Duray Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Duray Miklós
2016-ban
2016-ban
Született 1945. július 18. (75 éves)
Losonc
Állampolgársága
Foglalkozása politikus
Tisztség
  • Csehszlovák Szövetségi Gyűlés tagja (1990–1992)
  • szlovák országgyűlési képviselő (1994–2010)
Iskolái Comenius Egyetem

Duray Miklós (Losonc, 1945. július 18. –) felvidéki magyar politikus, író és egyetemi tanár, eredeti foglalkozása szerint geológus.

Szakmai pályája[szerkesztés]

Magyar tannyelvű iskolákba járt, Losoncon alapiskolába, majd Füleken középiskolába. Érettségi után 196263-ban munkásként dolgozott.

1963 és 1971 közt a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult és általános geológusdiplomát szerzett. Egyetemi tanulmányait a Prágai tavasz eseményei közepette megszakította (1965-től aktívan politizált). 1972–73-ban a pozsonyi Talajtani és Növénytáp Kutató Intézet tudományos segédkutatója, 1973 és 1977 között a Szlovák Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének ösztöndíjasa. A következő tizenkét évben a Doprastav híd- és közút építő állami vállalatnál dolgozott geológusként. 1988–89-ben az Indiana University of Pennsylvania állami egyetem vendégtanára volt, a kommunizmus bukása után azonban visszatért Szlovákiába és politikai pályára lépett.

Politikai pályája[szerkesztés]

Politikusi pályája a kommunista rendszer idején indult, publikációs tiltások, rendőrségi zaklatás, letartóztatások kísérték. Duray a csehszlovák kommunista rezsim egyik nemzetközileg legismertebb ellenzéki politikusává vált.

A Prágai Tavasz bukásáig[szerkesztés]

Politizálni a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének (Csemadok, ma Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) tagjaként kezdett, amelynek 1966-ban központi bizottsági tagjává, 1968-ban egy évig elnökségi tagjává vált.

1965–68 között a pozsonyi magyar főiskolások és egyetemisták József Attila Ifjusági Klubjának elnöke volt. Ezekben az években a hivatalos hatalomtól független Nyári Ifjúsági Találkozók egyik szervezője is volt, 1968-ban pedig megalapította az ugyancsak független, ifjúsági klubokat koordináló Módszertani Csoportot. Ugyanebben az évben alapítja és vezeti a csehszlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetséget (MISZ), amelyet a következő év novemberében a belügyminisztérium betiltott.

Duray 1969 végén lemondott a Csemadokban viselt tisztségeiről. A következő évben a szervezetből is kizárták, megtiltották számára a politizálást és a publikálást. Hatéves szünet következett.

A Charta 77 korszaka[szerkesztés]

Duray 1977-től tért vissza a közéletbe. Előadásokat tartott magyar egyetemistáknak és vitába szállt a Charta 77-et bíráló értelmiségiekkel.

Aktív részvétele a magyar kisebbségnek az asszimilációs intézkedések elleni politikájában 1978-ban kezdődött, amikor megalapította a többek közt a magyar iskolák tervezett felszámolása ellen tiltakozó Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, és ennek 1989 decemberéig szóvivője lett.

1979-ben részt vett a Bibó-emlékkönyv megírásában és felesége közvetítésével kapcsolatba került a Charta 77-tel.

A következő években megfigyelték, kihallgatták, megtiltották, hogy külföldre utazzon és többször tartottak nála házkutatást. 1982-ben megvádolták az államrend felforgatásával és 1982. november 10-én letartóztatták.[1] 1983 elején még vizsgálati fogságban volt. Mellette foglalt állást a Charta 77 és a Magyar Írók Szövetségének egy része. Külföldi nyomásra felfüggesztették a perét.

Még ugyanebben az évben aláírta a Charta 77 polgárjogi nyilatkozatát. A következő évben ismét letartóztatták. Emiatt tiltakozott többek közt az Amnesty International és a Nemzetközi PEN Club amerikai tagozata.

Tizenöt hónapos fogva tartás után szabadon engedték, a rendőrségi zaklatások azonban ezután is folytatódtak, mert Duray nem hagyott fel az ellenzéki politizálással, többek közt részt vett a Charta 77 szóvivői testületének munkájában is.

1988-ban a magyar demokratikus ellenzék által létrehozott Szabad Kezdeményezések Hálózata tagja lett annak párttá (SZDSZ) alakulásáig. Előadást tartott az MDF egyik fórumán is a Jurta Színházban.

Ugyanebben az évben a bécsi EBESZ utóértekezlet amerikai delegációjának nyomására visszakapta útlevelét és kiutazási engedélyt kapott. A Pennsylvaniai Egyetem (University of Pennsylvania) magánegyetem meghívására feleségével az Egyesült Államokba utazott. A meghívás a geológusnak szólt, de az egyetemen politológiával foglalkozott. Szakmailag Chászár Ede politológiaprofesszor, anyagilag a Hungarian Human Rights Foundation és Soros György támogatta.

1989-ben az amerikai ügyvédek emberjogi szervezetének közbenjárásával nagy nehezen engedélyt kapott a hazautazásra. Decemberben már a kommunista rezsim bukása után felálló új csehszlovák kormány miniszterjelöltje volt, de a tárgyaláson Csehszlovákia Kommunista Pártját képviselő Marian Čalfa, későbbi kormányfő körének vétójára a jelöltek közül egyedüliként mégsem vált a kormány tagjává.

