Soros György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soros György
Soros György (2012)
Soros György (2012)
Született Schvartz György
1930. augusztus 12. (87 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar, amerikai
Házastársa Annaliese Witschak (1960–1983)
Susan Weber Soros (1983–2005)
Tamiko Bolton (2013–)
Gyermekei
  • Alexander Soros
  • Gregory Soros
  • Jonathan Soros
  • Robert Soros
  • Andrea Soros
Szülei Szücs Erzsébet
Soros Tivadar
Foglalkozása üzletember, befektető, filantróp
Iskolái London School of Economics (–1954, BSc, MSc)
Kitüntetései

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soros György témájú médiaállományokat.

Soros György (született Schvartz) (Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar származású amerikai filantróp[1] üzletember[2][3], közgazdász, a reflexivitás elméletének kidolgozója.[4][5][6][7][8] Pénzügyi tevékenységén kívül sokszor világpolitikai eseményekben is bátran és újító módon vállalt szerepet, támogatta a Black Lives Matter nevű progresszív mozgalmat is, amivel az Egyesült Államok határain kívül is közismertté vált.[9] A Közép-európai Egyetem (CEU) örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. A több mint 50 országban működő társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.[10] Magyarországon az általa alapított Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatát[11] támogatja adományaival.[12][13]

A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere. 2017 májusában szintén a világ 30 leggazdagabb embere közé sorolták.[14] Vagyona, amit önerejéből, képzettségének, pénzügyi tehetségének köszönhetően a sikeres tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtött össze, 25 milliárd dollárt tesz ki.[15] 2016. szeptember 20-án a The Wall Street Journal-ban céljairól és terveiről jelentette meg Why I’m Investing $500 Million in Migrants című írását amelyben kijelentette, hogy „Fő célom, hogy segítsek a migránsoknak és a menekülteknek eljutni Európába. Úgy döntöttem, hogy 500 millió dollárt különítek el olyan beruházásokra, amelyek kifejezetten a migránsok, a menekültek és a befogadó közösségek igényeit célozzák meg[16][17][18][19]

2017-ben a The Wall Street Journal cikke hírül adta, hogy a filantróp üzletember személyes vagyonából 18 milliárd dollárt, vagyis közel 4800 milliárd forintot utalt át az Open society Foundations nevű alapítványának.[20]

Élete[szerkesztés]

20. század[szerkesztés]

Magyar zsidó családban született, édesapja Schvartz Tivadar (Soros Tivadar) ügyvéd, író, eszperantista volt, aki az első világháború idején orosz fogságba esett és ott tanult meg eszperantóul. 1922-ben egyik alapítója volt a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratnak.[21] Nevét 1936-ban változtatta meg Sorosra.[22] 1944-ben 14 éves fiát, az ifjú Györgyöt egy minisztériumi tisztviselő rejtegette a Lupa-szigeten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként megtapasztalta, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó identitású ember számára elképzelhetetlen volt Magyarországon: a zsidók tömeges üldözése és deportálása.

Aznap, amikor a sárga csillagot bevezették, korán reggel villamosozni hívtam a kisebbik fiamat. Mondhatni, tanulmányútra indultunk. Könnyen ráállt, hogy együtt mérjük fel, mit tart a közvélemény az emberi jogok e durva megsértéséről. A villamoson az emberek kissé komorabb képet vágtak, mint máskor – de talán egyszerűen csak álmosak voltak. Mindenki úgy tett, mintha nem venné észre, hogy léteznek férfiak, nők és gyermekek, akik sárga csillagot hordanak a mellükön.
– Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Magyarországon (Maskerado cirkau la morto. Nazimondo en Hungarujo)

Soros György 2003-ban a Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:

Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.

1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economicson. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.

19621965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investmentset. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.

A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta ’77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.

1992. szeptember 16-án a „Black Wednesday” során a brit jegybank által kibocsátott angol font Soros befektetői nyomása miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból.[23][24]

21. század[szerkesztés]

2002-től Budapest díszpolgára, amellyel egy „Civis Honoris Causa Budapestini” feliratú, három centiméter átmérőjű, 18 karátos aranyérme is járt.[25][26][27] 2004-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári fokozatával tüntette ki.[28]

Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom (wd) sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak. Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.

A 2006. évi ukrán „narancsos forradalom” sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.

Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította.[29] Korábban többször is figyelmeztetett a közelgő válságra, és előrelátását kamatoztatva jelentős haszonra tett szert. Az általa vezetett legnagyobb befektetési alap tíz százalékos profitot ért el 2008-ban, miközben vetélytársai óriási összegeket veszítettek.[30]

2008. október 9-én az OTP Bank részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében. Kiderült, hogy az OTP megtámadása mögött a Soros Fund Management(wd) [31] állt, amely a tranzakcióval 675 ezer amerikai dollárt nyert. A tőkepiaci tevékenysége során megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ami miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bírságot szabott ki rá.[32][33][34] Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.[35]

2010-ben egy szervezeti leépítés után a Soros Alapítvány tervszerűen visszavonult és beszüntette nyilvános magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.[36]

2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de a hatás világszerte érezhető lesz”[37]

2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.[38]

2011-ben megvádolta Izrael államot azzal, hogy a legfőbb akadálya a demokrácia kiépülésének a Közel-Keleten. Zsidó szervezetek sokszor támadják anticionista aktivitása miatt.[39][40][41]

Javaslatai a migrációs válság kapcsán és ennek hatása a magyar belpolitikára[szerkesztés]

Soros György 2015 szeptemberében, az európai migrációs válság tetőpontján „A menekültügyi rendszer újjáépítése” című írásában fogalmazta meg ezzel kapcsolatos elgondolásait.[42] Ezek lényege a következő:

  1. Az EU-nak évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia az előrelátható jövőben, ennek terheit méltányosan kell elosztani.
  2. Az EU tegyen globális erőfeszítéseket, hogy Libanon, Jordánia és Törökország megfelelő anyagi alapokhoz jusson a területükön tartózkodó menekültek ellátására.
  3. Az EU hozzon létre egységes menekült- és migránsügyi irodát, egységes parti őrséget.
  4. A menedékkérők számára biztonságos csatornákat kell létrehozni, amelyek segítik, hogy Görögországból és Olaszországból a célországukba jussanak.
  5. „Az EU által kifejlesztett műveleti és pénzügyi megállapodásokat kell használni arra, hogy globális normákat lehessen megszabni a menedékkérők és migránsok kezelésére.”
  6. Ahhoz, hogy az EU évente több mint egymillió menedékkérőt tudjon integrálni, az EU-nak mozgósítania kell a privát szektort – NGO-kat, azaz civil szervezeteket, egyházi csoportokat, vállalatokat – hogy szponzorként működjenek közre.

2016. július 19-én a Foreign Policy(wd) című újságban fejtette ki véleményét az európai migrációs válságról.[43] A javaslatait az alábbi hét pont tartalmazza:[44]

  1. Az EU és a világ többi része fogadjon be jelentős számú, legalább 300 ezer menekültet biztonságos és rendezett módon.
  2. Az EU szerezze vissza a határai feletti ellenőrzést.
  3. Az EU teremtse elő azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek biztosítják az előtte álló kihívások kezelését.
  4. Alakítsanak ki közös európai mechanizmusokat a határok védelme, a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek elhelyezése terén.
  5. Alakítsanak ki egy olyan mechanizmust, amely a menekülteket Európán belül közös egyetértés alapján helyezi el.
  6. Az EU nagyvonalúbban támogassa a menekülteket befogadó, unión kívüli országokat.
  7. Az EU alakítson ki egy olyan környezetet, amelyben a gazdasági migrációt az európai népek érdekében lehessen felhasználni.

E javaslatokat a magyar kormánypárti média úgy magyarázta, hogy Soros György több millió migránst (köztük valószínűleg nagy számú muszlim terroristát) kíván Európába beengedni és letelepedésüket emberbarát adományokkal segíteni. Ebben pedig szerintük a magyarországi segítőtársai a Soros által finanszírozott különféle civil szervezetek.[45] Az ellenzéki sajtó szerint a Soros György ellen indult támadás része volt a felsőoktatási törvény kivételesen sürgős eljárásban tárgyalt[46] és megszavazott módosítása, amely az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények működésének szabályaira vonatkozott.[47] Bár a törvénymódosítás 28 Magyarországon működő egyetemet is érint, az kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a célpont a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem.[48] 2017 június 1-én a hvg.hu vélemény rovatában megjelent Európa feltámadhat című írásában a dicsérő szavakkal üzent a magyaroknak: „Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával.[49]

A Soros-ellenes kampány[szerkesztés]

