Grassalkovich Antal (koronaőr)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Grassalkovich Antal
Antal Grassalkovich I. (1694-1771).jpg
Született 1694. március 6.
Ürmény
Elhunyt 1771. december 1. (77 évesen)[1]
Gödöllő
Állampolgársága magyar
Házastársa Klobusiczky Krisztina
Gyermekei Grassalkovich Antal
Szülei Grassalkovich János
Foglalkozása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grassalkovich Antal témájú médiaállományokat.
Szobra Hatvan főterén

Gróf, korábban báró Grassalkovich Antal, vagy Grassalkovich I. Antal (Ürmény, 1694. március 6.Gödöllő, 1771. december 1.) királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia királynő bizalmasa.

Élete[szerkesztés]

Grassalkovich Antal a Nyitra vármegyében fekvő Ürményben született szerény köznemesi család sarjaként. Édesapja gyaraki nemes Grassalkovich János, édesanyja egresdi nemes Egresdy Zsuzsanna volt; négy testvér közül Grassalkovich Antal volt a második, egyben a család egyetlen fiúgyermeke. 1705–1711 között a nyitrai piaristáknál végezte tanulmányait egy év kivételével, amikor is a jezsuiták oktatták. 1715-ben ügyvédi vizsgát tett. Jogi tanulmányai végeztével fényes hivatalnoki karriert futott be. 1716. november 29-én a Magyar Királyi Udvari Kamara kinevezte budai kerületéhez ügyvédnek Budára. 1720-ban királyi jogügyi igazgató, 1724-től udvari tanácsos, 1727-től az Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio) elnöke. 1731-től 1748-ig személynök, 1748-tól kamaraelnök. 1736-ban bárói, majd 1743-ban grófi rangot kapott. 1751-től koronaőr. Később valóságos belső titkos tanácsos és főlovászmester lett.

Hatalmas birtokokat szerzett a Duna-Tisza közén (Gödöllő, Hatvan, Bag) és a mai Budapest területén (Szentlőrinc puszta, Kispest). Az 1741-es országgyűlésen közreműködött abban, hogy a rendek megszavazták a katonai segítséget Mária Teréziának, valamint Lotaringiai Ferencet elismerték kormányzótársnak. Grassalkovich Arad, majd Nógrád vármegye főispánja is volt. Birtokain jelentős mértékben előmozdította a magyarországi német telepítést. Gödöllőn és Hatvanban kastélyt, Máriabesnyőn zárdát építtetett. Gödöllői és hatvani uradalmaiból mintagazdaságokat alakított ki. Központi birtokán volt uradalmi ügyész Kelemen László.

Házasságai és gyermekei[szerkesztés]

Grassalkovich Antal gróf

Grassalkovich Antal gróf háromszor nősült. Először 1722. június 2-án lépett frigyre Lángh Ádám és Fejér Borbála leányával, Lángh Erzsébettel (1693–1729). Az asszony hét évvel az esküvőt követően elhalálozott, nem ajándékozta meg férjét gyermekkel. A gróf másodjára nemesi sorból származó leányt vett el; Eperjesen 1731. december 31-én klobusici és zétényi báró Klobusiczky Krisztinát (1712–1738) vezette oltár elé, akitől hat gyermeke született. Krisztina grófné halálát követően a gróf újranősült; elhalt felesége egyik rokonát, klobusici és zétényi báró Klobusiczky Teréziát (1709–1781) vette el Pesten, 1752. február 9-én.

Grassalkovich Antal grófnak összesen hat gyermeke született, mindegyikük a második házasságból származott. A gyermekek közül öt érte meg a felnőttkort; a második fiú, Ignác alig egy esztendősen elhalálozott:

  • Franciska (Pest, 1732. november 10. – 1779), trakostyáni gróf Draskovich János felesége
  • Antal (Pest, 1734. augusztus 24. – Bécs, 1794. május 6.), Bodrog és Zólyom vármegyék főispánja
  • Klára (Bécs, 1735. augusztus 19. – Győr, 1803. június 9.), galántai gróf Esterházy Gábor felesége, egyetlen gyermekük János (1758-1804), akinek a felesége Högel Erzsébet volt
  • Anna Mária (Pest, 1736. szeptember 17. – Bécs, 1806. május 10.), hallerkői gróf Haller Gábor felesége
  • Ignác (Pest, 1737. augusztus 11. – Pest, 1738. október 6.)
  • Terézia Ilona (Pest, 1738. augusztus 13. – Pest, 1769. január 6.), gimesi és gácsi gróf Forgách János felesége.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05434.htm, Grassalkovich Antal, báró, majd gróf, 2017. október 9.

További információk[szerkesztés]