Rákospalota-Újpest vasútállomás
Rákospalota-Újpest vasútállomás | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 1151 Budapest, XV. kerület,[1] Szilágyi utca 9. |
Állomáskategória |
|
Állomáskód | PA |
UIC állomáskód | 5510140 |
IBNR állomáskód | 5501120 |
Megnyitás | 1846. július 15. |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Vonatnemek | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 57″, k. h. 19° 06′ 43″47.565800°N 19.112000°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 57″, k. h. 19° 06′ 43″47.565800°N 19.112000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákospalota-Újpest vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rákospalota-Újpest vasútállomás egy budapesti vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet.
Története
[szerkesztés]A vasútállomás az 1846. július 15-én megnyílt első magyar vasútvonal (Budapest–Szob-vasútvonal) első Budapesten kívüli állomása volt. Az akkori állomásépület a maihoz képest Vác irányában feljebb épült fel Palota néven. A vasútállomás átadásától kezdődően az új közlekedési lehetőség jelentős hatást gyakorolt Rákospalota község életére. Évekig jelentős kirándulóhellyé vált a község, a Park (ma: Szilágyi) utcában több vendéglő is működött, az ún. Nyaralótelep pedig a Pestről kiköltöző polgárság beépítései nyomán alakult villanegyeddé (a mai Sződliget utca és környéke). Az ide érkező napi négy vonat elevenebb ütemű életet jelentett Rákospalotán.[2]
A ma ismert állomásépület 1881-re készült el.[3] 1894-ben nevét az egyre terjeszkedő Újpestre való tekintettel Palota-Újpestre változtatták.[4] 1896-ban az újpesti Árpád út és a rákospalotai Fő út között egy egyvágányos villamos-felüljárót építettek, hogy az Újpest és Palota közötti villamosforgalom akadálymentesen haladhasson át a vasútvonal fölött (az aluljáró fémszerkezetű volt, de faburkolatú, ezért sokan fahídként emlékeznek rá).[5] A villamos-felüljáró – mely közel száz évig „zárta” a vasútállomást annak Nyugati pályaudvar felé eső végén – mellett egy sorompós vasúti átjáró működött a közúti és gyalogosforgalom számára. Az állomás neve még 1905-ben is Palota-Újpest, majd csak 1907-ben olvasható először a ma is használatos Rákospalota-Újpest elnevezés.[6]
1911. szeptember 3-án nyílt meg a Vác–Budapest–Gödöllő villamosított helyiérdekű vasút, melynek egyik végpontja (a nevében szereplő Budapesttel ellentétben) Rákospalotán volt. A vonal magánvasút lévén nem csatlakozhatott a MÁV sínjeihez, ezért a mai Kovácsi Kálmán térnél egy vasúti felüljárón hidalták át a váci vonalat. A felüljáró a második világháború végéig állt, akkor felrobbantották és nem építették újra. A vasútállomás tehát 1911-től a MÁV és a Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő (VBG) Helyi Érdekű Villamos Vasút nevű vasúttársaságok szerelvényeit is fogadta[7] (ennek egy része ma a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal, másik része az 1970-ben megszüntetett Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal). 1944-ben nem csak a helyiérdekű vasút felüljáróját, de a villamosét is felrobbantották a németek, míg a szovjet csapatok a villamosított vasútvonal oszlopait és vezetékeit döntötték ki, így a veresegyházi vonal villamosítása a világháború végén megszűnt. A váci és veresegyházi vonalak (újra)villamosítására az 1970-es évekig várni kellett. A világháborút követően újjáépített villamos-felüljárót 1971-ben bontották le, mert az újravillamosításhoz szükséges űrszelvényt nem tudták biztosítani a vasút számára.[8] A Szob–Párkány vasútvonal – és ezzel Rákospalota-Újpest vasútállomás – újravillamosítását 1971. december 22-én adták át.[9] A régi kiváltására 1974. november 6-án[10] adták át az Árpád úti felüljárót, amely azóta az Árpád út és a Hubay Jenő tér között köti össze Újpestet Rákospalotával. Ekkor a vasútállomás déli végén (a Fő út – akkor: Dózsa György út) vonalában húzódó közúti átjárót lezárták és a mai napig csak gyalogos forgalom zajlik ott. 2019-ben a 3. a 4. és az 5. vágányon végzett felépítménycserét követően a 3. és a 4. átmenő fővágány visszakapta a 80 km/h engedélyezett sebességet és lebontották a Szilágyi utca felőli oldalon álló romos raktárépületet.[11] A bejárati és a kijárati váltókörzetben maradt a 60 km/h lassújel.
Vasútvonalak
[szerkesztés]Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:
Kapcsolódó állomások
[szerkesztés]A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:
Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel
[szerkesztés]Forgalom
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Rákospalota-Újpest vasútállomás [5510140] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. KTI Nonprofit Kft. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
- Rákospalota-Újpest vasútállomás – Vasútállomások.hu
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ MÁV-Start vasútállomás-adatbázisa. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
- ↑ Nádas József: Történelmi arckép. Budapest: N. J. Pro Homine. 1999. 173. o.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Rákospalota-Újpest vasútállomás és környékének története. XV. kerületi blog (2012. augusztus 31.)
- ↑ Első említés: (cím nélkül) . Vasuti és Közlekedési Közlöny, XXV. évf. 148. sz. (1894. december 12.) 1133. o.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Negyven éves az Árpád úti felüljáró. XV. kerületi blog (2014. november 6.)
- ↑ (cím nélkül) . Vasuti és Közlekedési Közlöny, XXXVIII. évf. 90. sz. (1907. augusztus 7.) 690. o.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Rákospalota másik HÉV-vonala: a Veresegyház-váci villamosvasút. XV. kerületi blog (2016. március 17.)
- ↑ Rossmann Frigyes: Árpád úti felüljáró (brosúra az építkezésről). Budapest: Fővárosi Mélyépítési tervező Vállalat. 1974. 2. o.
- ↑ Kapalyag Imre: Átadták a budapest-szobi villamosított vasútvonalat. Népszabadság, XXIX. évf. 302. sz. (1971. december 23.) 1. o.
- ↑ (cím nélkül) . Esti Hírlap, XVIII. évf. (1974. november 6.)
- ↑ Felújítják a Rákospalota-Újpest vasútállomás vágányait - ittlakunk.hu 2019.06.23.
- ↑ Reggel Budapest felé, délután Vác felé