Kalocsai járás

Kalocsai járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Bács-Kiskun vármegye
Járási székhely	Kalocsa
Települések száma	21
városok	3
Népesség
Teljes népesség	47 334 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	1062,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Kalocsai járás elhelyezkedése Magyarországon

A Kalocsai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kalocsa. Területe 1062,27 km², népessége 51 028 fő, népsűrűsége pedig 48 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én három város (Kalocsa, Hajós és Solt) és 18 község tartozott hozzá, melyek közül 2 (Dunapataj és Harta) nagyközségek. A települések 2012-ig a Kalocsai kistérséghez tartoztak a Kunszentmiklósi kistérséghez tartozott Újsolt kivételével.

A Kalocsai járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és székhelye mindvégig Kalocsa volt.

Települései

A települések 2013. évi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. (A népesség és a terület az év elejére, a többi adat 2013. július 15-ére vonatkozik.)

A járás 21 települési önkormányzata közül kettő működtet önálló hivatalt, a többi 19 pedig 8 közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.

Település	Jogállás	Közös hivatal	Kistérség	Népesség	Terület (km²)
Kalocsa	járásszékhely város	Kalocsa	Kalocsai	16 552	53,18
Hajós	város	Hajós	Kalocsai	3 115	89,92
Solt	város	Solt	Kalocsai	6 488	132,67
Dunapataj	nagyközség		Kalocsai	3 180	90,47
Harta	nagyközség	Harta	Kalocsai	3 417	129,68
Bátya	község	Bátya	Kalocsai	2 060	33,86
Drágszél	község	Miske	Kalocsai	326	12,59
Dunaszentbenedek	község	Géderlak	Kalocsai	865	23,24
Dunatetétlen	község	Harta	Kalocsai	529	43,19
Dusnok	község		Kalocsai	2 958	57,47
Fajsz	község	Bátya	Kalocsai	1 712	31,99
Foktő	község	Kalocsa	Kalocsai	1 628	31,46
Géderlak	község	Géderlak	Kalocsai	1 020	18,74
Homokmégy	község	Hajós	Kalocsai	1 398	70,32
Miske	község	Miske	Kalocsai	1 722	42,27
Ordas	község	Géderlak	Kalocsai	420	16,52
Öregcsertő	község	Szakmár	Kalocsai	809	43,06
Szakmár	község	Szakmár	Kalocsai	1 237	74,64
Újsolt	község	Solt	Kunszentmiklósi	181	32,98
Újtelek	község	Szakmár	Kalocsai	355	9,56
Uszód	község	Géderlak	Kalocsai	1 056	24,46

Története

A Kalocsai járás elődje a 19. század közepén a Solti járás felosztásával létrejött Solti közép járás volt, melynek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Kalocsa volt a székhelye.

A járás határai többször is változtak fennállása során. 1921-ben Kalocsa vált ki belőle rendezett tanácsú várossá alakulva. 1922-ben a Kiskőrösi járásnak a délnyugati, a Duna mentén messze elnyúló részén fekvő öt községet csatolták ide, majd 1924-ben hatodikként Hajóst is.

1930-ban viszont a Duna korábbi szabályozása miatt a főág túlsó partjára került Bogyiszlót Tolna vármegye Központi járásához csatolták. Az 1922-ben ide beosztott községek közül szintén 1930-ban Bajaszentistvánt Bajához csatolták, mellyel összeépült. Emiatt viszont a szintén 1922 óta idetartozó Szeremle területileg el lett vágva a járás (és a megye) többi részétől, emiatt 1932-ben átcsatolták Bács-Bodrog vármegyébe, annak Bajai járásába, majd az 1945-ös megyerendezés során az 1922 óta a Kalocsai járáshoz tartozó, de Bajához, a szomszéd megye- és járásszékhelyhez közel fekvő további három község is követte a sorsát.

Az 1950-es megyerendezés során a Kalocsai járás Bács-Kiskun megyéhez került. 1956-ban északon két községet idecsatoltak a Dunavecsei járásból, majd 1970-ben a Dunavecsei járás megszüntetésekor annak valamennyi Duna-menti községe idekerült.

A városkörnyéki közigazgatás kialakulásával 1977-től Foktő, majd 1981-től Bátya is Kalocsa városkörnyéki községe lett, kiválva a Kalocsai járásból.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és minden község valamely város- vagy nagyközségkörnyék része lett. A Kalocsai járás nagy része a Kalocsai városkörnyékhez került, a legészakibb három községe pedig a városi jogú nagyközséggé alakult Kunszentmiklós környékéhez került.

Községei 1898 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Kalocsai járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Apostag	1970	Dunavecsei járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Bajaszentistván	1922	Kiskőrösi járásból	1930	Baja városhoz csatolták
Bátya	1898	Solti közép járásból	1981	Kalocsai városkörnyékhez
Bogyiszló	1898	Solti közép járásból	1930	Tolna vármegye Központi járásához
Drágszél	1921	(Homokmégy határából alakult)	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Dunaegyháza	1970	Dunavecsei járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Dunapataj	1956	Dunavecsei járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Dunaszentbenedek	1898	Solti közép járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Dunatetétlen	1970	Dunavecsei járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Dunavecse	1970	Dunavecsei járásból	1983	Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Dusnok	1898	Solti közép járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Érsekcsanád	1922	Kiskőrösi járásból	1946	Bajai járáshoz (Bács-Bodrog vármegye)
Fajsz	1898	Solti közép járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Foktő	1898	Solti közép járásból	1977	Kalocsai városkörnyékhez
Géderlak	1898	Solti közép járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Hajós	1924	Kiskőrösi járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Harta	1970	Dunavecsei járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Homokmégy	1898	Solti közép járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Kalocsa	1898	Solti közép járásból	1921	várossá alakult
Miske	1898	Solti közép járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Nemesnádudvar	1922	Kiskőrösi járásból	1946	Bajai járáshoz (Bács-Bodrog vármegye)
Ordas	1956	Dunavecsei járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Öregcsertő	1914	(Homokmégy határából alakult)	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Solt	1970	Dunavecsei járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Sükösd	1922	Kiskőrösi járásból	1946	Bajai járáshoz (Bács-Bodrog vármegye)
Szakmár	1898	Solti közép járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Szalkszentmárton	1970	Dunavecsei járásból	1983	Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Szeremle	1922	Kiskőrösi járásból	1932	Bajai járáshoz (Bács-Bodrog vármegye)
Tass	1970	Dunavecsei járásból	1983	Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Újsolt	1970	Dunavecsei járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez
Uszód	1898	Solti közép járásból	1983	Kalocsai városkörnyékhez

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH