Dunakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunakeszi
Városháza
Városháza
Dunakeszi címere
Dunakeszi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Dunakeszi
Jogállás város
Polgármester Dióssi Csaba (FIDESZ)[1]
Jegyző Dr. Molnár György
Irányítószám 2120
Körzethívószám 27
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 41 183 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 1269,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunakeszi (Magyarország)
Dunakeszi
Dunakeszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 11″, k. h. 19° 08′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 11″, k. h. 19° 08′ 31″
Dunakeszi (Pest megye)
Dunakeszi
Dunakeszi
Pozíció Pest megye térképén
Dunakeszi weboldala

Dunakeszi város Pest megyében, a Dunakeszi járás központja. A Duna túloldalán elhelyezkedő Budakalász várossal megosztva a „Dunakanyar kapuja"-ként is emlegetik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest közvetlen szomszédságában, a Pesti-síkságon fekszik a Duna bal partján, annak kavicsos törmelékkúpján. Keletről Fót, délről a főváros, nyugatról a Duna (Szentendrei-sziget; Horány), északról pedig Göd határolja.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vasúti: Dunakeszin halad át hazánk első vasútvonala: a 70-es számú. Melynek a Nyugati pályaudvarVác közötti első szakaszát 1847-ben adták át. Az 1846-ban indított első szerelvényen utazott Széchenyi István is. A Nyugati-Veresegyház-Vác – vonalnak az Alagi majorban egy megállóhelye működik.
  • Közúti: észak-dél irányban halad át a város keleti határában a 2-es számú (E77) főútvonal. Az 1990-es évek második felében megépült a 2/a számozású gyorsforgalmi út. Megépült az M0-s körgyűrű 2/b számú (Phare támogatás miatt) szakasza is.
  • Vízi: a várost a Szentendrei-szigettel (Horány) rendszeres kompjárat köti össze. A Duna mint nemzetközi vízi főútvonal fontos szerepet tölt be a folyami hajózásban.
  • Légi: a lóversenypálya szomszédságában vitorlázó repülőtér működik, elsősorban hobbi és sport célból (vitorlázó, sárkány, helikopter, kis gépek).

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város címere ekevas alakú. Középen ezüst – a Dunát jelképező – hullámvonallal kettéosztott, álló pajzs. Felső része kék alapszínű, benne a város védőszentje, Szent Mihály ezüst színben látható. A címer zöld, alsó mezejében levő lófej ezüst színben jelképezi a helység - Alag városrész - Európa-hírű lósportját.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város polgármestere 1996–2010 között Kecskeméthy Géza volt (független, 2002 és 2006-ban a Fidesz támogatásával indult), 2010-ben polgármesterré Dióssi Csabát (FIDESZ) választották, aki korábban alpolgármester volt.

2010-ben a képviselő-testületbe a polgármesteren kívül 14 képviselőt választottak, tízet egyéni választókerületekben, négy főt pedig a jelölteket állító szervezetek kompenzációs listái alapján. A képviselők száma jelölő szervezetek szerint az alábbi[3]:

2006-ban még 23 képviselőt választottak, 14-et egyéni választókerületben, 9-et kompenzációs listákon, az alábbi megoszlásban[4]:

  • Fidesz-KDNP: 10
  • MSZP-SZDSZ: 8
  • Dunakeszi Lokálpatrióta Kör: 3
  • TIÉD Egyesület: 1
  • független: 1

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török hódoltság végéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunakeszi környékén az újkőkortól találtak letelepedési nyomokat. Egy kb. háromezer évvel ezelőtt itt élő nép deszkalapokkal, kosárfonattal, kivájt szilfatörzsekkel bélelt kútjai meglepően jó állapotban maradtak fenn. A római hódítás előtt kelták vándoroltak a környékre.

A rómaiak 371-372-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt. Ez része volt az I. Valentinianus által kiépített Duna balparti erődök (contra castrum) rendszerének, amit Marcus Aurelius kezdeményezett a markomann háború után, majd Diocletianus sűrített. A környező terület akkor a szarmaták jazigoké volt, akiknek városai között Ptolemaiosz Vácot (Uscenum) említi. A településtől délre, a Dunatól indul el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Az első írásos adat, ami a község nevére utal, a 13. századból származik, 1255-ben IV. Béla adománylevele Kezew néven említi.

