Soros György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soros György
Soros György (2012)
Soros György (2012)
Született Schvartz György
1930. augusztus 12. (87 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar, amerikai
Házastársa Annaliese Witschak (1960–1983)
Susan Weber Soros (1983–2005)
Tamiko Bolton (2013–)
Gyermekei
  • Alexander Soros
  • Gregory Soros
  • Jonathan Soros
  • Robert Soros
  • Andrea Soros
Szülei Szücs Erzsébet
Soros Tivadar
Foglalkozása üzleti mágnás, befektető, filantróp
Iskolái London School of Economics (–1954, BSc, MSc)
Kitüntetései

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soros György témájú médiaállományokat.

Soros György (született: Schvartz György; Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar származású amerikai üzletember, közismert filantróp,[1][2] közgazdász, író, a globális pénzpiac működését leíró nézetrendszernek, a reflexivitás elméletének kidolgozója, neves devizakereskedő szakember,[3][4] tőzsdespekuláns, a világ egyik legsikeresebb üzletembere és befektetője.[5][6][7] Pénzügyi tevékenységén kívül sokszor világpolitikai eseményekben is bátran és újító módon vállalt szerepet, támogatta a Black Lives Matter nevű progresszív mozgalmat is, amivel az Egyesült Államok határain kívül is közismertté vált.[8] A Közép-európai Egyetem (CEU) örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. A több mint 50 országban működő társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.[9] Magyarországon a Magyar Soros Alapítványt támogatja adományaival.[10]

A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere. 2017 májusában szintén a világ 30 leggazdagabb embere közé sorolták.[11] Vagyona, amit önerejéből, felsőfokú végzettségének, pénzügyi tehetségének köszönhetően a sikeres tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtött össze, 25 milliárd dollárt tesz ki.[12]

Élete[szerkesztés]

20. század[szerkesztés]

Magyar zsidó családban született, édesapja Schvartz Tivadar (Soros Tivadar) ügyvéd, író, eszperantista volt, aki az első világháború idején orosz fogságba esett és ott tanult meg eszperantóul. 1922-ben egyik alapítója volt a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratnak.[13] Nevét 1936-ban változtatta meg Sorosra.[14] 1944-ben 14 éves fiát, az ifjú Györgyöt egy minisztériumi tisztviselő rejtegette Budapesten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként megtapasztalta, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó identitású ember számára elképzelhetetlen volt Magyarországon: a zsidók tömeges üldözése és deportálása.

Aznap, amikor a sárga csillagot bevezették, korán reggel villamosozni hívtam a kisebbik fiamat. Mondhatni, tanulmányútra indultunk. Könnyen ráállt, hogy együtt mérjük fel, mit tart a közvélemény az emberi jogok e durva megsértéséről. A villamoson az emberek kissé komorabb képet vágtak, mint máskor – de talán egyszerűen csak álmosak voltak. Mindenki úgy tett, mintha nem venné észre, hogy léteznek férfiak, nők és gyermekek, akik sárga csillagot hordanak a mellükön.
– Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Magyarországon (Maskerado cirkau la morto. Nazimondo en Hungarujo)

Soros György 2003-ban a Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:

Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.

1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economics-on. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.

19621965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investments-et. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.

A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta ’77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.

1992. szeptember 16-án a „Black Wednesday(wd) során a brit jegybank által kibocsátott angol font Soros befektetői nyomása miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból.[15]

21. század[szerkesztés]

2002-től Budapest díszpolgára, amellyel egy „Civis Honoris Causa Budapestini” feliratú, három centiméter átmérőjű, 18 karátos aranyérme is járt.[16][17][18] 2004-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári fokozatával tüntette ki.[19]

Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom (wd) sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak. Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.

A 2006. évi ukrán narancsos forradalom sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.

Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította.[20] Ennek ellenére, bár Soros vetélytársai óriási összegeket veszítettek a válságon, Soros György tovább gyarapította vagyonát.[21]

2008. október 9-én az OTP Bank részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében. Kiderült, hogy az OTP megtámadása mögött a Soros Fund Management(wd) [22] állt, amely a tranzakcióval 675 ezer amerikai dollárt nyert. A tőkepiaci tevékenysége során megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ami miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bírságot szabott ki rá.[23][24][25] Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.[26]

2010-ben egy szervezeti leépítés után tervszerűen visszavonult és beszüntette a magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.[27]

2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de a hatás világszerte érezhető lesz”[28]

2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett magyarországi ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.[29]

