Pieninek
| Pieninek (Pieniny) | |
 | |
| Magasság | 1050 m |
| Hely |  Lengyelország, Szlovákia |
| Hegység | Külső-Északnyugati-Kárpátok, Keleti-Beszkidek |
| Legmagasabb pont | Wysoka (1050 m) |
| Terület | 750 km2 |
| Hosszúság | 30 km |
| Szélesség | 5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Pieninek
Pozíció a Kárpátok térképén
| |
 é. sz. 49° 25′, k. h. 20° 24′49.416667°N 20.400000°EKoordináták: é. sz. 49° 25′, k. h. 20° 24′49.416667°N 20.400000°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| A Pieninek elhelyezkedése az Északnyugati-Kárpátokban | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pieninek témájú médiaállományokat. | |
A Pieninek (lengyelül: Pieniny, szlovákul: Pieniny) mészkőhegység az Északnyugati-Kárpátok külső vonulatában, Lengyelország és Szlovákia területén.[1][2][3]
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hegység az Északnyugati-Kárpátokon belül egyes tájbeosztások szerint a Keleti-Beszkidekhez tartozik, de gyakran az Északi-Tátraaljához sorolják.[1][2] Három részre osztható: a Lengyelországban emelkedő Szepesi-Pieninekre (lengyelül: Pieniny Spiskie, szlovákul: Spišské Pieniny) és Középső-Pieninekre (lengyelül: Pieniny Właściwe, szlovákul: Centrálne Pieniny), valamint a két ország területén elhelyezkedő Kis-Pieninekre (lengyelül: Małe Pieniny, szlovákul: Malé Pieniny). Főként mészkő- és dolomitrétegekből épül fel. Hossza 30, szélessége 5 km.[4]
Leghíresebb csúcsa a Korona-hegy (lengyelül: Trzy Korony, 982 m),[4][5] a legmagasabb viszont az 1050 m magas Wysoka (Wysokie Skałki, szlovákul: Vysoké Skalky).
A Dunajec folyó látványos szurdokvölgyben tör át a Pienineken,[5] melyet évmilliók alatt vágott be a sziklákba.[4]
Élővilág
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Pieninek növényvilága alkalmazkodott a mészkő alapú talajhoz és a meredek lejtőkhöz. Kis területen is számos növénytársulás található meg.[4] Uralkodó erdőtársulásai a bükk-jegenyefenyő erdők.[6] Különösen értékesek a virágos hegyi tisztások, melyeket évszázadokon át birkalegelőként használtak.[4] Endemikus növényfajai közé tartozik a pienineki pitypang (Taraxacum pieninicum) és a pienineki repcsény.[6]
A hegység állatvilága is gazdag. Előfordul az apolló-lepke, a fecskefarkú lepke és a kardoslepke. Szigorúan védettek a kétéltűek és hüllők, köztük a gőték, a foltos szalamandra és a keresztes vipera. Az emlősök közül legjellemzőbbek a rágcsálók, valamint a denevérek 17 előforduló faja; a madárvilág jellemző képviselője például a hajnalmadár.[6]
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Dunajec szurdokának szlovákiai partján egy ösvény húzódik végig, mely egy ősi kereskedelmi útvonal volt Lengyelország és Magyarország között.[4]
A csorsztini vár nyújtott menedéket a tatárjárás idején V. Boleszláv lengyel fejedelemnek és feleségének, Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla magyar király lányának.[7][8] A pienineki várat (lengyelül: Zamek Pieniński) 1257 és 1287 között építtette Szent Kinga. Ebben az időszakban, 1280-ban alapították a klarisszák kolostorát is Ószandecben,[9] ahová Szent Kinga férje halála után húgával, a fél évvel korábban megözvegyült Boldog Jolánnal együtt visszavonult, s ahol 1292-ben elhunyt.[7][8]
A 13–14. században erősödött fel a vidék betelepítése, főként a Nedecet bíró Berzeviczy család által behívott német telepesek által. A magasabban fekvő, gyenge talajú, de legeltetésre alkalmas területeket a 14–15. században kelet felől érkező, nomád életmódot folytató lemkók (ruszinok) népesítették be, akik idővel le is telepedtek itt.[9]
Természetvédelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hegység leglátványosabb, határmenti része a lengyel oldalon a Pienineki Nemzeti Park, szlovák oldalon az azonos nevű Pienineki Nemzeti Park védelme alatt áll.[4]
A Pieninek barlangjainak feltárásában úttörő szerepet játszott Róth Samu.
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Pieninekben 11 gyalogos, 2 kerékpáros és 2 vízi túraútvonal van kijelölve.[6] A gyalogtúra-útvonalak a nagy szintkülönbségek miatt jellemzően nehezek, és csapadékos időben veszélyesek is lehetnek. A lengyel oldalon számos kilátópont néz a Dunajec szurdokvölgyére.
A Dunajec szurdokvölgyét tutajút keretében is meg lehet látogatni; a Kąty és Szczawnica közötti 15 km-es út 2-3 órát vesz igénybe.
.jpg)
A térség kulturális nevezetességei közé tartozik a csorsztini vár, a nedeci vár, a Dunajec duzzasztógátja, valamint Krościenko és Szczwanica gyógyüdülőhelyek.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Hajdú-Moharos József (1994). "Cseh-Morvaország és Szlovákia természeti tájbeosztása" (PDF). Földrajzi Értesítő. XLIII. évf (1-2. füzet): pp. 141-163. Hozzáférés: 2014. április 7..
{{cite journal}}:|pages=has extra text (súgó) - 1 2 Hajdú-Moharos József – Hevesi Attila – Horváth Zsolt. "A Kárpát-Pannon térség természeti tájbeosztása" (magyar nyelven). Hozzáférés: 2014. április 7..
- ↑ Hargitai Henrik (névmutató) (2010) [2002]. "Magyarország és a Kárpát-medence vidéke (térkép) / Magyarországi nevek magyar-angol névmutatója / Válogatás nagyobb vagy történelmileg jelentősebb földrajzi nevek jelenlegi ill. történelmi magyar és más nyelvű névváltozataiból (melléklet)". In Karátson Dávid (könyv), Lazányi János (térkép) (ed.). Pannon Enciklopédia. Magyarország Földje (PDF) (magyar nyelven) (harmadik kiadás ed.). Urbis Könyvkiadó. 2014. április 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 17..
{{cite book}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - 1 2 3 4 5 6 7 8 "Pieniny" (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja. 2013. Hozzáférés: 2014. április 14..
- 1 2 "Pienin-hegység". A Pallas nagy lexikona (magyar nyelven). Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. / Magyar Elektronikus Könyvtár. Hozzáférés: 2014. április 14..
- 1 2 3 4 "Pieniński Nemzeti Park" (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja. 2013. Hozzáférés: 2014. április 14..
- 1 2 "Árpád-házi Szent Kinga" (magyar nyelven). Magyar Kurír. 2012. július 24. Hozzáférés: 2014. szeptember 6..
- 1 2 Diós István. "Árpád-házi Boldog Kinga". A szentek élete (magyar nyelven). Szent István Társulat / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. 2016. március 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 6..
- 1 2 "Man in the Pieniny" (angol nyelven). Pienineki Nemzeti Park. 2014. Hozzáférés: 2014. április 14..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pieniny című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pienineki Nemzeti Park, Lengyelország (lengyelül és angolul)
- Pienineki Nemzeti Park, Szlovákia (szlovákul)
- Dunajeci tutajosok (lengyelül, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul és magyarul)