1661-től a felsővattai Wattay család birtoka, többször betelepítették a falut és a Pest-Pilis-Solt vármegyei birtokaik központja is volt. Dunakeszi ispáni központból irányíttatta Wattay I. Pál helyettes alispán többek között pomázi, budakalászi, gubacsi, soroksári, pestszentlőrinci, csömöri, rákosszentmihályi, oszlári, nagykovácsi, csobánkai, solymári, tázlári, kiskőrösi birtokait.

A kiegyezésig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oszmán uralom alóli felszabadításkor Wattay János a váci járás szolgabírájaként és a Rákóczi-szabadságharc idején a vármegye első kuruc alispánjaként irányította a települést. Az 1715. évi népességösszeíráskor 18 család élt itt. Az okiratban már Dunakeszi néven szerepel. A Wattay család birtokában 1731-ig volt a település, de 1714 után bérelte Orczy István több évig. 1768-ban a gödöllői Grassalkovich-uradalom része volt a falu, 600 lakossal. Az ekkor – Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete nyomán – megszületett urbárium úrbéri szerződései rögzítették az itt lakó jobbágyok kötelezettségeit; ezek később a paraszti földbirtoklás alapjául is szolgáltak. Az urbárium kedvező hatást gyakorolt a község fejlődésére, mivel az országos átlagnál kisebb terheket rögzített, s gondoskodott a betelepülőket megillető birtokosi segélyekről és kedvezményekről. Név szerint felsorolta az akkor itt lakó családokat. II. József idején készült el a falu első részletes katonai térképe. Az 1785-ös népszámlálás szerint 740 lakosa volt. A szomszédos Alag ekkor még gyéren lakott puszta volt, a későbbi város, Újpest, pedig még nem létezett. 1819-ben Alag puszta is benépesült. Itt kezdett építkezni 1890-ben a lovaregylet.

A főleg mezőgazdasági munkából élő lakosságnak új kereseti lehetőséget nyújtott az 1844 nyarán megindult vasútépítés. 1846-ban készült el Magyarország első vasútvonala Pest és Vác között. Az első szerelvény – amelyen Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott – csak Dunakeszin állt meg.

1862-ben a jobbágyság megszüntetése után a mezők a falu tulajdonába kerültek. A földeket nem hagyták parlagon, a legrosszabb homokot is megművelték.

Az I. világháború végéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. A hozzátartozó helyek: Kisalag, Nagyalagmajor, Versenyistállók, Úrlovasok versenytere, Imreházmajor, Vízmű-telep, Új-Dunakeszi, Horányi révátkelő. 1901-ben felépült a községháza (a mai városháza). 1901–1910 között kezdett kiépülni a Banktelep, majd az alagi oldalon a Lovásztelep, a versenyistállók és az új vasútállomás. 1906-07-ben három főúri család és a Magyar Lovar Egylet támogatásával megépül a nepomuki Szent János kápolna.

1910-ben Alag önálló község lett, az összes adót létesítményei után a Lovaregylet fizette. Új községházát és iskolát építettek. A lovászok nagy része Tiszaszőlősről és Tatáról költözött Alagra. Angliából trénerek és zsokék érkeztek. Az alagi lakosok nagy része a lovaregylet alkalmazásában állt. Ekkor Dunakeszi lakosainak száma 3116 fő. Túlnyomó többségük a környező földeken paradicsomot és zöldségfélét termelő paraszt. Az 1918-as nagy spanyolnáthajárványnak itt csak 3 áldozata volt, ami a község viszonylagos zártságával, a fővárostól való még igen kis mértékű függésével magyarázható.

A II. világháború végéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iparosodás kezdetét a MÁV Főműhely építése jelentette. A konzervgyár elődjét az 1910-es évek végén építették. Két angol tréneré volt az a 7 holdas terület, ahol a kis üzemben a termelés megindult. Kezdetben paradicsom, zöldborsó, szilva, cseresznye, meggy, birskörte feldolgozása és savanyúság készítése volt a fő profiljuk. A gyárat a Merkúr Bank finanszírozta. Az 1930-as években az őslakosság körében még mindig a mezőgazdasági tevékenység volt a meghatározó. A telket vásároló és építő betelepülők kivétel nélkül a környező üzemekbe bejáró ipari dolgozók köréből kerültek ki.