2011-ben megvádolta Izrael államot azzal, hogy a legfőbb akadálya a demokrácia kiépülésének a Közel-Keleten. Zsidó szervezetek sokszor támadják a holokausztot túlélő Soros Györgyöt anticionista aktivitása miatt.[30][31][32]

Nyilatkozata a migrációs válságról és ennek hatása a magyar belpolitikára[szerkesztés]

2016. július 19-én a Foreign Policy(wd) című újságban részletesen kifejtette véleményét az európai migrációs válságról.[33] A javaslatait az alábbi hét pont tartalmazza:[34]

  1. Az EU és a világ többi része fogadjon be jelentős számú menekültet biztonságos és rendezett módon.
  2. Az EU szerezze vissza a határai feletti ellenőrzést.
  3. Az EU teremtse elő azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek biztosítják az előtte álló kihívások kezelését.
  4. Alakítsanak ki közös európai mechanizmusokat a határok védelme, a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek elhelyezése terén.
  5. Alakítsanak ki egy olyan mechanizmust, amely a menekülteket Európán belül közös egyetértés alapján helyezi el.
  6. Az EU nagyvonalúbban támogassa a menekülteket befogadó, unión kívüli országokat.
  7. Az EU alakítson ki egy olyan környezetet, amelyben a gazdasági migrációt az európai népek érdekében lehessen felhasználni.

Ajánlásait a magyar a kormány(párti média) eltorzítva úgy állította be, hogy Soros György több millió migránst, (köztük nagy számú terroristát) akar Európába (ezeknek egy jelentős részét Magyarországra) erőszakkal betelepíttetni. Ebben magyarországi segítőtársai a 'Soros-bérenc' 'eltakarítandó' 'átláthatatlan finanszírozású' 'álcivil' szervezetek. [35] A Soros György ellen indult támadás része volt a felsőoktatási törvény kivételesen sürgős eljárásban tárgyalt[36] és megszavazott módosítása, amely az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények működésének szabályaira vonatkozott.[37] Bár a törvénymódosítás 28 Magyarországon működő egyetemet is érint, az kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a célpont a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem.[38]

