Örkény István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Örkény István
Az 1974-es Körkép antológiában megjelent portréjaVahl Ottó felvétele
Az 1974-es Körkép antológiában megjelent portréja
Vahl Ottó felvétele
Élete
Született 1912. április 5.
Budapest, Magyarország
Elhunyt 1979. június 24. (67 évesen)
Budapest, Magyarország
Nemzetiség magyar
Házastársa Gönczi Flóra (1937–1941)
F. Nagy Angéla (1947–1959)
Radnóti Zsuzsa (1965–1979)
Gyermekei Örkény Angéla és Örkény Antal
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) abszurd dráma
Első műve Tengertánc (Szép Szó, 1937)
Fontosabb művei Lágerek népe (1947)
Macskajáték (1963)
Tóték (1964)
Egyperces novellák (1968)
Kiadói Szépirodalmi Könyvkiadó
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1955) és 1967
Fekete Humor Nagydíj (Párizs, 1969)
Kossuth-díj (1973)
Magyar Örökség díj (2004, posztumusz)
Örkény István aláírása
Örkény István aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Örkény István témájú médiaállományokat.

Örkény István (Örkény István György, Budapest, 1912. április 5.[1]Budapest, 1979. június 24.) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Radnóti Zsuzsa Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg férje.

Életút[szerkesztés]

Örkény István portrészobor, Tata, Városi Könyvtár Olvasóterem ifj. Szlávics László alkotása

Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott 1934-ben.

1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, s 1941-ben diplomázott mint vegyészmérnök.

A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza.

Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg.
[2]

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá – ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban (ma Egis Gyógyszergyár) dolgozott vegyészmérnökként.

Első felesége Gönczi Flóra volt, akivel 1937. június 23-án kötött házasságot Budapesten,[3] 1941-ben váltak el.[4] Második felesége 1947–1959 között F. Nagy Angéla, szakácskönyvíró. Harmadik felesége Radnóti Zsuzsa irodalomtörténész, a Vígszínház dramaturgja, akivel 1965-ben kötött házasságot.

1979-ben végzetes kór támadta meg, de még a halálos ágyán is dolgozott. Halála óta felesége gondozza hagyatékát és életművét. Szívelégtelenségben hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.
[5]

Írói munkássága[szerkesztés]

Örkény István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-57.
Örkény István emlékbélyeg (2012)

Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre.

Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat és a hadifogság időszakát dolgozta fel. Szintén ebben az időszakban írt termelési regényt is, mely színvonalában mélyen alatta maradt más műveinek. 1952-ben jelent meg a Lila tinta című elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény.

A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.

1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében (Isten hozta, őrnagy úr!). Néhány más művéből is készült filmes feldolgozás (például a Macskajátékból).

1971-től a Szépirodalmi Kiadó megkezdte életművének kiadását Időrendben címmel.

Dramaturgként, színházi szerzőként[szerkesztés]

1949-ben az Ifjúsági-, majd 19511953 között a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgjaként dolgozott.

A Voronyezs című színművének bemutatását nem engedélyezték, s később is sokszor és sokat vitatkozott egy-egy darabja bemutatása érdekében. 1948 és 1960 között átdolgozásai (Moliere: Zsugori; Mikszáth Kálmán: Különös házasság) kerültek színpadra. A Mikszáth darabban alkatótársa volt Gyárfás Miklós, akivel egy közös, bemutatott alkotást is jegyezhettek. A darab címe: Zichy palota. A bemutató helyszíne ls időpontja: Ifjúsági Színház - 1949. szeptember 23.

Jelentős sikert a Tóték című műve Thália Színház-beli bemutatójával aratott 1967-ben. Ettől kezdve viszonylag rendszeresen vitték színre darabjait Szolnokon, a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban.

Színpadi műveit gyakran novelláiból, kisregényeiből írta át, mivel az ezekben rejlő helyzet- és jellemkomikum a színpadon érvényesült igazán.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatók száma: 145, ugyanitt több, mint száz fotó és számtalan cikk is található.[6]

