Karinthy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karinthy Ferenc
Karinthy Ferenc utolsó fényképe. (Budapest, 1991. december) Fotó: Kertész Dániel
Karinthy Ferenc utolsó fényképe.
(Budapest, 1991. december)
Fotó: Kertész Dániel
Élete
Született 1921. június 2.
Budapest
Elhunyt 1992. február 29. (70 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Szülei Karinthy Frigyes
Böhm Aranka
Gyermekei Karinthy Márton
Pályafutása
Első műve Don Juan éjszakája (1943)
Fontosabb művei Budapesti tavasz (1953: regény, 1955: film)
Epepe (1970)
Napló I-III. (1993)
Kitüntetései Kossuth-díj (1955)
Irodalmi díjai Baumgarten-jutalom (1949)
József Attila-díj (1950, 1954, 1974)
Kossuth-díj (1955)
Karinthy-gyűrű (1987)
Karinthy Ferenc aláírása
Karinthy Ferenc aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Ferenc témájú médiaállományokat.

Karinthy Ferenc (Budapest, 1921. június 2. – Budapest, 1992. február 29.) Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg. Fia Karinthy Márton.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Karinthy Frigyes, édesanyja Böhm Aranka volt. Féltestvére, Karinthy Gábor költő apja előző házasságából született. 1941–1946 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, nyelvészetből doktorált. 1947-ben ösztöndíjas volt Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. 1949–50-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Művei az 1940-es években jelentek meg először. 1951–1953 között a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa, majd 1953–1956 között a budapesti Madách Színház dramaturgja volt. 1957–1960 között Machiavelli és Molière műveit, valamint görög, angol, olasz és német szerzők munkáit fordította.

A negyvenes évek elején az FTC vízilabdacsapatának hátvédje volt, majd 1960-tól 1970-ig az FTC úszó- és vízilabda-szakosztályának elnökeként is tevékenykedett.[1] 1965 és 1975 között dramaturg a Miskolci, a Szegedi valamint a debreceni Csokonai Színházban. 1968–69-ben vendégprofesszorként előadásokat tartott az Amerikai Egyesült Államokban. 1972-től 1976-ig különféle írószövetségek vendége az USA-ban, Ausztráliában, a Szovjetunióban és Kubában. 1978-ban szerepelt a saját életét, utazásait és élményeit feldolgozó apró jelenetekből készült Földünk és vidéke című tévéfilmben.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 148.[2]

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Fiumei Úti Sírkert)
Karinthy Ferenc író Epepe c. kötetének dedikált címlapja 1977 augusztusából
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető: 41-1-35. Borsos Miklós alkotása

Művei[szerkesztés]

  • 1943: Don Juan éjszakája (regény)
  • 1946: Szellemidézés (regény, 1957: dráma)
  • 1947: Kentaur (regény)
  • 1947: Olasz jövevényszavaink
  • 1948: Párbaj a csatamezőn
  • 1949: Szép élet
  • 1950: Útközben
  • 1950: Kőművesek (regény)
  • 1953: Budapesti tavasz (regény, 1955: film)
  • 1954: Hazai tudósítások (szociográfiai riportok).
  • 1956: Irodalmi történetek (novellák)
  • 1956: Ezer év (színmű)
  • 1957: Szellemidézés (színmű)
  • 1959: Ferencvárosi szív (sportanekdoták)
  • 1962: Kék-zöld Florida
  • 1964: Téli fürdő
  • 1964: Nyelvelés
  • 1965: Hátország
  • 1965: Ez-az avagy a bicikliző tigris
  • 1966: Víz fölött, víz alatt (összegyűjtött elbeszélések)
  • 1967: Négykezes (drámák)
  • 1969: Hét játék (színművek)
  • 1970: Epepe (regény)
  • 1970: Gellérthegyi álmok (színmű)
  • 1971: Három huszár
  • 1972: Aranyidő (regény)
  • 1972: Ősbemutató (regény)
  • 1972: Pesten és Budán (színművek)
  • 1973: Leányfalu és vidéke
  • 1974: Végtelen szőnyeg (elbeszélés)
  • 1976: Korallzátony (elbeszélés)
  • 1977: Harminchárom (kisregény)
  • 1978: Marich Géza utolsó kalandja (kisregény)
  • 1978: Dialógus
  • 1979: Alvilági napló (elbeszélés)
  • 1980: Mi van a Dunában?
  • 1982: Budapesti ősz (regény)
  • 1983: Dunakanyar
  • 1985: Óvilág és Újvilág
  • 1986: Házszentelők
  • 1986; Zenebona
  • 1987: Uncle Joe (kisregény – nagybátyjáról Karinthy Józsefről)
  • 1988: Leánykereskedő (színművek)
  • 1988: Skizofrénia (kisregény) - Man overboard (színmű)
  • 1988: Vége a világnak
  • 1989: Révkalauz (napló + kisregények))
  • 1989: Italia mia
  • 1990: Ezredvég (korábban megjelent művek újabb kiadásai: Budapesti ősz + Italia mia + Uncle Joe + Man overboard + Skizofrénia)
  • 1991: Staféta
  • 1993: Napló I-III.
  • Levelek Karinthy Ferenchez; vál., szerk., sajtó alá rend. Karinthy Ferencné és Jovánovics Miklós; Littoria, Bp., 1994
  • Zsiga, Marci és más ebadták; Móra, Bp., 1998
  • Baracklekvár és más történetek; utószó Fráter Zoltán; K. u. K., Bp., 2001 (Unikum könyvek)
  • Karinthy Ferenc; vál., szerk., bev., jegyz. Fráter Zoltán; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
  • Magyar történet; K. u. K., Bp., 2003 (Unikum könyvek)
  • Napló, 1974-1991; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2016 (Nemzeti könyvtár)

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Karinthy Ferenc. Tempó Fradi!. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
  2. 2011. június 2-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • OSZK gyászjelentések
  • Szalay Károly: Karinthy Ferenc alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1979 (Arcok és vallomások)

További információk[szerkesztés]