Grätzer József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Grätzer József
Született 1897. február 15.
Érsekcsanád
Elhunyt 1945. március 18. vagy 25. (48 évesen)
Sopron
Nemzetisége magyar
Foglalkozása rejtvényszerző,
titkár

Grätzer József (Érsekcsanád, 1897. február 15.[1]Sopron, 1945. március 18. vagy 25.[2][m 1]), a „rejtvénykirály”, rejtvényszerző, Karinthy Frigyes titkára. Ma elsősorban a Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok című könyv szerzőjeként ismert.

Élete[szerkesztés]

Sokgyermekes családban született, édesapja Grätzer Mór, édesanyja Schwartz Netti. Végigharcolta az első világháborút. Az 1920-as években Karinthy Frigyes titkáraként tevékenykedett, majd 1929-ben mérnöki diplomát szerzett. 1926-tól a Színházi Élet rejtvényoldalának szerkesztője volt, amelyből hamarosan vegyes műfajú rejtvényrovatot hozott létre. Rövidesen annyira népszerű rejtvénykészítő lett, hogy több mint 150 újság vette át a rejtvényeit, és őt magát rejtvénykirályként kezdték emlegetni. 1935-ben szabadalmat is kapott Keresztrejtvény-ábra sokszorosító ipar céljaira, hozzávaló klisé vagy szedés és a keresztrejtvény-ábra nyomtatásához való nyomdatechnikai elemek[3] címmel. Az 1930-as években több kötetet is kiadott, köztük a máig igen népszerű, számos kiadást megért Siccet is. 1934. június 14-én Budapesten házasságot kötött a 15 évvel fiatalabb Herzog Mária Eleonóra Ágotával, Herzog Miksa és Neumann Vilma lányával.[4]

Érdekesség, hogy eleinte nem minden újság fizetett rejtvényeinek közléséért, egészen addig, amíg el nem rejtette egy keresztrejtvényben a „Grätzertől lopva” szöveget, amely meg is jelent az egyik lapban. Ezután mindig megkapta a neki járó pénzt.

1944 tavaszán munkaszolgálatra hurcolták, ahol 1945 márciusában a soproni Steiner téglagyárban kiütéses tífuszban halt meg.

Fia Grätzer György matematikus. Másik fia bűvészmester lett. Gálházi István a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével dicsekedhet és később lovaggá is ütötték, ő alapította a Corodini Országos bűvészegyesületet is. István fia Gálházi László szintén bűvész-illuzionista lett, aki főképpen Olaszországban lép fel.

Kapcsolata Karinthyval[szerkesztés]

Karinthy Frigyes titkáraként elsősorban a család pénzügyeinek rendbehozatalával volt elfoglalva. Amikor azonban tartós megoldásként a túlköltekezés megszüntetését javasolta munkaadójának, az író felesége, Böhm Aranka elérte, hogy Karinthy elbocsássa a titkárt. Az eseményekről másként és feltehetően kiszínezve emlékezik meg Karinthy Ferenc A titkár című novellájában (itt Politzer néven említi őt) és Karinthy Márton az Ördöggörcsben.

Grätzer közreműködött Karinthy könyveinek kiadásában is. Feltehető, hogy több kötetét ő állította össze. Nevéhez fűződik az 1928-as tízkötetes Karinthy-összkiadás is.

Karinthy a titkári munkaviszony megszűnése után is jó kapcsolatban maradt Grätzerrel. Első könyvéhez ő írta az előszót, és később is recenzálta könyveit.

Művei[szerkesztés]

  • Fejtorna, 1932
  • Hókusz, 1933
  • Rébusz, 1935
  • Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok, 1935

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A március 25-i dátum bíróilag lett megállapítva.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Érsekcsanádi állami anyakönyvek, 1897. évi születések, 6. sorszám. FamilySearch. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  2. A soproni halotti anyakönyv 1944-1945. évi másodpéldánya (25. kötet), 1945. év 524. folyószám, valamint Érsekcsanádi állami anyakönyvek, 1948. évi halálesetek, 8. sorszám. FamilySearch. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  3. Ügyszám: G8037, lajstromszám: 115723.
  4. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 425/134. folyószáma alatt.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.