Cseres Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseres Tibor
Az 1984-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1984-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1915. április 1.
Gyergyóremete
Elhunyt 1993. május 23. (78 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) történelmi regény
Kitüntetései Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseres Tibor témájú médiaállományokat.

Cseres Tibor (eredeti nevén Portik Cseres Tibor, Gyergyóremete, 1915. április 1.Budapest, 1993. május 23.) magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke.

Jelentősége[szerkesztés]

Történelmi regényei és tényfeltáró írásai kulcsfontosságúak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában a 20. század második felében.

Életpályája[szerkesztés]

A gimnáziumot Budapesten végezte. 1936 és 1938 között a Békés-megyei Közlönynél dolgozott. Versesköteteit Pálos Tibor néven publikálta (Tájkép, elöl guggolva én, 1937, Békéscsaba) "Zöld levél árnyéka", 1942.

1945-ben a Viharsarok című "munkás és parasztújság" alapítója volt, ott többek közt Liska Tiborral dolgozott együtt. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság tevékenykedése idején a magyarországi szlovák kisebbség, a békés-csanádi szlovák sziget asszimilációjának okairól írt vezércikket (azt írva, hogy ez gazdasági okoknak, semmint "elnyomó kényszereknek" volt betudható).

Több évtizedig a XII. kerület, Németvölgy lakója volt.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés]

1983-ban mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az Új Symposium jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen. 1984. június 6-án Csurka István és Mészöly Miklós írókkal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklós szlovákiai magyar író letartóztatása ellen, valamint személyesen is megjelentek bírósági tárgyalásán.

Az Írószövetség elnöke[szerkesztés]

A Magyar Írók Szövetsége 1986. november 29-én és 30-án tartott közgyűlésén választotta elnökévé Cserest, Hubay Miklós után, olyan időszakban, amikor a gyengülő kommunista hatalom az erjedés segítőjét, így ellenségét látta a szövetségben. A Kádár-rezsim mellett demonstráló kilépésre és új szervezet alapítására ösztönözték a 150-re becsült számú kommunista írót, de 1987 elejéig csak huszonnyolcan léptek ki (Almási Miklós, E. Fehér Pál, Köpeczi Béla, Moldova György, Szerdahelyi István – többen, mint Juhász Ferenc, vagy Szabó Magda azonban visszaléptek).

Cserest felszólították, hogy távolítsák el a "kemény magot" a szövetségből és vezetéséből, de ez nem történt meg. 1987-ben ezért hírzárlatot rendeltek el a szövetség köré és szilencimura ítélték a rendszert kritizáló írókat, mint Csoóri Sándor és Csurka István. A szorítás csak 1988-ban enyhült a szövetség körül. Ebben az évben a szövetség nyílt levélben – hiába – kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a romániai magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen.[1] Cseres Tibor 1989-ig volt az Írószövetség elnöke, utóda Göncz Árpád volt.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek neki, emlékét társaság ápolja. Az 1990-es évek közepe óta a gyergyóremetei Fráter György iskolában április utolsó péntekjén Cseres Tibor napot tartanak, anyanyelvi és versmondó vetélkedőkkel. Egykori lakhelyén emléktáblát helyeztek el tiszteletére 2001-ben, Budapest XII. kerületében.

Díjai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Pálos Tibor: Tájkép, elől guggolva én. Versek; Holländer Ny., Békéscsaba, 1937
  • Zöld levél árnyéka; Bolyai Akadémia, Bp., 1942 (Bolyai könyvek)
  • Földet íratok; MADISZ, Békéscsaba, 1945 (DISZ könyvek)
  • Ének a termelő szövetkezetekről. Versek; Hungária, Bp., 1950
  • Tűz Hódréten. Regény; Athenaeum, Bp., 1950 (szlovákul is)
  • Tél és nyár. Elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1952
  • Szeberényi Lehel–Cseres Tibor–Vészi Endre: Magyar írók Bulgáriában; Népszava, Bp., 1953
  • Embernek próbája, avagy kocsivásár; Szépirodalmi, Bp., 1953 (Új magyar elbeszélések)
  • Nádudvari emberek. Riportok; Szépirodalmi, Bp., 1953 (Az ötéves terv kiskönyvtára)
  • Térdigérő tenger. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1954
  • Zsebek és emberek. Komédia; Népszava, Bp., 1954 (Színjátszók könyvtára)
  • Fergeteg fia. Elbeszélések; Magvető, Bp., 1955
  • Fiúnézőben. Színmű; Népszava, Bp., 1956 (Színjátszók könyvtára)
  • Here-báró. Egy nagyvérű ember története; Magvető, Bp., 1956
  • Különféle szerelmek. Elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Az utolsó bűbájos meg a tanítványa. Regény; Móra, Bp., 1959
  • Várakozó özvegyek. Novellák; Magvető, Bp., 1960
  • Pesti háztetők. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1961
  • Búcsú nélkül. Regény és novellák; Szépirodalmi, Bp., 1964
  • Hideg napok; Magvető, Bp., 1964 (angolul, bolgárul, csehül, franciául, lengyelül, németül, oroszul, románul, szerbül is)
  • Hideg napok. Regény és színmű; Magvető, Bp., 1966
  • Fekete rózsa. Regény; Kossuth, Bp., 1966 (oroszul is)
  • Ember fia és farkasa; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Hideg napok; rend. és Cseres Tibor regényéből írta Kovács András; Magvető, Bp., 1967 (Ötlettől a filmig)
  • Bizonytalan század. Regény; Zrínyi Ny., Bp., 1968 (Kozmosz könyvek)
  • A kétszázötven éves Békéscsaba; fotó Korniss Péter; Városi Tanács, Békéscsaba, 1969 (oroszul, szlovákul is)
  • Játékosok és szeretők; Magvető, Bp., 1970
  • Hol a kódex?; Magvető, Bp., 1971
  • Itt a földön is; Szépirodalmi, Bp., 1973
  • Siratóének; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (30 év)
  • Elveszített és megőrzött képek; Magvető, Bp., 1978
  • Parázna szobrok. Ikerregény; Szépirodalmi, Bp., 1978
  • Én, Kossuth Lajos. Levelek Turinból; Magvető, Bp., 1981 (németül is)
  • Foksányi szoros; Magvető, Bp., 1985
  • Igazolatlanul jelen; Zrínyi, Bp., 1985
  • Perbeszédek és párbeszédek; Szépirodalmi, Bp., 1986 (Cseres Tibor munkái)
  • Vízaknai csaták. Regény; román nyelvű szöveggond. Ülkey Nóra; Szépirodalmi, Bp., 1988
  • Őseink kertje, Erdély; Magvető, Bp., 1990
  • Vérbosszú Bácskában; Magvető, Bp., 1991 (angolul, horvátul is)
  • Kentaurok és kentaurnők. Tragiko-szatíra; Magvető, Bp., 1993
  • Felhők fölött száll a sas. Találkozásaink háborúban és békében; Zrínyi, Bp., 1993

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Zappe László: Cseres Tibor; Akadémiai, Bp., 1975 (Kortársaink)
  • Furkó Zoltán: Cseres Tibor és kora; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2005

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]