Kunszentmiklósi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunszentmiklósi járás
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Megye Bács-Kiskun megye
Járási székhely Kunszentmiklós
Települések száma 9
városok 3
Népesség
Teljes népesség 29 748 fő (2012. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 769,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Kunszentmiklósi járás elhelyezkedése Magyarországon
A Kunszentmiklósi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Kunszentmiklós. Területe 769,81 km², népessége 29 748 fő, népsűrűsége 39 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Három város (Kunszentmiklós, Dunavecse és Szabadszállás) és 6 község tartozik hozzá.

A Kunszentmiklósi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól, és 1956-ban szűnt meg. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és székhelye mindvégig Kunszentmiklós volt.

Települései[szerkesztés]

Település Rang
(2013. július 15.)
Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2012. január 1.)
Terület
(km²)
Kunszentmiklós járásszékhely város Kunszentmiklósi
8 515
172,11
Dunavecse város Kunszentmiklósi
3 937
66,77
Szabadszállás város Kunszentmiklósi
5 896
164,62
Apostag község Kunszentmiklósi
1 948
31,94
Dunaegyháza község Kunszentmiklósi
1 504
10,12
Kunadacs község Kunszentmiklósi
1 566
89,90
Kunpeszér község Kunszentmiklósi
649
77,55
Szalkszentmárton község Kunszentmiklósi
2 827
82,08
Tass község Kunszentmiklósi
2 906
74,72

Története[szerkesztés]

A Kunszentmiklósi járás elődje a 19. század végén a Kiskuni járás kettéosztásával létrejött Kiskun felső járás volt, melynek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Kunszentmiklós volt a székhelye. A Kiskuni járás az 1876-os megyerendezés során jött létre, amikor a Jászkun kerületet megszüntették és annak egyik részét, a Kiskun kerületet Pest-Pilis-Solt vármegyével egyesítve létrehozták Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét.

A járáshoz tartozó községek számát többek között befolyásolta, hogy az egykori mezővárosok határához tartozó kiskunsági puszták területén több új község alakult. Emellett a járás határai többször is változtak. 1922-ben azonban Szabadszállás egy távoli pusztája, Jakabszállás nem csak önállóvá vált, de át is sorolták a Kiskunfélegyházi járásba. 1924-ben a járás határait ismét módosították, két községet délen a Kiskőrösi járáshoz csatoltak, egyet viszont ide osztottak be a Dunavecsei járástól.

Az 1950-es megyerendezés során a Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun megyéhez került. Az új megyeszékhely körül, amely addig nem volt járási székhely, megalakult az új Kecskeméti járás, melyhez több községet átsoroltak a Kunszentmiklósitól. Az ezt követő járásrendezés már nem módosította a határait.

A Kunszentmiklósi járás megszűnésére 1956. február 1-jével került sor, amikor Fülöpszállást a Kiskőrösi járáshoz, többi községeit pedig a Dunavecsei járáshoz csatolták. Ezzel különös képződménnyé vált a Dunavecsei járás, amely a korábban közös közigazgatási egységbe soha nem foglalt Duna-menti és kiskunsági településeket vont közös igazgatás alá, és amelynek Dunavecse nem vált valódi központjává, mivel Kunszentmiklós jelentősebb hely volt nála mind népességét, mind vonzását tekintve. Az 1990-es évektől kialakult kistérségi rendszerben a két település ismét egy kistérségbe tartozik, de a központ szerepét ma Kunszentmiklós tölti be.

Községei 1898 és 1956 között[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Kunszentmiklósi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Csengőd 1912 (Páhi határából alakult) 1924 Kiskőrösi járáshoz
Fülöpháza 1948 (Fülöpszállás határából alakult) 1950 Kecskeméti járáshoz
Fülöpszállás 1898 Kiskun felső járásból 1956 Kiskőrösi járáshoz
Izsák 1898 Kiskun felső járásból 1950 Kecskeméti járáshoz
Kerekegyháza 1898 Kiskun felső járásból 1950 Kecskeméti járáshoz
Kunadacs 1949 (Peszéradacs kettéválásával alakult) 1956 Kecskeméti járáshoz
Kunpeszér 1949 (Peszéradacs kettéválásával alakult) 1956 Kecskeméti járáshoz
Kunszentmiklós 1898 Kiskun felső járásból 1956 Dunavecsei járáshoz
Orgovány 1901 (Kunszentmiklós határából alakult) 1950 Kecskeméti járáshoz
Páhi 1898 Kiskun felső járásból 1924 Kiskőrösi járáshoz
Peszéradacs 1908 Alsódabasi járásból 1949 Kettévált Kunadacs és Kunpeszér néven
Szabadszállás 1898 Kiskun felső járásból 1956 Dunavecsei járáshoz
Tass 1924 Dunavecsei járásból 1956 Dunavecsei járáshoz

Történeti adatai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012