Soros György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soros György
George Soros - Festival Economia 2012 01 (cropped).JPG
Született Schvartz György
1930. augusztus 12. (86 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar, amerikai
Házastársa Annaliese Witschak (1960–1983)
Susan Weber Soros (1983–2005)
Tamiko Bolton (2013–)
Gyermekei
  • Alexander Soros
  • Gregory Soros
  • Jonathan Soros
  • Robert Soros
  • Andrea Soros
Szülei Elizabeth Soros
Soros Tivadar
Foglalkozása üzleti mágnás, befektető, filantróp
Iskolái London School of Economics (–1954, BSc, MSc)
Kitüntetései

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soros György témájú médiaállományokat.

Soros György – születési nevén Schvartz György – (Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar származású amerikai üzletember, közismert filantróp,[1][2] közgazdász, író, a globális pénzpiac működését leíró nézetrendszernek, a reflexivitás elméletének kidolgozója, a világ egyik legsikeresebb üzletembere.[3] 1992. szeptember 16-án a „Black Wednesday” során a brit jegybank által kibocsátott angol font Soros befektetői nyomása miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból.[4] A Közép-európai Egyetem (CEU) örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. A több mint 50 országban működő társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.[5] Magyarországon a Magyar Soros Alapítványt támogatja adományaival.[6]

A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere. Vagyona, amit önerejéből, felsőfokú végzettségének, pénzügyi tehetségének köszönhetően a sikeres tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtött össze, 23 milliárd dollárt tesz ki.[7] 2008. október 9-én a tőkepiaci tevékenysége során egy egyszeri spekulatív szándék alkalmával, a Soros Fund Management LLC[8] megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ami miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bírságot szabott ki rá.[9][10]

Élete[szerkesztés]

Magyar zsidó családban született, édesapja Schvartz Tivadar (Soros Tivadar) író, újságíró, eszperantista volt, aki az első világháború idején orosz fogságba esett és ott tanult meg eszperantóul. 1922-ben egyik alapítója volt a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratnak.[11] Nevét 1936-ban változtatta meg Sorosra.[12] 1944-ben 13 éves fiát, az ifjú Györgyöt egy minisztériumi tisztviselő rejtegette Budapesten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként megtapasztalta, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó identitású ember számára elképzelhetetlen volt Magyarországon: a zsidók tömeges üldözése és deportálása.

Aznap, amikor a sárga csillagot bevezették, korán reggel villamosozni hívtam a kisebbik fiamat. Mondhatni, tanulmányútra indultunk. Könnyen ráállt, hogy együtt mérjük fel, mit tart a közvélemény az emberi jogok e durva megsértéséről. A villamoson az emberek kissé komorabb képet vágtak, mint máskor – de talán egyszerűen csak álmosak voltak. Mindenki úgy tett, mintha nem venné észre, hogy léteznek férfiak, nők és gyermekek, akik sárga csillagot hordanak a mellükön.
– Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Magyarországon (Maskerado cirkau la morto. Nazimondo en Hungarujo)

Soros György 2003-ban a Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:

Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.

1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economics-on. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.

19621965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investments-et. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.

A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta ’77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.

2000-es évek[szerkesztés]

Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak.

Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.

A 2006. évi ukrán narancsos forradalom sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.

Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította.[13] Ennek ellenére, bár Soros vetélytársai óriási összegeket veszítettek a válságon, Soros György tovább gyarapította vagyonát.[14]

2008. október 9-én az OTP Bank részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében. Kiderült, hogy az OTP megtámadása mögött a Soros Fund Management állt, amely a tranzakcióval 675 ezer amerikai dollárt nyert. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bírságot rótt ki rá.[15] Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.[16]

2010-ben egy szervezeti leépítés után tervszerűen visszavonult és beszüntette a magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.[17]

2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de a hatás világszerte érezhető lesz”[18]

2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett magyarországi ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.[19]

