Erdélyi József (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdélyi József
Fényképe a Szép Versek című antológiában (1972)
Fényképe a Szép Versek című antológiában (1972)
Élete
Született 1896. december 30.
Újbátorpuszta
Elhunyt 1978. október 4. (81 évesen)
Budapest, Magyarország
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek
Első műve Ibolyalevél (versek, 1922)
Irodalmi díjai Baumgarten-díj (1929, 1931, 1933)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi József témájú médiaállományokat.

Erdélyi József (eredeti neve: Árgyelán József) (Újbátorpuszta, 1896. december 30.Budapest, 1978. október 4.) Baumgarten-díjas költő (1929, 1931, 1933)

Életpályája[szerkesztés]

Román apa és magyar anya gyermeke. Nagyszalontán, Déván és Mezőtúron járt iskolába. Az I. világháborúban harcolt az orosz fronton. 1918-tól a Debreceni Egyetemen jogot tanult, majd Budapesten besorozták vöröskatonának, s a román frontra került.

Hatott József Attilára, Illyés Gyulára, de még Babits Mihályra is.[forrás?] Első versei 1921-ben a Nyugatban jelentek meg. 1923-tól az Est-lapok munkatársaként dolgozott. 1922-ben Szabó Dezső bevezetésével jelent meg Ibolyalevél című kötete. 1944-ben Nyugatra menekült, majd Romániában bujkált, 1947-ben önként jelentkezett a román hatóságoknál. Elítélték háborús bűnösként. Szabadulása után (1950) az irodalmi életbe Visszatérés című verseskötetével tűnt fel ismét 1954-ben.

Évtizedekig élt a Budapest XII. kerületében, a Krisztinavárosban.

Három éve Ibolyalevél címmel ösztövér verses füzet jelent meg egy addig ismeretlen ifjú költőtől. A huszonnégy, többnyire kurta, igen sokszor népdalszerű költemény élénk figyelmet keltett. Hatásának legfőbb titka talán az volt, hogy kevés költő jelentkezett az utóbbi években, ki annyira híján lett volna a külső hatások vadászásának. Megszólalása szinte forradalmian egyszerű volt. Már maga az is meglepetésszámba ment, hogy egy egészen fiatal poéta nem Adyban keres követni való példát, hanem Petőfiben. De azért Petőfi-utánzó sem volt. Valami meglepő természetességgel adoptálta Petőfi formáit, mikben meg tudta őrizni a maga egyéni jegyeit.
Rédey Tivadar, 1925[1]

Munkássága[szerkesztés]

Költői fellépése az 1920-as években valósággal forradalmat hozott. A "nyugatos líra" általános sikere idején Petőfi Sándor lírai örökségét, a népköltészet hagyományát keltette életre. A hagyományos formát modern érzékenységgel, nyugtalansággal szőtte át. Költészetében a leírás és ábrázolás kapott szerepet: táj- és életképekben, emlékek rajzában, epikus költeményekben fejezte ki érzéseit. Ezzel az 1920-as évek tárgyias költői szemléletének előfutára lett. Lázadóként lépett fel, az elnyomott szegényparasztság követeléseit szólaltatta meg. A népi írók jobbszárnyának egyik hangadója volt, a jobboldali radikális ideológia hatása alá került (a nyilas Virradatban megjelentette Solymosi Eszter vére című versét, és később belépett a Nemzeti Front nevű szélsőjobboldali pártba). A háború alatt is megjelentetett antiszemita verseket.

Művei[szerkesztés]

Erdélyi József költő által dedikált Árdeli szép hold c.kötetének címlapja 1942-ből
  • Reggel, reggel
  • Ibolyalevél (versek, 1922)
  • Világ végén (versek, 1924)
  • Délibáb és szivárvány (versek, 1927)
  • Az utolsó királysas. 1924-1928 (versek, 1928)
  • Kökényvirág (versek, 1930)
  • Tarka toll (versek, 1931)
  • Felkelt a nap (versek, 1933)
  • Téli rapszódia és három mese (versek, 1934)
  • Negyedik rapszódia (versek, 1937)
  • Eb ura fakó. Egy költő gondolatai a magyar nyelvről (jegyzetek, 1937)
  • Kiáltás a Dunán. Rapszódia 25 részben (versek, 1938)
  • Halad az ék (versek, 1938)
  • Fehér torony (válogatott versek 1913-1938, 1938)
  • Örök kenyér (verses elbeszélés, 1938)
  • Mulató (versek, 1939)
  • Árdeli szép hold. Egy költő gondolatai a magyar nyelvről (jegyzetek, 1939)
  • Látjátok feleim. A Halotti beszéd költészete (esszé, 1939)
  • Emlék (összegyűjtött versek, 1940)
  • Villám és virág (versek, 1941)
  • Zenélő kecske (verses mese, 1941)
  • Halevők és Niobó (verses hitregék, 1941)
  • Erdélyi József–Sinka István–Sértő Kálmán: Három csillag; ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Bp., 1941 (Nemzeti könyvtár)
  • Fegyvertelen (önéletrajzi írás, 1942)
  • A harmadik fiú (önéletrajzi írás, 1942)
  • Örökség (vers, 1943)
  • Toldi-kéz (versek, 1943)
  • Riadó (versek, 1944)
  • Visszatérés (versek, 1945-1954, 1954)
  • Csipkebokor (válogatott versek, 1919-1954, 1955)
  • Arany ménes (versek, 1959)
  • Csillag és tücsök (versek, 1963)
  • Szőlőfürt (versek, 1965)
  • Esti dal (versek, 1969)
  • Cirokhegedű (versek, 1972)
  • Aranylakodalom (válogatott versek, 1972)
  • Zengő csillag (versek, 1976)
  • Csontfurulya (versek, 1979)
  • Aranyalma (kiadatlan versek, 1917-1978, 1982)
  • Minden élők útján (versek, 1982)
  • Fehér torony. Összegyűjtött versek I-II. (1995)
  • Válogatott versei (válogatta: Görömbei András, 1996)
  • Árdeli szép hold; Magyar Ház, Bp., 2005 (Magyar Ház könyvek)
  • Fekete tölgy. Négyszáz vers; szerk. Medvigy Endre; Hungarovox, Bp., 2016

Jegyzetek[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
  1. Rédey Tivadar: Erdélyi József. Napkelet, III./VI. (1925/ jún.).

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 519–520. o. ISBN 963-05-6805-5  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • A magyar irodalom története
  • Kortárs magyar írók
  • Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012.
  • Boross István: Erdélyi József, a költő; Török, Mezőtúr, 1943
  • Hartyányi István: Mutató Erdélyi József munkáihoz; Városi Tanács, Csorna, 1988 (A Csornai Szíj Rezső – Kovács Rózsa Művészeti Gyűjtemény kiadványai)
  • Az elfelejtett Erdélyi József; szerk. Kocsis Csaba, Péter Imre; B. Tónus BT, Berettyóújfalu–Bp., 2003 (Bihari füzetek)
  • Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József; vál., szerk., összeáll. Medvigy Endre; Nap, Bp., 2006 (In memoriam)
  • Lux Lajosné Závory Terézia: Pápai diófák alatt. Emlékek 1941-ből Erdélyi József Diófa című költeménye margójára. Erdélyi József pápai vonatkozású verseivel; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2014 (Jókai füzetek)