Kalocsai járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalocsai járás
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Megye Bács-Kiskun megye
Járási székhely Kalocsa
Települések száma 21
városok 3
Népesség
Teljes népesség 51 028 fő (2013. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1062,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Kalocsai járás elhelyezkedése Magyarországon
A Kalocsai járás elhelyezkedése Magyarországon

A Kalocsai járás Bács-Kiskun megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Kalocsa. Területe 1062,27 km², népessége 51 028 fő, népsűrűsége pedig 48 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én három város (Kalocsa, Hajós és Solt) és 18 község tartozott hozzá. Területfejlesztési szempontból a települések a Kalocsai és a Kunszentmiklósi kistérséghez tartoznak.

A Kalocsai járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és székhelye mindvégig Kalocsa volt.

Települései[szerkesztés]

A települések 2013. évi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. (A népesség és a terület az év elejére, a többi adat 2013. július 15-ére vonatkozik.)

A járás 21 települési önkormányzata közül kettő működtet önálló hivatalt, a többi 19 pedig 8 közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.

Település Jogállás Közös hivatal Kistérség Népesség Terület (km²)
Kalocsa járásszékhely város Kalocsa Kalocsai
16 552
53,18
Hajós város Hajós Kalocsai
3 115
89,92
Solt város Solt Kalocsai
6 488
132,67
Dunapataj nagyközség Kalocsai
3 180
90,47
Harta nagyközség Harta Kalocsai
3 417
129,68
Bátya község Bátya Kalocsai
2 060
33,86
Drágszél község Miske Kalocsai
326
12,59
Dunaszentbenedek község Géderlak Kalocsai
865
23,24
Dunatetétlen község Harta Kalocsai
529
43,19
Dusnok község Kalocsai
2 958
57,47
Fajsz község Bátya Kalocsai
1 712
31,99
Foktő község Kalocsa Kalocsai
1 628
31,46
Géderlak község Géderlak Kalocsai
1 020
18,74
Homokmégy község Hajós Kalocsai
1 398
70,32
Miske község Miske Kalocsai
1 722
42,27
Ordas község Géderlak Kalocsai
420
16,52
Öregcsertő község Szakmár Kalocsai
809
43,06
Szakmár község Szakmár Kalocsai
1 237
74,64
Újsolt község Solt Kunszentmiklósi
181
32,98
Újtelek község Szakmár Kalocsai
355
9,56
Uszód község Géderlak Kalocsai
1 056
24,46

Története[szerkesztés]

A Kalocsai járás elődje a 19. század közepén a Solti járás felosztásával létrejött Solti közép járás volt, melynek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Kalocsa volt a székhelye.

A járás határai többször is változtak fennállása során. 1921-ben Kalocsa vált ki belőle rendezett tanácsú várossá alakulva. 1922-ben a Kiskőrösi járásnak a délnyugati, a Duna mentén messze elnyúló részén fekvő öt községet csatolták ide, majd 1924-ben hatodikként Hajóst is.

1930-ban viszont a Duna korábbi szabályozása miatt a főág túlsó partjára került Bogyiszlót Tolna vármegye Központi járásához csatolták. Az 1922-ben ide beosztott községek közül szintén 1930-ban Bajaszentistvánt Bajához csatolták, mellyel összeépült. Emiatt viszont a szintén 1922 óta idetartozó Szeremle területileg el lett vágva a járás (és a megye) többi részétől, emiatt 1932-ben átcsatolták Bács-Bodrog vármegyébe, annak Bajai járásába, majd az 1945-ös megyerendezés során az 1922 óta a Kalocsai járáshoz tartozó, de Bajához, a szomszéd megye- és járásszékhelyhez közel fekvő további három község is követte a sorsát.

Az 1950-es megyerendezés során a Kalocsai járás Bács-Kiskun megyéhez került. 1956-ban északon két községet idecsatoltak a Dunavecsei járásból, majd 1970-ben a Dunavecsei járás megszüntetésekor annak valamennyi Duna-menti községe idekerült.

A városkörnyéki közigazgatás kialakulásával 1977-től Foktő, majd 1981-től Bátya is Kalocsa városkörnyéki községe lett, kiválva a Kalocsai járásból.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és minden község valamely város- vagy nagyközségkörnyék része lett. A Kalocsai járás nagy része a Kalocsai városkörnyékhez került, a legészakibb három községe pedig a városi jogú nagyközséggé alakult Kunszentmiklós környékéhez került.

Községei 1898 és 1983 között[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Kalocsai járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Apostag 1970 Dunavecsei járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Bajaszentistván 1922 Kiskőrösi járásból 1930 Baja városhoz csatolták
Bátya 1898 Solti közép járásból 1981 Kalocsai városkörnyékhez
Bogyiszló 1898 Solti közép járásból 1930 Tolna vármegye
Központi járásához
Drágszél 1921 (Homokmégy határából alakult) 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Dunaegyháza 1970 Dunavecsei járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Dunapataj 1956 Dunavecsei járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Dunaszentbenedek 1898 Solti közép járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Dunatetétlen 1970 Dunavecsei járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Dunavecse 1970 Dunavecsei járásból 1983 Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Dusnok 1898 Solti közép járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Érsekcsanád 1922 Kiskőrösi járásból 1946 Bajai járáshoz
(Bács-Bodrog vármegye)
Fajsz 1898 Solti közép járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Foktő 1898 Solti közép járásból 1977 Kalocsai városkörnyékhez
Géderlak 1898 Solti közép járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Hajós 1924 Kiskőrösi járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Harta 1970 Dunavecsei járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Homokmégy 1898 Solti közép járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Kalocsa 1898 Solti közép járásból 1921 várossá alakult
Miske 1898 Solti közép járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Nemesnádudvar 1922 Kiskőrösi járásból 1946 Bajai járáshoz
(Bács-Bodrog vármegye)
Ordas 1956 Dunavecsei járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Öregcsertő 1914 (Homokmégy határából alakult) 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Solt 1970 Dunavecsei járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Sükösd 1922 Kiskőrösi járásból 1946 Bajai járáshoz
(Bács-Bodrog vármegye)
Szakmár 1898 Solti közép járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Szalkszentmárton 1970 Dunavecsei járásból 1983 Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Szeremle 1922 Kiskőrösi járásból 1932 Bajai járáshoz
(Bács-Bodrog vármegye)
Tass 1970 Dunavecsei járásból 1983 Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Újsolt 1970 Dunavecsei járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez
Uszód 1898 Solti közép járásból 1983 Kalocsai városkörnyékhez

Történeti adatai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország 2013-as közigazgatási helynévkönyve