Dunakeszi, Kisalag és Alag 1945 előtt önálló társadalmi életet élt. Alagon a Lovaregylet, Dunakeszin a vagongyár volt a meghatározó anyagi erő. A vagongyár nélkül Dunakeszi teljes egészében mezőgazdasági terület volt. Alagon a lovaregylet alkalmazottai – idomárok, hajtók – nagy összegeket kerestek, ebből nagy villákat építettek. Ezzel szemben az alacsonyabb beosztásban dolgozók közül sokan nyomorogtak. 1931-38-ban a lovaregylet támogatásával épül meg az alagi Szent Imre templom.

Zárt rész volt az első ütemben az 1920-as években 126 lakással megépített vagongyár lakótelepe, ami az egyébként még teljesen falusias jellegű település első kisvárosi jellegű része, nagyrészt csatornázott magyaros eklektikus emeletes épületeivel, saját templommal, iskolával, színháztermes művelődési házzal. Ez a dolgozók számára anyagilag segítséget jelentett, de egyben azt is, hogy minden embert erős ellenőrzés alatt lehetett tartani. Ennek ellenére a főműhelyben dolgozók és a környéken lakók körében baloldali csoportok alakultak ki. A főműhelyben dolgozó baloldali munkások és műszakiak megakadályozták, hogy a front közeledtekor a műhelyben található gépeket a visszavonuló német csapatok elhurcolják. A németek a községet ki akarták üríteni, de a lakosság nem volt hajlandó elhagyni otthonát, ezért csak a leventekorú fiúkat vitték el. A konzervgyárat 1940-ben a Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. vette meg.

A községben 100 főt meghaladó zsidó közösség is élt, őket 1944-ben deportálták.

A II. világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunakeszin 1944. december 28-án ért véget a második világháború. A két községet (Dunakeszit és Alagot) 1950 elején újraegyesítették. 1950 októberében megalakult Dunakeszi első tanácsa.

A településen az ipart 1945 után még hosszú évekig a járműjavító és a konzervgyár képviselte.

Dunakeszin a szegény parasztok kaptak földet, Alagon pedig a volt cselédek. Több termelőszövetkezet alakult. A 140 holdas uradalom, az alagi major volt a magja az 1948-ban alakult alagi állami tangazdaságnak. Az 1960-as években a gazdaság a megye legjobb mezőgazdasági üzemeinek sorába emelkedett. 5000 hektáros területe Dunakeszitől az Ipolyig terjedt. Felszámolása előtt több mint 35 üzemágat működtetett. Egyik jelentős tulajdona volt például a tihanyi Tourist Center.

A városiasodás útját az 1957 utáni dinamikus iparfejlesztés nyitotta meg. A községbe települt a Mechanikai Laboratórium gyáregysége. Rövidesen nagy beruházással bővült a konzervgyár. Felépült a 3. számú házgyár, majd ezt követte az európai színvonalú hűtőház. A házgyárban évente 4200 lakáshoz szükséges falelemeket készítettek. Ugyanitt gyártották a készre szerelt fürdőszoba térelemeket is. 1977-ben megkezdte a termelést a konzervgyár tésztaüzeme is. Az 1970-es években látott munkához a Magyar Hűtőipar dunakeszi gyára. Elsősorban exportra kerülő bogyós gyümölcsöket dogozott fel, illetve tárolta a hús-, a baromfi-, a hal- és a tejipar termékeit. Kisebb üzemek, szövetkezetek alakultak. Az alagi bőripari szövetkezet 1948-tól, az építőipari kisszövetkezet 1952-től, a Posta betongyártó üzeme 1949-től, a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat 1970-től működik. Az ipar az 1970-es évek elejére az itt élők 70%-át foglalkoztatta.

Mindez magával hozta a nagyarányú lakásépítkezést, az egyéb kommunális beruházások egész sorát, az ellátás gyorsabb ütemű javítását. A várossá válás gondolata erre az időre érett realitássá. Dunakeszit 1970. január 1-jével nagyközséggé[5], 1977. április 1-jével pedig várossá[6] nyilvánították.

Urbanizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunakeszi lakossága 11 ezer háztartásban él. A népesség egyharmada lakótelepi összkomfortos otthonokban vagy településszerű többszintes modern lakótelepeken, de a többség családi házakban lakik. Az első 3 db 10 emeletes panelház már 1975-ben elkészült, még mielőtt Dunakeszi várossá vált. Ezt követően épült meg a Barátság úti lakótelep, 1977-1979-ig. A városban az ivóvízellátás a kiépített gerincvezeték hálózattal 100%-ban megoldott. A szennyvízcsatorna-hálózat az ingatlanok 99%-ában van kiépítve. Az elektromos ellátás a városban 100%-os. Ugyancsak 100%-os a vezetékes gázellátás. Nem ilyen kedvező az úthálózat. Dunakeszi belterületi útjainak hossza 100 km, amelyből 33 km a burkolt (2002 előtti adat, azóta dinamikus útépítési hullám volt), 60 km a burkolt járda, és 29 000 m² a kiépített parkoló. A távközlési ellátottság jó. A szükséges hálózatépítés megtörtént. A lakások 45%-ába bekötötték a telefonvonalat. Az új Siemens központ az egész város vonalszükségletét kielégíti.

Dunakeszi 1984 óta lát el körzetközponti feladatokat. A modern, jól felszerelt rendelőintézet a szakrendelőkkel együtt fogadja Göd és Fót lakosságát is, 1987 óta. A városi rendőrkapitányság, a városi bíróság, a városi ügyészség, az okmányiroda, a munkaerő szolgálati kirendeltség és a földhivatal kirendeltsége is körzetközponti feladatokat lát el. A középfokú oktatási intézmények fogadják a környező települések diákjait is. A távolabb lakók diákotthoni elhelyezést kapnak.

Az M0-s autóút északi szektorának (a Dunakeszi-tőzegtavakon keresztül) és az új 2-es gyorsforgalmi útnak a megépülése következtében az 1990-es években Dunakeszi közúti kapcsolatai a nagyvilággal jelentősen megjavultak, ami jótékony hatással volt a város gazdaságának fejlődésére.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunakeszi napjainkban a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb ütemben fejlődő városa, népességszáma évről évre folyamatosan növekedik. A következő táblázatban nyomon követhetjük miként változott Dunakeszi lakossága 1960-tól:

A népességkutatók szerint ha továbbra is ezt a tendenciát követi a város népesedési fejlődése, akkor 2025-re egy 60 000 lakosú középváros fejlődhet ki a mai kisváros területén.

Gazdasági élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban nincs számottevő munkanélküliség a helyi ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások fejlettsége és Budapest közelsége miatt, ahová nagyon sokan járnak dolgozni.

Áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aldi diszkontáruház - Pallag utca 68.
  • Auchan hipermarket - Nádas utca 6.
  • Bauhaus barkácsáruház - Pallag utca 9.
  • Buy-Way bevásárlópark - Nádas utca 8.
  • Decathlon sportáruház - Pallag utca 3.
  • Lidl diszkontáruház - Berek utca 2.
  • SPAR szupermarket (2 db) - Barátság útja, Toldi utca 1.
  • Tesco hipermarket - Fő út 190.
  • Tesco Fóti út hipermarket - Fóti út 120.

MÁV[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasútállomás 2003-ban

A Magyar Államvasutak 1911-ben 77 hold területet vásárolt meg, a váci vasútvonal és az országút között elterülő legelőkből, s megkezdte a MÁV Főműhely építését. Az építkezés szükségessé tette, hogy a MÁV Dunakeszi-Alag és Göd között külön megállót létesítsen. Az iparvágányok lefektetése után 1918-ra elkészültek a nagy kocsiszerelő csarnok főfalai. 1926. május 23-án megnyitották a főműhelyt, mely kizárólag személy-, kalauz- és postakocsijavítással foglalkozott; a felügyeleti személyzet létszáma 58, a dolgozók létszáma 598 fő volt. A MÁV az itt dolgozók részére szolgálati lakásokat, az egyedülállók részére "Legényotthon"-t épített. Szerény üzletsor és közlekedési utak épültek. A MÁV a Műhelytelepen 1928-ban 3 tantermes elemi iskolát emelt.

A második világháborút követően dinamikus fejlődésnek indult az üzem, 1950-ben már 1970 fő volt a létszám. Új víztornyot építettek, és elkészült a famegmunkáló műhely. 1957-től már nagy sorozatban készültek a 4 tengelyes kocsik, ami szükségessé tette a második nagy szerelőcsarnok felépítését. Az üzem dolgozói létszáma 1968-ra 3000 főre emelkedett. Ebben az időben került kidolgozásra az üzem további fejlesztésének terve, melyben szerepelt a harmadik szerelőcsarnok, az 1500 adagos konyha, a tanműhely és egy 200 fős szakmunkástanuló kollégium megépítése. A járműjavító üzem háború utáni gyártmányfejlesztésének eredménye volt a "KALÁKA" forgóváz tervezése és megépítése, melynek segítségével biztonságosabban teljesítették a kocsik a kanyarulati igénybevételt (1954). A következő években a kulturált személyforgalom követelményeinek megfelelő kocsik prototípusainak egész sora került ki az üzemből: így a Bah peremvárosi forgalomra szánt kocsi, a Cah villamos motorkocsi, a büfékocsik több változata és a "RIC" hálókocsi prototípusa. 1957-ben került kidolgozásra a Bah tengelyes személykocsi. A kocsi újszerű, középpontos 8 ajtós megoldása a le- és felszállást gyorsabbá, kényelmesebbé tette. Korszerű, termes jellegű 4-es beosztású ülései kényelmes, magasított fejtámlás kárpitozással készültek. 1983-ig mintegy 30 000 db különféle sínen közlekedő jármű került ki a cégtől. 1983-tól 1996-ig az új kocsigyártás szünetelt, ekkor csak nagyjavítás folyt. Az időközben a kanadai Bombardier cég tulajdonába került járműjavító jelenleg jelentős mennyiségű kocsit újít fel, amelyek nemcsak a MÁV, hanem számos külföldi vasúttársaság megrendelésére is készülnek.

Lásd bővebben: Bombardier MÁV Kft.

Kereskedelmi láncok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben megindult a város és Újpest közötti régi iparterület mellett az új kereskedelmi terület kiépülése, aminek vonzása Újpestre is kiterjed. Jelenleg a következő áruházak működnek a területen: Több autókereskedés és kisebb speciális üzem (például légtechnikai vállalkozás).

Társadalmi élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lovassport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dunakeszi lovassport története 1889-ben kezdődött, amikor a Magyar Lovar Egylet – első elnöke gróf Széchenyi István volt – megvette Alagpusztát és a legnagyobb birtokosként a Szent Mihály templom kegyura lett. A lovaregyletnek korábban nem volt saját tulajdonú versenypályája, s a versenyeket a fővárosban bérelt területeken rendezték meg. Az egylet elnöke 1890-ben gróf Batthyány Elemér – a mártír miniszterelnök fia – lett, s ekkor kezdődtek meg az alagi építkezések angol mérnökök bevonásával. A terület korábbi birtokosa, gróf Károlyi Gyula (1837–1890), Batthyány Elemér unokatestvére volt. A gyepesítést Angliából hozatott tarackmaggal oldották meg. Az első futamot már a következő évben, 1891. április 12-én megtartották, amik 1893-tól rendszeressé váltak az Alagi Díj megalapításával. A vízműhálózatot is kiépítették három víztoronnyal, aminek következtében Alag lett az ország első községe, ahol teljes volt az ivóvízhálózat. A fejlődés következtében 1896-ban már új pályát építettek, amit április 5-én avattak fel. A következő évben tízezer fenyőfát telepítenek a homok megkötése és a levegő tisztítása érdekében, majd 1898-ban megépül a Pavilon épülete.

Egy évtizeddel az alapítás után az itteni trénerek kezéből kikerülő lovak már rangos német, angol, francia versenyeket nyertek. Minden magára valamit adó istálló jelen akart lenni, s Alag akkori peremvidékei beépültek istállókkal. A lovassport ellátására egy major szolgált, amihez svájci tehenészet, három kertészet, gabona- és takarmányföldek, 40 hold barackos és szilvás, valamint két erdőgazdaság tartozott. Helyi specialitás volt a homokon termesztett lovaregyleti spárga, amit még Bécsben is árultak. A gyümölcsaszalóban előállított alagi csemegét pedig még angliai fogadóirodákban is árulták. A lovaregylet segítséget nyújtott 1901-ben az új dunakeszi községháza felépítéséhez, majd 1910-ben megépítette az akkor önállósuló Alag új községházát. A következő évben támogatta az alagi népiskola megépítését is.

A Tanácsköztársaság után, amikor a pesti lóversenypályát felszántották, a magyar lovassport központja Alagra költözik. 1921-ben megrendezik az első Magyar Derbyt. A pesti pályát 1925-re sikerül újjáépíteni, ekkor a versenyek nagy része elkerül Alagról, és a trenírozás válik fő feladatává. A lovakat vonattal szállították a versenyekre Svájctól Angliáig, a szerelvények napi rendszerességgel közlekedtek. Fénykorában Alagon 600-nál több volt, a világ legnagyobb tréningközpontjai közé számított, a nemzetközi szaklapok rendszeresen beszámoltak a legjobb lovak edzéseredményeiről, az itteni zsokék teljesítményéről. 1935-ben az ún. kilences Bizottmány megalapítja a Nagyalagi ménest.

