Galgagyörk

	Galgagyörk
	Tahy-kastély
	; Galgagyörk címere
	; Galgagyörk címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Váci
Jogállás	község
Polgármester	Matejcsok Zsolt (független)
Irányítószám	2681
Körzethívószám	27
	Népesség
Teljes népesség	1041 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	69,9 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	14,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Galgagyörk Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 44′ 28″, k. h. 19° 22′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 28″, k. h. 19° 22′ 32″
	Galgagyörk Pozíció Pest megye térképén
	Galgagyörk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Galgagyörk témájú médiaállományokat.

Galgagyörk (1900 előtt Tótgyörk, szlovákul: Ďurka) község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galgagyörk a Cserhátban, a Galga patak mellett, Budapesttől 50 km-re helyezkedik el. Az M3-as autópálya felől az Aszódot Balassagyarmattal összekötő közúton vagy vasúton – az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon – érhető el a Galgamácsa és Püspökhatvan között fekvő település.

Története[szerkesztés]

A községet 1484-ben említette először oklevél, Gerge néven. A falu eredetileg a Széchy család ősi birtoka volt, majd 1540 körül királyi adományként Werbőczy István tulajdonába került. A török megszállás alatt lakói elmenekültek és csak a 17. században tértek vissza. Az 1683-as esztendőben lakott helységek között írták össze. Az összeírások során az 1715-ös év nevezetes dátum, ugyanis a nyilvántartásban 18 szlovák vezetéknév is megjelent a magyar mellett. A szlovák ajkú lakosság betelepülése a Rákóczi szabadságharc után 1711-1723 között volt a legjelentősebb. Ennek köszönhető talán az is, hogy az 1720-as összeírásban Tót-Györkként a nemes községek között szerepelt a falu. Az 1754-es adatok szerint a település birtokosai Egry István, Horváth János, Jeszenszky Gábor, Darvas Gábor és Raicsán Sámuel. A falu lakossága 1760-ban 72 családra növekedett. A helyi lakosság nagy része szlovák ajkú volt.

Galgagyörk néven 1900-tól ismert. A 19-20. században a megyére jellemző kis- és középnemesi családok birtokolták, mint a Tahy, Gosztonyi, Doblhoff, Kálnoki-Bedő család, akiknek kúriái a mai napig meghatározzák a település arculatát.

Napjainkban elsődleges fontosságú a helyi szlovák nyelv és népi kultúra megőrzése. Az idősebb generáció tagjai még ma is a hagyományos viseletet hordják, a magánéletben tótul beszélnek. A fiatalok számára a helyi iskola biztosít hagyományőrző foglalkozásokat és szlovák nyelv órákat.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 5,9% németnek, 11,2% szlováknak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,8%, református 2,5%, evangélikus 39,2%, felekezeten kívüli 4,3% (21,3% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus templom: A 18. századi eredetű, barokk stílusú evangélikus templom tervezője, építője ismeretlen. Egyik legnagyobb értéke egy 15. századi kehely. Legutóbb 1986-ban újították fel.

Galgagyörk, Evangélikus templom - légi fotó

Galgagyörk, Tahy-kastély - légi felvétel

Ibrányi-kastély: A 19. század második felében épült, földszintes, klasszicista stílusú kastély érdekessége az U-alakú, négyoszlopos portikusz, a timpanonban fekvő szoboralakok és a címer. Az épület belsejében figyelemre méltó a kályha, a falikút, a mázas padlóburkolat.

Jegyzőház: A volt jegyzőház a 18. század második felében épült barokk stílusban. Földszintes, kontyolt, magastetős épület.A jegyzőház enyhe kiülésű rizalittal tagolt utcai homlokzatát tükrök díszítik. A rizaliton két, ívesen záródó ablaknyílás van; díszes ráccsal és íves szemöldök-párkánnyal. A belsőben a csehsüveg- és teknőboltozatos szobák megőrizték eredeti beosztásukat. Egy része alatt valószínűleg még 17. századi pincerendszer van. Az épület körül egykor a mainál nagyobb kert volt.

Kálnoky-Bedő-kúria: A volt Ibrányi, majd Kálnoky-Bedő-kúria 1828-ban épült klasszicista stílusban, 1921-ben átalakították, majd irodai célokra használták.

Tahy-kastély: A földszintes, U alakú volt Tahy-kastély részben barokk, részben klasszicista elemeket ötvöz. Az épületben több felúíjtás és átalakítás után a polgármesteri hivatal, illetve művelődési ház kapott helyet.