Dunavecsei járás

Dunavecsei járás

Elhelyezkedése

Dunavecsei járás Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 54′ 49″, k. h. 18° 58′ 20″46.913611111111, 18.972222222222

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavecsei járás témájú médiaállományokat.

A Dunavecsei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Dunavecse volt. Ezen a néven 1898-tól működött az addigi Solti felső járás helyébe lépve, melynek állandó székhelye már 1886 óta Dunavecse volt, és 1970-ben szűnt meg, amikor területét felosztották a Kalocsai és a Kecskeméti járás között.

Története

A Dunavecsei járás elődje a 19. század közepén az addigi Solti járás feldarabolásával létrejött Solti felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Dunavecse volt a székhelye.

1924-ben a járás határait kis mértékben módosították, a közlekedési infrastruktúra fejlődésével összhangban három legészakibb községét könnyebben megközelíthető székhelyekhez osztották be.

Az 1950-es megyerendezés során a Dunavecsei járás Bács-Kiskun megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette határait.

1956-ban a megszűnő Kunszentmiklósi járás községeit egy kivételével ide csatolták, egyidejűleg viszont a két legdélebbi községet innen a Kalocsai járáshoz csatolták, melynek székhelye jobban elérhető volt azokból. Ezzel különös képződmény jött létre másfél évtizedre, amely a korábban közös közigazgatási egységbe soha nem foglalt Duna-menti és kiskunsági településeket vont közös igazgatás alá, és amelynek Dunavecse nem vált valódi központjává, mivel Kunszentmiklós jelentősebb hely volt nála mind népességét, mind vonzását tekintve. Az 1990-es évektől kialakult kistérségi rendszerben a két település egy kistérségbe tartozik, de a központ szerepét ma Kunszentmiklós tölti be.

A Dunavecsei járás megszűnésére 1970. június 30-ával került sor, amikor területét felosztották a Kalocsai és a Kecskeméti járás között. Előbbihez a Duna mentén fekvő községek, utóbbihoz a történelmi Kiskunsághoz tartozók kerültek.

Községei

Az alábbi táblázat felsorolja a Dunavecsei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. Az utolsó oszlop a települések 2010 elején érvényes kistérségi beosztását tünteti fel.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova	Kistérség, 2010.
Apostag	1898	Solti felső járásból	1970	Kalocsai járáshoz	Kunszentmiklósi
Dab	1898	Solti felső járásból	1924	Ráckevei járáshoz	Ráckevei
Dömsöd	1898	Solti felső járásból	1924	Ráckevei járáshoz	Ráckevei
Dunaegyháza	1898	Solti felső járásból	1970	Kalocsai járáshoz	Kunszentmiklósi
Dunapataj	1898	Solti felső járásból	1956	Kalocsai járáshoz	Kalocsai
Dunatetétlen	1947	(Harta határából alakult)	1970	Kalocsai járáshoz	Kalocsai
Dunavecse	1898	Solti felső járásból	1970	Kalocsai járáshoz	Kunszentmiklósi
Harta	1898	Solti felső járásból	1970	Kalocsai járáshoz	Kalocsai
Kunadacs	1956	Kunszentmiklósi járásból	1970	Kecskeméti járáshoz	Kunszentmiklósi
Kunpeszér	1956	Kunszentmiklósi járásból	1970	Kecskeméti járáshoz	Kunszentmiklósi
Kunszentmiklós	1956	Kunszentmiklósi járásból	1970	Kecskeméti járáshoz	Kunszentmiklósi
Ordas	1898	Solti felső járásból	1956	Kalocsai járáshoz	Kalocsai
Solt	1898	Solti felső járásból	1970	Kalocsai járáshoz	Kalocsai
Szabadszállás	1956	Kunszentmiklósi járásból	1970	Kecskeméti járáshoz	Kunszentmiklósi
Szalkszentmárton	1898	Solti felső járásból	1970	Kalocsai járáshoz	Kunszentmiklósi
Tass	1898	Solti felső járásból	1924	Kunszentmiklósi járáshoz	Kunszentmiklósi
Tass	1956	Kunszentmiklósi járásból	1970	Kalocsai járáshoz	Kunszentmiklósi
Újsolt	1950	(Solt határából alakult)	1970	Kalocsai járáshoz	Kunszentmiklósi

Területe és népessége

Az alábbi táblázat a Dunavecsei járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás	Terület	1890-ben	1900-ban	1910-ben	1920-ban	1930-ban	1941-ben	1949-ben	1960-ban	1970-ben	2001-ben
1898–1924 között	854 km²	38	38	40	41	42	42	45	44	39	37
1924–1956 között	636 km²	30	30	32	33	33	34	36	34	30	27
1956–1970 között	1108 km²	41	43	46	47	48	48	52	51	46	44

Lásd még

• Kalocsai kistérség
• Kunszentmiklósi kistérség