A világháború után vége lett a virágzásnak a magántulajdon korlátozása miatt. Jelentős károk keletkeztek, sok istálló romba dőlt, a lovak többsége elkallódott. 1945-ben a földosztás során a lovaregyleti földek kétharmadát államosították, s a szovjet hadsereg is elvett egy darabot a repülőtér céljára. 1947-ben az egylet újraindítja a pesti versenyeket és az alagi tréningtelepet.

1951-ben Magyar Lóverseny Vállalat néven államosítják a lovaregyletet. A régi pályát 1954-ben bizonyos változtatásokkal ismét alkalmassá tették versenyek rendezésére, és 1955-től 1960-ig évenként 3-4 alkalommal főleg díjugrató versenyeket rendeztek a hajdan sok küzdelmet megért alagi gyepen. A lónevelés és sport céljára 200 katasztrális hold állt rendelkezésre. Hét nagy telepen 215 boxban telivéreket, 34-ben ügető, 14-ben pedig a diplomata istálló lovait tartották. A telep telivérei sikerrel vették fel a versenyt a legnevesebb külföldi lovakkal is. Többször megnyerték az osztrák, a bajor derbyt és az ausztriai díjat. Dunakeszi az egyetlen magyar város, melynek versenyló tréningtelepe van. A lovasdinasztiák házi legendáriuma, Konrád Ignác festményei, Krúdy Gyula írásai sok lovasbravúrt, európahíres ugróversenyt, kiemelkedően tehetséges lovasteljesítményt örökítenek meg.

1989-ben újjáalakul a Magyar Lovar Egylet. 1994 óta ismét van verseny Alagon. Dunakeszin minden tavasszal megrendezik az alagi lovasmajálist.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunakeszin két bölcsőde, öt városi és két alapítványi óvoda működik. Az alapfokú iskolások öt általános iskolában tanulnak. Két középiskolája van a városnak, a Radnóti Miklós Gimnázium és a Gárdonyi Géza Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. A zeneiskolában 29 éve tanulnak a tehetséges fiatalok.

2007 januárjában átadták a Széchenyi István Általános Iskola (2. számú) teljesen fölújított, átépített épületét.

Dunakeszi általános iskolái:

  • 1.: Szent István Általános Iskola [1]
  • 2.: Széchenyi István Általános Iskola (Alag) [2]
  • 3.: Bárdos Lajos Általános Iskola (Gyártelep)[3]
  • 4.: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola (Lakótelep) [4]
  • 5.: Fazekas Mihály Általános Iskola [5]
  • Alapítványi iskola: Korábban a városban működő, Karácsony Sándorról elnevezett Waldorf Iskola anyagi okok miatt 1997 nyarán megszűnt.

A Radnóti Miklós Gimnázium négy évig tartó kérvényezés után 1963-ban indíthatta első osztályát. Az ügy igazi elkötelezettje Fódy Sándor volt, aki a gimnázium első igazgatója lett. Ekkor önálló épülete még nem volt, a gimnázium 10 évig a 2. számú általános iskolában működött, 1973-ban a 3. számú általános iskolába költözött, majd 1983-ban a későbbi 5. számú általános iskolába (akkor az 1. számú általános iskolával osztozott az épületen). 1990 óta van önálló, saját épülete. 1992-ben beindult a 8 osztályos gimnáziumi képzés is a korábbi 4 osztályos mellett.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kulturális életében meghatározó szerepe van a József Attila Művelődési Központnak nagy hagyományokkal rendelkező művészeti csoportok fenntartásával és működtetésével. A Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár a könyvkölcsönzés mellett a rendszeres író-olvasó találkozók, irodalmi és egyéb rendezvények, klubnapok, kiállítások és gyermekfoglalkozások színtere. A Városvédő és Városszépítő Egyesület kezében van a helytörténeti gyűjtemény, amely a helység múltját őrzi és mutatja be.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőtér

Dunakeszi régi sporthagyományokkal rendelkezik. A Dunakeszi Vasutas Sportegyesület és a Dunakeszi Kinizsi Utánpótlás Sportegyesület, mely a város legrégebbi és legtöbb sportolót megmozgató egyesülete, mellett a diáksport is jelentős. Gazdag hagyományai vannak a városi tömegsportversenynek. Ma már valamennyi iskola korszerű, jól felszerelt tornateremmel rendelkezik. Kiemelkedik a gimnázium mellett működő, a nemzetközi szabványoknak is megfelelő sportcsarnok. Különleges sportolási lehetőséges nyújt a MALÉV és Opitz Nándor Sportrepülőklub és a Diplomata lovasistálló. Sport repüléséről nemzetközi szinten is méltón híres.

Hitélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban három római katolikus plébánia működik. Szent Mihály a „belvárosban”, Jézus Szíve a Gyártelepen és Szent Imre Alagon. A Szent Imre plébániához tartozik még az 1906-ban épült neogótikus Nepomuki Szent János kápolna. A kápolna a lovaregyleti híveket szolgálta. Az alagi oldalon találhatók a református és az evangélikus közösség templomai is.

Jelenlegi plébánosok, lelkészek:

  • Szent Mihály: Kurdics József
  • Jézus Szíve: Szádóczky Károly
  • Szent Imre: Szabó József László
  • református gyülekezet: Szőke Attila Szilárd
  • evangélikus gyülekezet: Chikán Katalin

Civil szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunakeszin több civil szervezet és egyesület aktívan dolgozik. Legnagyobb taglétszámmal a dunakeszi kertbarát egyesület rendelkezik.

Dunakeszi Lokálpatrióta Kör: A város egyik legmeghatározóbb civil szervezete. A helyi önkormányzatban (2006–) három képviselője van (Bauer Márton, Hircz Tamás, Kovács László).

2000. április 28-án alakult emg a Rotary Club Dunakeszi, amely az ország 24. Rotary klubja. Az akkor 21 fővel létrejött klub alakuló ünnepségén a Benkó Dixieland Band adott koncertet a Művelődési ház színháztermében 350-400 néző előtt. Az előtt és azóta sem járt városunkban a híres zenekar. A klub tevékenysége a jótékony támogatás, amely tevékenységnek anyagi bázisát az évenként megrendezésre kerülő jótékonysági Rotary Bál biztosítja. Legfőbb támogatást a város jó nevű gimnáziumának nyújtja immáron évek óta, az évenként felajánlott Rotary Díj I. és II. fokozatának odaítélése révén. Rendszeres támogatója a város idős- és gyermekkorú rászorultjainak. A heti rendszerességgel ülésező klubtagság kulturális programokat és előadásokat szervez és nemzetközi kapcsolataival diákcserét, nyelvtanulási lehetőséget és sport programokat nyújt a város ifjúságának. Minden érdeklődőt szívesen vár a tagság. A Rotary Club Dunakeszi honlapja megtekinthető: www.rotary-dunakeszi.hu oldalon

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Mihály-templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros felől a főúton érkezőknek először a Szent Mihály-templom kéttornyú épülete kerül a szeme elé, amely uralja a városképet. A több, mint 250 éve (1756-ban) épített, majd 1944-ben bővített neobarokk stílusú templom a város fő építészeti értéke.

A Szent Mihály-templomtól két perc gyaloglásra található a művészi kidolgozású Hősök Szobra, amely az első világháborús áldozatoknak állít emléket.

Szent Mihály templom

Kegyeleti Park [6][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városba látogató számára érdekes látnivaló lehet a Fő út mentén fellelhető, a város szépen gondozott régi temetője, a Kegyeleti Park. Legrégebbi sírköve 1841-ből való. A parkban található a város '56-os emlékműve a Gólya is, amely Lengyel István munkája. Szintén a parkban található a XVIII. században épített Szent István király kápolna, amely a falusi barokk kápolnák egyik szép példája.

Duna part[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna-partra leérve kellemes perceket tölthetünk a sétányon, ahol hangulatos éttermek, cukrászdák is várják a folyó szépségében gyönyörködőket. A Horányi rév közelében található a város római kori emléke, a limes erődrendszerének egyik maradványa. A terület feltárása és bemutathatóvá tétele most van folyamatban.Ugyancsak a Duna-partról indul az a kerékpárút, amellyel akár Szobig is eljuthatnak a városba érkező turisták.