Házasságai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Tengertánc (elbeszélések, 1941)
  • Amíg idejutottunk (vallomás, 1946)
  • Hajnali pisztolylövés (elbeszélés, 1947)
  • Lágerek népe (szociográfia, 1947)
  • Budai böjt (elbeszélések, 1948)
  • A borék (vígjáték, 1948)
  • Idegen föld (elbeszélések, 1948)
  • Voronyezs (színmű, 1948)
  • Házastársak (regény, 1951)
  • Koránkelő emberek (riportok és elbeszélések, 1952)
  • Négy vidám jelenet (1953)
  • Hiszek a szabadságban (1954)
  • Hóviharban (válogatott elbeszélések, 1954)
  • Ezüstpisztráng (elbeszélések, 1956)
  • Nehéz napok (regény, 1957)
  • Macskajáték (1963)
  • Jeruzsálem hercegnője (elbeszélések, 1966)
  • Nászutasok a légypapíron (elbeszélések, 1967)
  • Tóték (színmű, 1967)
  • Egyperces novellák (1968)
  • Macskajáték (színmű, 1969)
  • Időrendben (válogatott elbeszélések, 1971)
  • Időrendben (színművek, 1972)
  • Időrendben (arcképek, korképek, 1973)
  • Glória, Macskajáték, Tóték (3 kisregény, 1974)
  • Vérrokonok (dráma, 1975)
  • Meddig él egy fa? (elbeszélések, 1976)
  • „Rózsakiállítás” (regény, 1977)
  • Az utolsó vonat (elbeszélések, 1977)
  • Kulcskeresők (színmű, 1977)
  • Élőszóval (drámák, 1978)
  • Vérrokonok. Játék két részben; bibliográfia Szathmáry Györgyné; Szigligeti Színház–Verseghy Megyei Könyvtár, Szolnok, 1978 (A szolnoki Szigligeti Színház műhelye)
  • Élőszóval. Drámák; Magvető, Bp., 1978
  • Forgatókönyv. Tragédia; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Egy négykezes regény tanulságos története; Magvető, Bp., 1979 (Rakéta regénytár)
  • Novellák; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Örkény István művei)
  • Élőszóval. Drámák; 2., jav. kiad.; Magvető, Bp., 1980
  • Kisregények; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Örkény István művei)
  • Lágerek népe; szerk., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Örkény István művei)
  • Párbeszéd a groteszkről. Beszélgetések Örkény Istvánnal; vál., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Magvető, Bp., 1981
  • Drámák, 1-3.; szerk., szöveggond Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1982 (Örkény István művei)
  • Babik. Kisregény; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • Bevégzetlen ragozás. Kisregények, novellák; vál. Molnár Tibor; Kriterion, Bukarest, 1982
  • Pisti a vérzivatarban. Groteszkjáték; Szigligeti Színház–Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1983 (A szolnoki Szigligeti Színház műhelye 1983-1984)
  • Önéletrajzom töredékekben. Befejezetlen regények; szerk., szöveggond., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Örkény István művei)
  • Egyperces novellák; szerk., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Örkény István művei)
  • Visszanézve. Arcképek, korképek; összegyűjt., szerk., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1985 (Örkény István művei)
  • Párbeszéd a groteszkről; összegyűjt., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa; bőv. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1986 (Örkény István művei)
  • Négyeskönyv, 1-4.; vál., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1987
  • Búcsú. Kiadatlan novellák; összegyűjt., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1989 (Örkény István művei)
  • Egyperces novellák (1991)
  • Levelek egypercben. Levelek, emlékezések, interjúk a hagyatékból; vál., szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1992
  • Kisregények, 1-2.; szöveggond. Győri János; Pesti Szalon, Bp., 1994
  • Egyperces novellák. Az első kiadás teljes, gondozott szövege; szerk., szöveggond. Reményi József Tamás és Tarján Tamás; Ikon, Bp., 1996 (Matúra Klasszikusok)
  • Örkény István–Tibor Tardos: Minimítoszok. Válogatott egypercesek. Bizalmas levelezéssel, Tardos Tibor bevezetőjével és utószavával; szerk. Szabó B. István; Palatinus, Bp., 1997
  • Novellák, 1-2.; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 1998 (Örkény István művei)
  • Mese-levelek; összeáll., szerk., fényképvál. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 1999
  • Párbeszéd a groteszkről; összeáll., jegyz. Radnóti Zsuzsa; bőv. kiad.; Palatinus, Bp., 2000 (Örkény István művei)
  • Drámák, 1-3.; szöveggond., összeáll. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2001 (Örkény István művei)
  • Azt meséld el, Pista. Örkény István az életéről; összeáll. Bereményi Géza, Mácsai Pál; Palatinus, Bp., 2002
  • A mesterség titkaiból. Arcképek, korképek; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2003 (Örkény István művei)
  • Önéletrajzom töredékekben. Befejezetlen regények; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2004 (Örkény István művei)
  • Válogatott egyperces novellák (2004) Online változat ISBN 9639578282
  • Elsárgult kéziratok. Írások a hagyatékból; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2005 (Örkény István művei)
  • Április. Regény; szöveggond., Szubjektív jegyzet Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2012
  • Elsárgult kéziratok. Írások a hagyatékból; összeáll., jegyz. Radnóti Zsuzsa; bőv., átd. kiad.; Palatinus, Bp., 2013 (Örkény István művei)
  • Levelek a Lipták-házba. Örkény István levelei Lipták Gábornak; szerk. Praznovszky Mihály; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2013 (Tempevölgy könyvek)

