Domokos Mátyás (irodalomkritikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az irodalokritikusról és szerkesztőről szól. Hasonló címmel lásd még: Domokos Mátyás (egyértelműsítő lap).
Domokos Mátyás
Az Ugyanarról másképpen című könyvének borítóján Csigó László felvétele
Az Ugyanarról másképpen című könyvének borítóján
Csigó László felvétele
Született1928. április 18.[1]
Gyula
Elhunyt2006. június 16. (78 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró, irodalomkritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, könyvtáros
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1980)
Déry Tibor-díj (1986)
Széchenyi-díj (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Magyar Örökség díj (2001)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Domokos Mátyás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Domokos Mátyás (Gyula, 1928. április 18. – Budapest, 2006. június 16.) magyar irodalomkritikus, -történész, szerkesztő, könyvtáros. Házastársa: Sebestyén Ilona

Életpályája[szerkesztés]

Domokos Mátyás 1928. április 18-án, Gyulán született Domokos László és Bodoki Jolán gyermekeként. Hároméves korában került Makóra, az alföldi településre később szülővárosaként emlékezett;[5] a Makói József Attila Gimnázium tanulója volt, pályája is itt indult.[6]

1946–1948 között az SZTE BTK diákja volt. A szegedi egyetem német–filozófia szakos hallgatója volt 1948–1950 között, majd felsőfokú tanulmányait a budapesti Eötvös-kollégium tagjaként folytatta 1948-ban, ahonnan 1 évvel később kizárták.

1950-ben magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett. 1951–1953 között az Országos Természettudományi Múzeum könyvtárosa volt. 1953–1991 között a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője, 1967–1977 között főszerkesztője volt. 1972-től a Rádió külső munkatársa volt. 1981–1986 között a Magyar Írók Szövetségének elnökségi tagja volt. 1989–2000 között a Holmi folyóirat társszerkesztője. 1991-től a Századvég, majd az Osiris Kiadó irodalmi vezetője 2004-ig. 1995-től haláláig a Nap Kiadó irodalmi vezetője. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 1992–1994 között alelnöke, 1994–1998 között ügyvezető elnöke volt.

Munkássága[szerkesztés]

1960-as évek közepétől kritikái, tanulmányai főként a Kortárs, a Jelenkor, az Alföld, a Tiszatáj, az Élet és Irodalom, a Forrás, a Dunatáj, az Újhold Évkönyv, a Holmi, a Magyar Szemle című folyóiratokban jelentek meg.

Gondozta Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Illyés Gyula, Karinthy Ferenc, Márai Sándor, Németh László műveit.

Művei[szerkesztés]

  • Ugyanarról másképpen (Esszék, kritikák; Szépirodalmi, 1977)
  • A rabszolga-óriás – Három írás Illyés Gyuláról (Esszék; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1981)
  • Versekről – költőkkel (Lator Lászlóval) (Beszélgetések; Madách-Szépirodalmi, 1982)
  • A pályatárs szemével (Beszélgetések; Magvető, 1982)
  • Átkelés – áttűnés (Tanulmányok; Szépirodalmi, 1987)
  • Varázstükrök között (Esszék, kritikák; Szépirodalmi, 1991)
  • Mondtam a magamét (Jegyzetek; Belvárosi, 1993)
  • Leletmentés – Könyvek sorsa a „nemlétező” cenzúra korában: 1948–1989 (Osiris, 1996)
  • Hajnali józanság (Esszék, viták, elemzések; Kortárs, 1997)
  • Adósságlevél (Esszék, tanulmányok Illyés Gyuláról; Kortárs, 1998)
  • Írósors (Németh Lászlóról. Nap Kiadó, 2000)
  • A porlepte énekes (Weöres Sándorról. Magyar esszék sorozat; Nap Kiadó, 2003)
  • Nem-múló múlt (Magyar esszék; Nap Kiadó, 2006)
  • Az olvasó fényűzése I-III. (Magyar esszék, Válogatott tanulmányok; Nap Kiadó, 2007)
  • A metafizikus költészetről (Rádió-előadás. Különleges könyvek; Nap Kiadó, 2008)
  • "A legnagyobb bátorság a remény". Írások Illyés Gyuláról; Nap, Budapest, 2016 (Magyar esszék)

Összeállításai[szerkesztés]

  • Veres Péter Válogatott művei (1973)
  • Szabó Lőrinc Összes versei (1982)
  • Magyar Orpheus című Weöres Sándor-emlékkönyv (1990)
  • Egyedül mindenkivel. Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai és vallomásai (Szépirodalmi, 1993)
  • In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Erkölcs és rémület között (Lengyel Balázzsal. Nap Kiadó, 1996)
  • In memoriam Mándy Iván. A pálya szélén (Lengyel Balázzsal. Nap Kiadó, 1997)
  • In memoriam Karinthy Frigyes. A humor a teljes igazság (Nap Kiadó, 1998)
  • In memoriam Szabó Lőrinc. Homlokodtól fölfelé (Nap Kiadó, 2000)
  • In memoriam Illyés Gyula. Nem menekülhetsz (Nap Kiadó, 2002)
  • Illyés Gyula: A törzs szavai (Nap Kiadó, 2002)
  • Fodor András emlékezete. Konok idő (Lakatos Andrással. Nap Kiadó, 2003)
  • A magyar novella antológiája I-II. (Osiris Kiadó, 2003)
  • A régi Magyarország képeslapokon. (Osiris Kiadó, 2004)
  • In memoriam Ady Endre. A Komp-ország poétája (Nap Kiadó, 2005)
  • Illyés Gyula József Attiláról. (Nap Kiadó, 2006)
  • Sebestyén László. Szárszó - Petőfi párt - Magyar őstörténet (Nap Kiadó, 2006)
  • A magyar esszé antológiája I-II. Sorskérdések (Osiris Kiadó, 2006)
  • A magyar esszé antológiája III. Irodalom (Posztumusz. Lakatos András fejezte be. Osiris Kiadó, 2007)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ BnF források (francia nyelven)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html
  5. ↑ Búcsú az olvasótól - Delmagyar.hu
  6. ↑ József Attila Gimnázium. [2018. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Domokos_Mátyás_(irodalomkritikus)&oldid=27072293”