1990 után[szerkesztés]

1990-ben pártot alapított Együttélés Politikai Mozgalom néven, amelynek elnöke marad 1998-ig, amikor is a három szlovákiai magyar párt, a kereszténydemokrata, Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a szintén jobboldali, Duray Miklós vezette Együttélés és a liberális, A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt egy pártba tömörült Magyar Koalíció Pártja néven.

Az első csehszlovák demokratikus parlamenti választáson 1990 májusában országosan a második legnagyobb támogatottságot élvező politikus volt. Politikai ellenfelei nacionalizmussal vádolták, miközben az Együttélés a különböző etnikumok közösségi érdekeinek védelmét vállaló mozgalomként hamarosan a Liberális Internacionáléhoz csatlakozott, s e szervezet egyik alelnöke volt, 1998-ig.

1994-ben újraválasztották, immár a szlovákiai parlamentbe.

1994–1996 között a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának elnöke volt.

1999–2007 között a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke volt, 2007-ben az MKP megszüntette ezt a tisztséget.

2007–2010 között a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke volt.

A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson az MKP nem jutott be a parlamentbe, így képviselői mandátuma megszűnt.[2] Ezt követően bejelentette, hogy korára való tekintettel visszavonul az aktív politizálástól és lemond az MKP-ban betöltött tisztségéről.[3]

2010-től a Soproni Egyetemen oktat politológiát.[4]

Irodalmi ünnepi fellépése[szerkesztés]

Duray Miklós nyújtotta át 2014. február 14-én Budapesten a Balassi Bálint-emlékkardot az ekkor kitüntetett magyar költőnek, a felvidéki Kulcsár Ferencnek.[5]

Családi háttere[szerkesztés]

Édesanyja, Zvoda Mária (19102008) Losoncon tanító, édesapja, dr. Duray Endre (19081980) jogász volt. Felesége Szabó Zsuzsanna matematikus, egy gyermekük van, az 1989-ben született Áron Bálint.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Kutyaszorító I. (Püski-Corvin, New York, 1982)
  • Tegnap alighanem bolondgombát etettek velünk (Framo Publishing, Chicago, 1983)
  • A szlovákiai magyar iskolák védelmében. Dokumentumok a csehszlovákiai magyar kisebbség önvédelmi harcáról 1983. november–1984. augusztus; Magyar Emberi Jogok Alapítvány, New York, 1984
  • A magyar kisebbség helyzetéről és a nemzetiségi kérdésről / csehszlovákiai nonkomformisták; AB Független, Bp., 1988
  • Kutyaszorító II. (Püski-Corvin, New York, 1989)
  • Kettős elnyomásban (Püski-Corvin&HHRF, New York, 1989)
  • Kettős elnyomásban – bővített kiadás (Madách-Posonium, Pozsony, 1993)
  • Csillagszilánk és tövistörek (Madách-Posonium, Pozsony, 1993)
  • Önrendelkezési kísérleteink (Méry Ratio, Somorja, 1999)
  • Változások küszöbén (Osiris, Budapest, 2000)
  • Hazától a nemzetig. A kárpát-medencei magyarság helyzete és esélyei. Cikkek, elemzések, beszédek és interjúk, 1990-2004; 2. kiad.; Méry ratio, Somorja, 2005
  • Ne félj, csak higgy! Beszédek és értekezések, 2004-2005; Szabad Tér, Bp., 2005
  • Csillagszilánk és tövistörek. Cérna Géza meséi; 2. átdolg. kiad.; Méry Ratio, Somorja, 2006
  • Összefonódó ujjak. Duray Miklóssal beszélget Benkei Ildikó; Kairosz, Bp., 2006 (Magyarnak lenni)
  • Riadó! Vágják alattunk a fát! Beszédek és értekezések, 2005-2006; Szabad Tér, Bp., 2006
  • Volt egyszer egy... ... egy lesz egyszer? Válogatott írások; Balaton Akadémia, Keszthely, 2008 (Szent György könyvek)
  • A megvalósult elképzelhetetlen. Válogatás az 1986-2010 közötti időben, a trianoni békediktátum okán született írásokból; Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010
  • Együttműködési lehetőségek a Kárpátok térségében; szerk. Duray Miklós, Kulcsár László, Szász Jenő; Nemzetstratégiai Kutatóintézet–NYME, Sopron–Bp., 2016 (Kárpát-haza napló)
  • Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében, 1963-2015, 1-2.; Antológia, Lakitelek, 2016

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Beszélő
  2. Duray Miklós életrajza
  3. MKP: július 10-én kongresszus, 9 fős vezetés, Duray visszavonul. [2010. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)
  4. Duray politológiát oktat majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen. [2010. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)
  5. Kulcsár Ferenc kapta idén a Balassi Bálint-emlékkardot (magyar nyelven). Hirek.sk, 2014. február 14. [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 16.)
  6. a b A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig – Duray Miklós. Szlovákiai Magyar Adatbank. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  7. 1988. november 2.. Szlovákiai Magyar Adatbank. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  8. TÁJÉKOZTATÓ A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNYRÓL – Kitüntetéseink. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  9. Duray Miklós és Szarka Tamás a magyar kultúra lovagja lett[halott link]

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009 (Interjú, 280–287. o.)