2017. június elején Brüsszelben, egy gazdasági fórumon nyíltan támadta a magyar kormányt, Orbán Viktort egy maffiaállam felépítőjének nevezve. [39] Néhány héttel később az Orbán-kormány „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” szöveggel Soros-ellenes óriásplakátokat helyezett el szerte az országban.[40] A plakátkampánnyal kapcsolatban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége annak a véleményének adott hangot, hogy a „mérgező üzenetek ártanak egész Magyarországnak” és arra kérte a kormányt, hogy intézkedjenek a kampány azonnali leállításáról, vonják vissza a plakátokat.[41] A magyar miniszterelnök válaszlevelében a Soros György ellen folytatott vádaskodásait megismételve megtagadta a Mazsihisz vezetője kérésének teljesítését.[42] 2017. július 12-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette, hogy az eredeti tervek szerint, július 15-én lezárul a Soros György tevékenységével összefüggő plakátkampány.[43] Más vélemények szerint a plakátkampányt a néhány nappal a bejelentés után kezdődő úszó-világbajnokság és a nemzetközi botrány miatt fejezik be, ugyanis annak gyűlöletkeltő felhangja a zsidóellenes náci propagandaplakátokat idézi.[44][45][46]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Soros György: Egy közös cél, soros.hu
  2. Interjú Soros Györggyel, a filantróp milliárdossal: hvg.hu
  3. Hogyan gazdagodott meg Soros György?”, forbes.hu (Hozzáférés ideje: 2017. május 1.) 
  4. Soros figyelmeztet: elindulhat a lavina”, portfolio.hu (Hozzáférés ideje: 2017. július 11.) 
  5. The incredible life of billionaire investing legend George Soros” (en nyelvű) 
  6. The Greatest Investors: George Soros”, 2003. december 1. (en-US nyelvű) 
  7. Zuckerman, Gregory: A Bearish George Soros Is Trading Again, 2016. június 9.
  8. Black Lives Matter cashes in with $100 million from liberal foundations Black Lives Matter cashes in with $100 million from liberal foundations - Washington Times, washingtontimes.com
  9. The Open Society Foundations
  10. Magyar Soros Alapítvány
  11. https://www.bloomberg.com/billionaires/
  12. George Soros”, forbes.com 
  13. Egy család Budapesten – 1944-1945, nyest.hu
  14. Soros Tivadar Álarcban, multesjovo.hu
  15. Black Wednesday”, investopedia.com (Hozzáférés ideje: 2017. április 27.) 
  16. Soros György Budapest díszpolgára, mandiner.hu
  17. Az üzletember, akinek arcképével a kormány teleplakátolta az országot, 15 éve díszpolgára a fővárosnak., 24.hu
  18. Tudod, mi történne, ha meghalna Soros György?, 444.hu
  19. Nol: Mádl Ferenc kitüntette Soros Györgyöt
  20. Soros: Széthullott a világ pénzügyi rendszere
  21. Soros milliárdokat nyert a válságon
  22. Soros Fund Management LLC, nasdaq.com
  23. Soros alapja áll az OTP megtámadása mögött - megdöbbentő részletek, portfolio.hu
  24. Veres Zoltán: Etikai megfontolások a short ügyletek vonatkozásában - különös tekintettel az aranyszabály és a iustitia commutativa követelményére, jesz.ajk.elte.hu
  25. Brutális támadás az OTP ellen - Soros bűne egy év múltán sem jogerős
  26. Soros cége állt az OTP októberi megtámadása mögött, index.hu
  27. Soros Alapítvány: tervszerű visszavonulás 2010-ig
  28. Soros György: Messze nincs vége a válságnak, most jöhet a második felvonás
  29. Egymillió dollárt ad Soros alapítványa a katasztrófa áldozatainak”, Origo, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  30. Wikileaks: Soros dollár milliókat adományozott Izrael-ellenes szervezeteknek, zsido.com
  31. DC Leaks Publishes George Soros’ Files Showing Millions Contributed to Anti-Israel Causes, jewishpress.com
  32. Soros-Leak: Hackergruppe DC Leaks veröffentlicht 2.500 Dokumente der Open Society Foundations
  33. Soros György: This Is Europe’s Last Chance to Fix Its Refugee Policy (angol nyelven). Foreign Policy, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  34. Soros György: Ez Európa utolsó esélye. HVG, 2016. július 26. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  35. http://index.hu/belfold/2017/01/11/nemeth_szilard_megnevezte_milyen_civileket_akarnak_eltakaritani_az_utbol/
  36. http://index.hu/belfold/2017/04/04/villamgyorsan_megszavaztak_a_ceu-torvenyt/
  37. 2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról - Magyar Közlöny 2017. 53. szám, 2017. április 10.
  38. http://www.origo.hu/itthon/20170411-illegalis-bevandorlas-kulfoldi-egyetemek-kosa-lajos-a-ceu-csak-mellekhadszinter.html
  39. https://www.theguardian.com/world/2017/jun/01/george-soros-attacks-hungarian-president-building-mafia-state
  40. http://24.hu/belfold/2017/07/09/a-nemet-allamminiszter-szerint-nincsenek-szavak-a-soros-ellenes-plakatokra/
  41. Mazsihisz elnök: A „sorosozás” komoly kockázatokat hordoz, mazsihisz.hu
  42. Válaszolt a Mazsihisz-elnöknek Orbán Viktor, hirado.hu
  43. Hivatalos: tényleg lekapják a Soros-plakátokat, hvg.hu
  44. Index: Náci plakátok a berlini olimpián
  45. http://nepszava.hu/cikk/1134492-orban-es-a-naci-propaganda
  46. HVG: Orbán megijedt az Együttől?

További információk[szerkesztés]

Életrajzok[szerkesztés]

Beszédei[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Magyarul megjelent művei:

  • A lehetetlen megkísértése, 2000 Egyesület, Budapest, 1991., ISBN 963-04-1078-8
  • A pénz alkímiája, Európa, Budapest, 1996., ISBN 9630758342
  • A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 1999., ISBN 936-548-939-3
  • A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása, Scolar Kiadó, Budapest, 2001., ISBN 978-963-919-3550
  • Az amerikai hatalmi lufi, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 2004., ISBN 963-953-405-6
  • A gyarlóság kora – A terror elleni háború következményei, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 2007., ISBN 978-963-953-4865
  • A 2008-as hitelválság és következményei – a pénzügyi piacok új paradigmája, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 2009., ISBN 978-963-244-0897
  • Pénzügyi vihar Európában és az Egyesült Államokban, Scolar Kiadó, Budapest, 2012., ISBN 978-963-244-3508
  • Soros-előadások a Közép-európai Egyetemen, Scolar Kiadó, Budapest, 2013., ISBN 978-963-244-3676

Angol nyelvű írások:

Interjúk[szerkesztés]