Ugrás a tartalomhoz

Karinthy Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karinthy Ferenc
Karinthy Ferenc utolsó fényképe.(Budapest, 1991. december)Fotó: Kertész Dániel
Karinthy Ferenc utolsó fényképe.
(Budapest, 1991. december)
Fotó: Kertész Dániel
Született1921. június 2.[1][2][3][4]
Budapest[5]
Elhunyt1992. február 29. (70 évesen)[1][2][3][4]
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar[7]
GyermekeiKarinthy Márton
SzüleiBöhm Aranka
Karinthy Frigyes
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFiumei úti sírkert (41-1-35)
Írói pályafutása
Első műveDon Juan éjszakája (1943)
Fontosabb műveiBudapesti tavasz (1953: regény, 1955: film)
Epepe (1970)
Napló I-III. (1993)
Karinthy Ferenc aláírása
Karinthy Ferenc aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Ferenc témájú médiaállományokat.

Karinthy Ferenc (Budapest, 1921. június 2. – Budapest, 1992. február 29.) Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar író, drámaíró, dramaturg. Karinthy Frigyes fia, Karinthy Márton édesapja.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Karinthy Frigyes, édesanyja Böhm Aranka volt. Féltestvére, Karinthy Gábor költő, apja előző házasságából született. Gyermekkorától ráragadt beceneve: Cini.

Elemi iskolai tanulmányait 1927 és 1935 között, a Damjanich utcai német birodalmi iskolában, a Reichsdeutsche Schuléban végezte majd az Eötvös József Gimnázium tanulója volt, ahol érettségi vizsgát tett 1939-ben. 1941–1946 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, nyelvészetből doktorált. 1947-ben ösztöndíjas volt Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. 1949–50-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Művei az 1940-es években jelentek meg először. 1951–1953 között a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa, majd 1953–1956 között a budapesti Madách Színház dramaturgja volt. 1957–1960 között Machiavelli és Molière műveit, valamint görög, angol, olasz és német szerzők munkáit fordította.

A negyvenes évek elején az FTC vízilabdacsapatának hátvédje volt, majd 1960-tól 1970-ig az FTC úszó- és vízilabda-szakosztályának elnökeként is tevékenykedett.[8]

1965 és 1975 között dramaturg a Miskolci, a Szegedi valamint a debreceni Csokonai Színházban. 1968–1969-ben vendégprofesszorként előadásokat tartott az Amerikai Egyesült Államokban. 1972-től 1976-ig különféle írószövetségek vendége az USA-ban, Ausztráliában, a Szovjetunióban és Kubában. 1978-ban szerepelt a saját életét, utazásait és élményeit feldolgozó apró jelenetekből készült Földünk és vidéke című tévéfilmben.

A rendszerváltás időszakában – az 1989–1990-es években – sokat tartózkodott külföldön, így annak nem volt aktív résztvevője, a folyamatokat inkább kívülállóként, megfigyelőként élte át. Ezekben az években ideje nagy részét Olaszországban töltötte, ezzel is kifejezve kívülállását a változásokkal szemben.[9]:127.o Ezt az időszakot részben lefedi Naplójának utolsó szakasza, amelyből látható, hogy mély aggodalommal töltötték el a változások.[10]

Karinthy 1992-ben hunyt el Budapesten. 1967 és 1991 között vezetett naplója 1994-ben, halála után jelent meg, három kötetben.[11][10]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 148.[12]

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Fiumei úti sírkert)
Karinthy Ferenc író Epepe c. kötetének dedikált címlapja 1977 augusztusából
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető: 41-1-35. Borsos Miklós alkotása

Művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Don Juan éjszakája. Regény; Hungária, Budapest, 1943
  • Szellemidézés; Hungária, Budapest, 1946 (1957: dráma)
  • Kentaur. Regény; Új Idők, Budapest, 1947
  • Olasz jövevényszavaink; Egyetemi Ny., Budapest, 1947 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
  • Párbaj a csatamezőn; Budapest Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Jó könyvek)
  • Pilvax. Karinthy Ferenc színpadi képe; Kultúra, Budapest, 1948 (Új magyar könyvtár)
  • Szép élet; Franklin, Budapest, 1949
  • Útközben. Írások az épülő országról; Révai, Budapest, 1950
  • Kőművesek. Regény; Athenaeum, Budapest, 1950
  • Az újságíró és az élet; Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Budapest, 1953 (Újságírók szakmai előadásai és vitái a Magyar Újságírók Országos Szövetségében)
  • Budapesti tavasz. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1953 (1955: film)
  • Hazai tudósítások; Szépirodalmi, Budapest, 1954
  • Karinthy Ferenc–Thurzó Gábor: Budapesti tavasz. Filmregény; Vörös Csillag Ny., Budapest, 1955 (Szabad Hazánkért)
  • 1956: Irodalmi történetek (novellák)
  • 1956: Ezer év (színmű)
  • 1957: Szellemidézés (színmű)
  • 1959: Ferencvárosi szív (sportanekdoták)
  • 1962: Kék-zöld Florida
  • 1964: Téli fürdő
  • 1964: Nyelvelés
  • 1965: Hátország
  • 1965: Ez-az avagy a bicikliző tigris
  • 1966: Víz fölött, víz alatt (összegyűjtött elbeszélések)
  • 1967: Négykezes (drámák)
  • 1969: Hét játék (színművek)
  • 1970: Epepe (regény)
  • 1970: Gellérthegyi álmok (színmű)
  • 1971: Három huszár
  • 1972: Aranyidő (regény)
  • 1972: Ősbemutató (regény)
  • 1972: Pesten és Budán (színművek)
  • 1973: Leányfalu és vidéke
  • 1974: Végtelen szőnyeg (elbeszélés)
  • 1976: Korallzátony (elbeszélés)
  • 1977: Harminchárom (kisregény)
  • 1978: Marich Géza utolsó kalandja (kisregény)
  • 1978: Dialógus
  • 1979: Alvilági napló (elbeszélés)
  • 1980: Mi van a Dunában?
  • Budapesti ősz. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1982
  • X utolsó kalandja; Magvető, Budapest, 1982 (Rakéta regénytár)
  • 1983: Dunakanyar / Bösendorfer (két egyfelvonásos)
  • Halállista. Válogatott elbeszélések; Zrínyi, Budapest, 1985
  • Óvilág és Újvilág; Szépirodalmi, Budapest, 1985
  • Házszentelő. Válogatott novellák és kisregények; vál. Molnár Tibor; Kriterion–Európa, Bukarest–Budapest, 1986
  • Zenebona; Szépirodalmi, Budapest, 1986
  • Uncle Joe. Számadás a tálentomról; Szépirodalmi, Budapest, 1987 (kisregény – nagybátyjáról Karinthy Józsefről)
  • 1988: Leánykereskedő (színművek)
  • Skizofrénia / Man overboard; Magvető, Budapest, 1988 (Rakéta regénytár)
  • Vége a világnak; fotó Robert Capa; PLKV, Budapest, 1988
  • 1989: Révkalauz (napló + kisregények)
  • Italia mia; Magvető, Budapest, 1989
  • 1990: Ezredvég (korábban megjelent művek újabb kiadásai: Budapesti ősz + Italia mia + Uncle Joe + Man overboard + Skizofrénia)
  • Staféta; Magvető, Budapest, 1991
  • Napló, 1-3.; sajtó alá rend. Jovánovics Miklós; Littoria, Budapest, 1993
    • 1. 1967–1969
    • 2. 1970–1973
    • 3. 1974–1991
  • Levelek Karinthy Ferenchez; vál., szerk., sajtó alá rend. Karinthy Ferencné és Jovánovics Miklós; Littoria, Budapest, 1994
  • Zsiga, Marci és más ebadták; Móra, Budapest, 1998
  • Baracklekvár és más történetek; utószó Fráter Zoltán; K. u. K., Budapest, 2001 (Unikum könyvek)
  • Karinthy Ferenc; vál., szerk., bev., jegyz. Fráter Zoltán; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
  • Magyar történet; K. u. K., Budapest, 2003 (Unikum könyvek)
  • Napló, 1974–1991; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2016 (Nemzeti könyvtár)

Díjai, elismerései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project. Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "NooSFere" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11.
  6. ↑ "PIM-névtér". Hozzáférés: 2020. június 25.
  7. ↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2018. március 26. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
  8. ↑ "Karinthy Ferenc". Tempó Fradi!. Hozzáférés: 2015. június 18.
  9. ↑ Héjjas Flóra (2023. szeptember 15.). "Karinthy Ferenc viszonya a zsidóság(á)hoz" (pdf). Egyháztörténeti Szemle, 24 (2). 117–128. o. doi:10.54231/ETSZEMLE.2023.2.9. ISSN 1585-7476 (nyomtatott); 1587-026X. (ref: https://real.mtak.hu/174090/ ) {{cite web}}: External link in |quote= (súgó)
  10. 1 2 Karinthy Ferenc, Napló, Digitális Irodalmi Akadémia, 2023-01-16, teljes mű
  11. ↑ Karinthy Ferenc Bibliográfia, PIM, Napló I-III. [I. 1967– 1969; II. 1970– 1973; III. 1974– 1991.]. (Sajtó alá rend.: Jovánovics Miklós.) Budapest. 1993. Littoria, 502 +462+ 476 p.
  12. ↑ 2011. június 2-i lekérdezés

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • OSZK gyászjelentések
  • Szalay Károly: Karinthy Ferenc alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Budapest, 1979 (Arcok és vallomások)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karinthy_Ferenc&oldid=29311166”