Érsekcsanád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érsekcsanád
Érsekcsanádi utcakép a református templommal
Érsekcsanádi utcakép a református templommal
Érsekcsanád címere
Érsekcsanád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Jogállás község
Polgármester Felső Róbert[1]
Irányítószám 6347
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 2804 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 47,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 58,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Érsekcsanád (Magyarország)
Érsekcsanád
Érsekcsanád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 18° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 18° 58′ 59″
Érsekcsanád (Bács-Kiskun megye)
Érsekcsanád
Érsekcsanád
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Érsekcsanád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekcsanád témájú médiaállományokat.

Érsekcsanád község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Budapesttől délre (151 km), Bajától északra (8 km) az 51. számú főút mentén fekszik

Története[szerkesztés]

Védőangyal, Érsekcsanád címerével (Mónus György alkotása)

Érsekcsanád már a középkorban is a kalocsai érsek birtokai közé tartozott. A török időkben sem pusztult el teljesen, bár lakosai nagyon megfogyatkoztak. 1695-ben 1/4 portával volt megróva, 1715-ben 21, 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze itt.

A település a régi időkben egészen közel feküdt a Dunához; de ott az árvizek miatt folytonos veszélynek volt kitéve, ezért 1806-ban átköltözött a jelenlegi helyére.

Érsekcsanád egyike azoknak a helyeknek, ahova a törökök kiűzése után magyarok költöztek.

Az itteni református egyház igen régi, papjainak névsorát egész 1650-ig tudja visszakövetni. Anyakönyvei 1760-ban kezdődnek. A református templom építését 1810-ben fejezték be. A római katolikus plébániát 1839-ben szervezték, anyakönyvei azonban már 1799-ben kezdődnek. Római katolikus temploma 1829-ben épült.

A kalocsai érsek 1848-ig volt a település földesura és az 1900-as évek elején is az érsekségnek voltak itt a nagyobb birtokai.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásához tartozott.

1910-ben 1947 lakosából 1939 magyar volt. Ebből 514 római katolikus, 1313 református, 17 izraelita volt.

Érsekcsanádon a néprajzi kutatások szerint még a 20. század elején is élt a fehér gyász szokása, itt még ekkor is sáfrányos ravatalon, sáfránnyal sárgított halotti ruhába öltöztették az idős embereket.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Horvátul két neve létezik. A bajaszentistváni horvátok Čenadnak, а hercegszántói horvátok Čanadának hívták.[3]

A vallások megoszlása[szerkesztés]

  1785 1818 1833 1870 1915
Református vallású 1136 fő 1392 fő 1683 fő 1610 fő 1429 fő
Római katolikus vallású 152 fő 203 fő 211 fő 315 fő 432 fő
Zsidó vallású - - - 30 fő 23 fő

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Csanád vezér (Mónus György alkotása)
Érsekcsanád római katolikus temploma
  • Református temploma 1810-ben épült.
  • Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus temploma 1892-ben készült el.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]