Késő római kikötő és révhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duna sor 28-32. A jellegzetes római kikötőerődök – egy központi és két saroktoronnyal – jellegzetes példánya, aminek helyenként 140 cm-es magasságig megmaradtak a falai. Ilyen erődök alkották a Duna balparti (azaz az ellenséges területre eső) contra castrum-ok sorát, aminek ezen tagját I. Valentinianus császár rendelte el.

DVSE [7][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna-partról és Rév úton visszatérve a DVSE sporttelepén teniszklub várja az aktív kikapcsolódásra vágyókat.

Jézus Szíve-templom [8][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fő útról a Béke útnál lekanyarodva találjuk az 1942–1944 között épült Jézus Szíve-templomot, amely az előtte lévő sétánnyal szép látnivaló. A Jézus Szíve-templom körüli utcákban találjuk a '20-as években épült, gyönyörű szecessziós kivitelezésű házakkal tarkított műhelytelepi lakónegyedet.

József Attila Művelődési Ház [9][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Műhelytelep központjában áll a József Attila Művelődési Ház, számos kiállítás és kulturális rendezvény színhelye. A művelődési ház főbejárata előtt találjuk városunk szülöttének, a költő Gérecz Attilának az emléktábláját.

Szent Imre-templom [10][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasút túloldalán, Alagon, a róla elnevezett téren magasodik az 1935–1939 között épült Szent Imre-templom, az ország első "levente temploma". A neoromán hatású épület fő érdekessége Zsolnay cseréppel kirakott tornya és szép, a kora keresztény bazilikákra hasonlító belső architektúrája.

A Városháza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1901-ben épült az akkori Községháza a Magyar Lovar Egylet támogatásával.

Alagi lóversenypálya és tréningcentrum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alagon járva nem hagyhatjuk ki a tréningközpont és a 118 éves lóversenypálya megtekintését. A versenypályán ugyan jelenleg nem zajlanak futamok, de a legjobb hazai versenylovak továbbra is itt edzenek, köztük a világhírű Overdose. A tréningközpont nagyszerű lovaglási lehetőséget biztosít az ide látogatóknak.

Az egyik tréningpálya légifotója

Repülőtér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőnap

A lóversenypálya mellett található a város vitorlázó- és sportrepülőtere, ahol két repülőklub várja a repülni vágyókat: az Opitz Nándor Repülőklub és a Malév Repülőklub. A repülőtéren vitorlázó sportrepülés és sportpilóta képzés is folyik mindkét klubban. Itt van a Magyar Vitorlázórepülő Keret bázisa is. A repülőtéren számos gépet megtalálhatunk. A gépekkel sétarepülést is tehetünk, tervezhetünk családi kirándulást AN-2, Z43, Wilga, valamint vitorlázó repülőgép típusokkal.

Az utóbbi időben az önkormányzat az itt működő sportklubok ellehetetlenítésén fáradozik, így ezek fennmaradása kétséges.

Dunakeszi-alsó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdemes kitérőt tenni Dunakeszi-alsó felé is, ahol az Alagi-majorban rálelhetünk egy XIII. századból származó templomromra. A szépen rendbe hozott romépület Dunakeszi középkori temploma volt.

Árpád-emlékmű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Imre téri körforgalomban kapott helyet a civil összefogásból megvalósult emlékmű, mely kompozíció az egységet, az összefogást jelképezi.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunakeszi 1989-ben létesített kapcsolatot az olaszországi Casalgrandéval. A sport, a kultúra, képzőművészet eredményeinek kölcsönös bemutatása mellett egyre inkább gazdasági együttműködésre is törekszik a két település vezetése. Dunakeszi nem bővelkedik idegenforgalmi nevezetességekben, Duna-parti fekvése és a főváros közelsége mégis vonzza a vendégeket. Nyaranta megtelik a kemping a Duna-parton, és a magánpanziókban is telt ház van. 2005-ben a 750 éves jubileumát ünneplő város kapcsolatba lépett a dél-lengyelországi Stary Sącz városával. Dunakeszi másik testvérvárosa Székelykeresztúr.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dunakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2010-es önkormányzati választás Dunakeszi települési eredményei
  4. A 2006-os önkormányzati választás Dunakeszi települési eredményei
  5. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya 60-1/1970. (TK 3.) TO számú közleménye nagyközségek alakításáról. Tanácsok Közlönye, 1970. évi 3. szám.
  6. Dunakeszi története a KSH online helységnévtárában

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakeszi témájú médiaállományokat.