Ószandec
| Ószandec (Stary Sącz) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | Kis-lengyelországi | ||
| Irányítószám | 33-340 | ||
| Rendszám | KNS | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8746 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 528,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 320 m | ||
| Terület | 16,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Ószandec weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ószandec témájú médiaállományokat. | |||
Ószandec (lengyelül: Stary Sącz) mintegy 9 000 lakosú város Lengyelországban, a Kis-lengyelországi vajdaságban. Középkori óvárosáról és Szent Kinga által alapított klarissza kolostoráról ismert.[2][3]
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ószandec a hegyekkel körülvett Szandeci-medencében, a Szandeci-Beszkidek lábánál fekszik. A Dunajec és a Poprád összefolyásánál található, a folyók által közrefogva.[4][3]
Éghajlat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szandeci-medence Lengyelország egyik legmelegebb és legnaposabb vidéke.[3]
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város első írásos említése 1189-ből származik.[2] A Szandec nevű területet V. Boleszláv lengyel fejedelem 1257-ben feleségének, Árpád-házi Kingának, IV. Béla magyar király lányának adományozta.[5][6]

Kinga 1280-ban[5] (más források szerint 1273-ban[2]) klarissza kolostort alapított Ószandecben. Férje halála (1279) után ide vonult vissza húgával, a fél évvel korábban megözvegyült Jolánnal együtt. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Az első templom 1285-ben épült. 1287-ben egy tatár betörés során az apácáknak Csorsztin várába kellett menekülniük; az ostromlókat Baksa Simonfia György magyar csapata futamította meg. A kolostort a tatárok feldúlták, az újjáépítést Kinga irányította. Itt hunyt el 1292-ben, 10 hónapnyi betegség után.[7][8][6]
A város egykor a Magyarországra vezető kereskedelmi út mentén feküdt.[3]
A ma is álló klarissza templom 1322-ben épült gótikus stílusban. A 17. században barokk stílusban átépítették, de megőrzött gótikus elemeket is; szószéke 1671-ből, főoltára 1696-ból származik.[2]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kedvező éghajlatnak köszönhetően a város környékén jellemzőek a gyümölcsösök.[3]
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város legjelentősebb műemléke a klarissza kolostor és templom.[9][2] A kolostor udvarában működik a Szent Kinga Háza múzeum, melyben Szent Kinga kultuszának emlékei láthatók.[2]
Gránitkövekkel borított középkori piacterén állt egykor a városháza, melynek másolata ma az újszandeci skanzenben látható. Ugyancsak a főtéren található a regionális múzeum, mely a város történetébe enged betekintést. A kolostort körülvevő fal mellett áll az a székelykapu, amit Magyarország ajándékozott a városnak Kinga szentté avatása emlékére. A belvárostól fél óra sétára áll a fából épült szabadtéri oltár, ahol II. János Pál pápa 1999-ben szentté avatta őt.[9]

A városból elérhetők a Pieninek és a Tátra kirándulóhelyei.[3]
Személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt hunyt el Szent Kinga (1224–1292)
- Itt élt Boldog Jolán (1235/39–1298)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011212210164-0963359?var-id=1639616&format=jsonapi". Hozzáférés: 2022. október 4..
- 1 2 3 4 5 6 "Ószandec - Szt. Kinga (Stary Sącz)" (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja. 2013. Hozzáférés: 2014. szeptember 6..
- 1 2 3 4 5 6 "Stary Sącz" (angol nyelven). Ószandec Turisztikai Információs Központ. 2014. Hozzáférés: 2014. szeptember 6..
- ↑ "About Us" (angol nyelven). Ószandec Turisztikai Információs Központ. 2014. Hozzáférés: 2014. szeptember 6..
- 1 2 "Man in the Pieniny" (angol nyelven). Pienineki Nemzeti Park. 2014. Hozzáférés: 2014. április 14..
- 1 2 "Árpád-házi Szent Kinga" (magyar nyelven). Magyar Kurír. 2012. július 24. Hozzáférés: 2014. szeptember 6..
- ↑ "Kiállítás nyílik Árpád-házi Szent Kingáról" (magyar nyelven). Múlt-Kor / MTI. 2013. március 8. Hozzáférés: 2014. szeptember 6..
- ↑ Diós István. "Árpád-házi Boldog Kinga". A szentek élete (magyar nyelven). Szent István Társulat / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. 2016. március 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 6..
- 1 2 "Must-sees" (angol nyelven). Ószandec Turisztikai Információs Központ. 2014. Hozzáférés: 2014. szeptember 6..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos honlap Archiválva 2019. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (lengyel)
- Idegenforgalmi oldal (lengyel, angol)
- Ószandeci klarissza kolostor Archiválva 2018. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (lengyel)
