Sina György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sina György
Sina György Simon.jpg
Született 1783. november 20.[1]
Niš[2]
Elhunyt 1856. május 18. (72 évesen)[1]
Bécs[3]
Állampolgársága osztrák
Gyermekei Sina Simon
Foglalkozása
  • üzletember
  • diplomata
  • bankár
Tisztség nagykövet
Kitüntetései Grand Cross of the order of the Redeemer
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sina György témájú médiaállományokat.

Báró hodosi és kizdiai Sina György Simon, (Niš, 1783. november 20.Bécs, 1856. május 18.) bankár, nagybirtokos, filantróp és mecénás. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja, az Athéni Nemzeti Obszervatórium megalapítója és a Lánchíd építésének legfontosabb finanszírozója volt.

Élete[szerkesztés]

Görög vlach származású (cincár, aromán) családja Moschopolisból került a Habsburg Birodalomba. Apja, Sina Simon kereskedő volt.

A Sina család címere a Lánchídon, alul felirat a szalagon, a családi jelszó: „servare intaminatum” azaz „megmaradni feddhetetlennek”[4] olvasható

A Sina Simon által 1798-ban alapított családi cég – keleti kapcsolatai és a Franciaországba illetve Olaszországba irányuló export segítségével – jelentősen hozzájárult a hazai kereskedelem, ipar (pamutfonás és -szövés, dohányipar) fejlesztéséhez. Ezt elismerve 1818-ban Ferenc császár és király Sina Simonnak és fiainak, Sina György lovagnak és féltestvérének Jánosnak magyar nemességet adott „hodosi és kizdiai” előnévvel, majd 1832. március 29-én[5] az immár magyar nemes családot magyar báróságra emelte és Magyarország főrendjeinek és a felső tábla tagjainak sorába iktatta. Az apja által alapított kereskedőház irányítását Sina György 1822-ben vette át.[6]

Széchenyi Istvánnal együtt részt vett a Lánchíd megépítésében, a finanszírozást ő szervezte meg az ausztriai Rothschild bankház bevonásával, és ő adta hozzá a legtöbb pénzt. Ezen érdeme miatt neve – a királyéval és Széchenyi István gróféval együtt – a híd pesti hídfőjén arany betűkkel van gránitba vésve.

Sina támogatta Széchenyi vasútépítési- és folyamszabályozási vállalkozásait is. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja volt. 1850-ben vásárolta meg a gödöllői Grassalkovich-kastélyt (amit fia, Sina Simon 1864-ben eladott egy belga banknak).

Görögországban az athéni egyetemet, iskolákat és népjóléti intézményeket alapított.

Amikor meghalt, Derra Katalintól született egyetlenegy fiára, Simonra – aki folytatta emberbaráti és művészetpártoló tevékenységét – hozzávetőleg nyolcvanmillió aranyforintnyi örökséget hagyott.

Alakja a művészetben[szerkesztés]

A hagyomány szerint Jókai Mór róla mintázta Az arany ember című regénye egyes szereplőinek jellemvonásait. Fia is bőkezű mecénás volt.

Kastélyai[szerkesztés]

Tepliczán[7] és Érden[8] is volt kastélya.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  4. Megmaradni feddhetetlennek!
  5. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 65. kötet - 896 - 899. oldal
  6. Sulinet
  7. Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben
  8. Középkori pincék a lerombolt kastély alatt

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]