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Örkény István témában.
  • Online hallgatható versek
  • Örkény István: Matematika
  • Örkény István művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
  • Örkény idegen nyelven kiadott műveinek elérhetősége
  • „Úgy kell rúgni, művészkém!” – Esterházy Péter cikke Örkényről az Élet és Irodalomban. (EP tévedett. Az eset valódi szereplője: Zelk Zoltán)
  • Örkény István a PORT.hu-n (magyarul)
  • Örkény István művei műfordításokban - Bábel Web Antológia
  • Örkény: Öt évig pörköltet írtam, Index (magyar)
  • Örkény István - Egypercesek
  • Örkény István: Április - Könyvismertető
  • Mész Lászlóné: Mai magyar drámák. Illyés Gyula, Hubay Miklós, Sütő András, Örkény István; Tankönyvkiadó, Bp., 1977 (Műelemzések kiskönyvtára)
  • Lázár István: Örkény István alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1979 (Arcok és vallomások)
  • Wolfgang Kröplin: Das Groteske. Eine Gestaltungsweise im Drama und Theater. Studien zu Majakowski, Bulgakov, Örkény, Mrożek; Verband der Theaterschaffenden der DDR, Berlin, 1981 (Material zum Theater Beiträge zur Theorie und Praxis des sozialistischen Theaters N. 150. R. Schauspiel)
  • Földes Anna: Örkény-színház. Tanulmányok és interjúk; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Bécsy Tamás: "E kor nekünk szülőnk és megölőnk...". Az önismeret kérdései Örkény István drámáiban; Tankönyvkiadó, Bp., 1984 (Műelemzések kiskönyvtára)
  • P. Müller Péter: A groteszk dramaturgiája; Magvető, Bp., 1990 (JAK füzetek)
  • Kósa László: Pisti a gyógyszergyárban. Örkény István a száműzetésben; Háttér, Bp., 1989
  • Laczkóné Erdélyi Margit: A groteszk vizsgálata; Nap, Dunaszerdahely, 1994
  • Örkény István emlékkönyv; szerk. Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa; Pesti Szalon, Bp., 1995
  • Margita Laczková: Interpretácia dramatických diel Istvána Örkénya; szlovákra ford. Katarína Králová; Lilium Aurum, Dunajská Streda, 1996
  • P. Müller Péter: Central European playwrights within and without the absurd: Václav Havel, Sławomir Mrożek and István Örkény; JPTE TK Kiadói Iroda, Pécs, 1996
  • Simon Zoltán: A groteszktől a groteszkig. Örkény István pályaképe; Csokonai, Debrecen, 1996 (Csokonai literatura könyvek)
  • Szabó B. István: Örkény; Balassi, Bp., 1997 (Kortársaink)
  • L. Erdélyi Margit: A groteszk relációi drámákban. Örkény-drámák interpretációja; átd., bőv. kiad.; Nap, Dunaszerdahely, 2002
  • Tengertánc. In memoriam Örkény István; vál., szerk., összeáll. Réz Pál; Nap, Bp., 2004 (In memoriam)
  • Kamarás István: A Trilla szólamai. Egy Örkény-egyperces olvasatai; Holnap, Bp., 2003
  • Földes Anna: Örkény a színpadon; Palatinus, Bp., 2006
  • Szirák Péter: Örkény István. Pályakép; Palatinus, Bp., 2008
  • Kim Bogook: Metaegyperces; Savaria University Press, Szombathely, 2012 (Kézjegy)
  • 2x1 perces novellák. Tisztelet Örkény Istvánnak; szerk., bev. Kirschner Péter, ill. Réber László, Kaján Tibor; Tevan Alapítvány–Mazsike, Bp., 2012 (Tevan könyvtár)
  • C. Kétpercesek. Hommage à Örkény, 1912-2012. Száz év, száz novella, száz grafika; Arcus, Verőce, 2012
  • Egyperces évszázad. In memoriam Örkény István novellapályázat / Abszurd flikk-flakk. Grafikai illusztrációk Örkény István szellemében; szerk. Zelei Miklós; Újbudai Kulturális Intézet, Bp., 2012
  • Magyar Miklós: Örkény István és a francia abszurd dráma; Mundus Novus, Bp., 2013 (Mundus – új irodalom)
  • "Helyretolni azt". Tanulmányok Örkény lstvánról; szerk. Palkó Gábor, Szirák Péter; PIM, Bp., 2016 (PIM studiolo)