Dunavecsei járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dunavecsei járás
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavecsei járás témájú médiaállományokat.

A Dunavecsei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Dunavecse volt. Ezen a néven 1898-tól működött az addigi Solti felső járás helyébe lépve, melynek állandó székhelye már 1886 óta Dunavecse volt, és 1970-ben szűnt meg, amikor területét felosztották a Kalocsai és a Kecskeméti járás között.

Története[szerkesztés]

A Dunavecsei járás elődje a 19. század közepén az addigi Solti járás feldarabolásával létrejött Solti felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Dunavecse volt a székhelye.

1924-ben a járás határait kis mértékben módosították, a közlekedési infrastruktúra fejlődésével összhangban három legészakibb községét könnyebben megközelíthető székhelyekhez osztották be.

Az 1950-es megyerendezés során a Dunavecsei járás Bács-Kiskun megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette határait.

1956-ban a megszűnő Kunszentmiklósi járás községeit egy kivételével ide csatolták, egyidejűleg viszont a két legdélebbi községet innen a Kalocsai járáshoz csatolták, melynek székhelye jobban elérhető volt azokból. Ezzel különös képződmény jött létre másfél évtizedre, amely a korábban közös közigazgatási egységbe soha nem foglalt Duna-menti és kiskunsági településeket vont közös igazgatás alá, és amelynek Dunavecse nem vált valódi központjává, mivel Kunszentmiklós jelentősebb hely volt nála mind népességét, mind vonzását tekintve. Az 1990-es évektől kialakult kistérségi rendszerben a két település egy kistérségbe tartozik, de a központ szerepét ma Kunszentmiklós tölti be.

A Dunavecsei járás megszűnésére 1970. június 30-ával került sor, amikor területét felosztották a Kalocsai és a Kecskeméti járás között. Előbbihez a Duna mentén fekvő községek, utóbbihoz a történelmi Kiskunsághoz tartozók kerültek.

Községei[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Dunavecsei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. Az utolsó oszlop a települések 2010 elején érvényes kistérségi beosztását tünteti fel.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova Kistérség, 2010.
Apostag 1898 Solti felső járásból 1970 Kalocsai járáshoz Kunszentmiklósi
Dab 1898 Solti felső járásból 1924 Ráckevei járáshoz Ráckevei[m 1]
Dömsöd 1898 Solti felső járásból 1924 Ráckevei járáshoz Ráckevei
Dunaegyháza 1898 Solti felső járásból 1970 Kalocsai járáshoz Kunszentmiklósi
Dunapataj 1898 Solti felső járásból 1956 Kalocsai járáshoz Kalocsai
Dunatetétlen 1947 (Harta határából alakult) 1970 Kalocsai járáshoz Kalocsai
Dunavecse 1898 Solti felső járásból 1970 Kalocsai járáshoz Kunszentmiklósi
Harta 1898 Solti felső járásból 1970 Kalocsai járáshoz Kalocsai
Kunadacs 1956 Kunszentmiklósi járásból 1970 Kecskeméti járáshoz Kunszentmiklósi
Kunpeszér 1956 Kunszentmiklósi járásból 1970 Kecskeméti járáshoz Kunszentmiklósi
Kunszentmiklós 1956 Kunszentmiklósi járásból 1970 Kecskeméti járáshoz Kunszentmiklósi
Ordas 1898 Solti felső járásból 1956 Kalocsai járáshoz Kalocsai
Solt 1898 Solti felső járásból 1970 Kalocsai járáshoz Kalocsai
Szabadszállás 1956 Kunszentmiklósi járásból 1970 Kecskeméti járáshoz Kunszentmiklósi
Szalkszentmárton 1898 Solti felső járásból 1970 Kalocsai járáshoz Kunszentmiklósi
Tass 1898 Solti felső járásból 1924 Kunszentmiklósi járáshoz Kunszentmiklósi
Tass 1956 Kunszentmiklósi járásból 1970 Kalocsai járáshoz Kunszentmiklósi
Újsolt 1950 (Solt határából alakult) 1970 Kalocsai járáshoz Kunszentmiklósi
  1. Dömsöd része 1938 óta

Területe és népessége[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a Dunavecsei járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutaják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás Terület 1890-ben 1900-ban 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 1949-ben 1960-ban 1970-ben 2001-ben
1898–1924 között 854 km² 38 38 40 41 42 42 45 44 39 37
1924–1956 között 636 km² 30 30 32 33 33 34 36 34 30 27
1956–1970 között 1108 km² 41 43 46 47 48 48 52 51 46 44

Lásd még[szerkesztés]