökszilágy Pozíció Pest megye térképén
	Püspökszilágy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökszilágy témájú médiaállományokat.

Püspökszilágy község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Püspökszilágy Váctól délkeletre a Nyugati-Cserhát déli nyúlványai között búvik meg, a várostól mintegy 15-16 kilométer távolságban. Határa 2530 hektárnyi területének nagyobbik felét ma is összefüggő, – jórészt tölgyes, cseres – erdők foglalják el.

Története[szerkesztés]

Püspökszilágy a mai napig zsákfalu, vagyis ha elfogyott az út, ott van Szilágy. Nevét a környező szilfaerdőről kapta, valamint arról, hogy a terület eredetileg a váci püspök birtokához tartozott. A középkorban még csak 12 zsellércsalád élt a faluban, de mára a lakosság lélekszáma meghaladja a 700 főt. Mivel a falu völgyben fekszik a környező domboknak önálló nevei vannak, pl. Malató, Kutya-hegy, Ordító, stb. Régen önálló községként létezett a Püspökszilágy és Galgagyörk között félúton elhelyezkedett Szór is, de mára csak honvédségi laktanyát találunk Szórban, ami közigazgatásilag Püspökszilágyhoz tartozik, csak az erdőt hívják annak, hisz már nincsen ott semmilyen község. A kommunista időszakban Püspökszilágy határába telepítették a Radioaktív Hulladékfeldolgozó Telepet, amelynek a szomszédos váckisújfalusiak a tavukat köszönhetik. (Kevesen tudják, hogy a tavat azért ásták Szilágy és Újfalu közé, hogy azon mérjék a környezetszennyezés mértékét.) Manapság annyi haszna van a RHT-nek, hogy a falu sok támogatást kapott a Kht.-től, s így rendbehozták a közvilágítást.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,3% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,6%, református 4,7%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 5,2% (23,8% nem nyilatkozott).^[3]