2016. július 19-én a Foreign Policy(wd) című újságban részletesen kifejtette véleményét az európai migrációs válságról.[20] A javaslatait az alábbi hét pont tartalmazza:[21]

  1. Az EU és a világ többi része fogadjon be jelentős számú menekültet biztonságos és rendezett módon.
  2. Az EU szerezze vissza a határai feletti ellenőrzést.
  3. Az EU teremtse elő azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek biztosítják az előtte álló kihívások kezelését.
  4. Alakítsanak ki közös európai mechanizmusokat a határok védelme, a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek elhelyezése terén.
  5. Alakítsanak ki egy olyan mechanizmust, amely a menekülteket Európán belül közös egyetértés alapján helyezi el.
  6. Az EU nagyvonalúbban támogassa a menekülteket befogadó, unión kívüli országokat.
  7. Az EU alakítson ki egy olyan környezetet, amelyben a gazdasági migrációt az európai népek érdekében lehessen felhasználni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Soros György: Egy közös cél, soros.hu
  2. Interjú Soros Györggyel, a filantróp milliárdossal: hvg.hu
  3. Hogyan gazdagodott meg Soros György?”, forbes.hu (Hozzáférés ideje: 2017. május 1.) 
  4. Black Wednesday”, investopedia.com (Hozzáférés ideje: 2017. április 27.) 
  5. The Open Society Foundations
  6. Magyar Soros Alapítvány
  7. George Soros”, forbes.com (Hozzáférés ideje: 2010. november 28.) 
  8. Soros Fund Management LLC, nasdaq.com
  9. Veres Zoltán: Etikai megfontolások a short ügyletek vonatkozásában - különös tekintettel az aranyszabály és a iustitia commutativa követelményére, jesz.ajk.elte.hu
  10. Brutális támadás az OTP ellen - Soros bűne egy év múltán sem jogerős
  11. Egy család Budapesten – 1944-1945, nyest.hu
  12. Soros Tivadar Álarcban, multesjovo.hu
  13. Soros: Széthullott a világ pénzügyi rendszere
  14. Soros milliárdokat nyert a válságon
  15. Soros alapja áll az OTP megtámadása mögött - megdöbbentő részletek, portfolio.hu
  16. Soros cége állt az OTP októberi megtámadása mögött, index.hu
  17. Soros Alapítvány: tervszerű visszavonulás 2010-ig
  18. Soros György: Messze nincs vége a válságnak, most jöhet a második felvonás
  19. Egymillió dollárt ad Soros alapítványa a katasztrófa áldozatainak”, Origo, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  20. Soros György: This Is Europe’s Last Chance to Fix Its Refugee Policy (angol nyelven). Foreign Policy, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  21. Soros György: Ez Európa utolsó esélye. HVG, 2016. július 26. (Hozzáférés: 2017. április 28.)

További információk[szerkesztés]

Életrajzok[szerkesztés]

Beszédei[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Magyarul megjelent művei:

  • A lehetetlen megkísértése, 2000 Egyesület, Budapest, 1991., ISBN 963-04-1078-8
  • A pénz alkímiája, Európa, Budapest, 1996., ISBN 9630758342
  • A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 1999., ISBN 936-548-939-3
  • A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása, Scolar Kiadó, Budapest, 2001., ISBN 978-963-919-3550
  • Az amerikai hatalmi lufi, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 2004., ISBN 963-953-405-6
  • A gyarlóság kora – A terror elleni háború következményei, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 2007., ISBN 978-963-953-4865
  • A 2008-as hitelválság és következményei – a pénzügyi piacok új paradigmája, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 2009., ISBN 978-963-244-0897
  • Pénzügyi vihar Európában és az Egyesült Államokban, Scolar Kiadó, Budapest, 2012., ISBN 978-963-244-3508
  • Soros-előadások a Közép-európai Egyetemen, Scolar Kiadó, Budapest, 2013., ISBN 978-963-244-3676

Angol nyelvű írások:

Interjúk[szerkesztés]