A Soros ellenes kampány Ne hagyjuk szó nélkül című kormányzati propagandakiadványa, amely nagyrészt Soros Györgynek angolul megjelent „A menekültügyi rendszer újjáépítése” (Rebuilding the Asylum System) című tervezetét tartalmazza magyar nyelven
A Magyar Helsinki Bizottság bírósághoz fordult a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Azt kéri a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők azt is kérik, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat.[50][51]

A Soros György tevékenysége elleni kampány kezdetén, 2017 elején a Soros György által támogatott szervezetek voltak a támadás célponjai, később pedig a Közép-Európai Egyetem. A személye elleni támadások akkor kezdődtek, amikor a kormány törvényalkotási tevékenységére is utalva 2017. június elején Brüsszelben, egy gazdasági fórumon az üzletember nyíltan megtámadta a magyar kormányt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt egy maffiaállam felépítőjének nevezte, természetesen a saját támogatóit, akik a kormány lépései ellen 2017 tavaszán tiltakoztak megdicsérte.[52]

Az Orbán-kormány ezután indította el, néhány héttel később, a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” című Soros-ellenes kampányát az ország teljes területén elhelyezett óriásplakátokkal is.[53] A plakátkampánnyal kapcsolatban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége annak a véleményének adott hangot, hogy a „mérgező üzenetek ártanak egész Magyarországnak” és arra kérte a kormányt, hogy intézkedjenek a kampány azonnali leállításáról, vonják vissza a plakátokat.[54] A magyar miniszterelnök válaszlevelében a Soros György ellen hangozatott vádjait fenntartva és megismételve, megtagadta a Mazsihisz vezetője kérésének teljesítését.[55] A BBC News cikke szerint „sok zsidó attól fél, hogy nyílt vagy rejtett antiszemitizmus húzódik meg az akció mögött”.[56]

2017. július 12-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette, hogy az eredeti tervek szerint július 15-én lezárul a Soros György tevékenységével összefüggő plakátkampány.[57] Más vélemények szerint a plakátkampányt a néhány nappal a bejelentés után kezdődő úszó-világbajnokság és a nemzetközi botrány miatt fejezik be, ugyanis annak gyűlöletkeltő felhangja a zsidóellenes náci propagandaplakátokat idézi.[58][59][60]

A Soros-ellenes kampány egyes helyeken az antiszemitizmus szimbóluma lett a világban. 2017 augusztusában például a kínai hírügynökség illusztrálta a magyar kormány Soros-plakátjával az antiszemitizmusról szóló hírét.[61]

A Soros György politikai szereplését folyamatosan bíráló és elítélő magyar kormányzati propagandakampány újabb állomására került sor, amikor 2017 őszén – egyes politikusok szerint a választási kampány elemeként[62] – újabb nemzeti konzultációt indított a magyar kormány.[63] Ennek során az úgynevezett „Soros-tervről” kérik fel véleménynyilvánításra a kérdőív kitöltőit. A „Soros-terv” fogalma a kormány kommunikációjában nagyrészt Soros Györgynek „A menekültügyi rendszer újjáépítése” című tervezetén alapul és azon a feltételezésen, hogy ez a terv az EU menekültpolitikájában ölt közvetlenül testet.
Október 12-én a Jobbik feljelentette Soros Györgyöt alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete, alkotmányos rend elleni szervezkedés, rombolás, hazaárulás és lázadás miatt. A párt indoklása szerint azért, hogy így bizonyosodjon be, a kormánypárti politikusok valóban létező és komoly veszélynek tekintik-e a Soros-tervet. Amennyiben a rendőrség mégsem rendeli el a nyomozást, akkor „...a kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek is papírja lesz arról, hogy amit tesznek, az hatalmas agymosás, hatalmas hazugság”.[64]

A Financial Times elemzője rámutatott, hogy Magyarország nem az egyetlen ország, ahol Soros-ellenes kampány folyik. 2017-ben Sorost megvádolták azzal is, hogy látszat-gáztámadást szervezett Szíriában, Trump-ellenes tüntetéseket pénzelt Washingtonban, megbuktatta Macedónia kormányát, aláásta az izraeli kormányfő pozícióját, és kirúgatott több, a Fehér Házban dolgozó tisztviselőt.[65]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. These Are America's 10 Most Generous Philanthropists, forbes.com
  2. Soros György: Egy közös cél, soros.hu
  3. Interjú Soros Györggyel, a filantróp milliárdossal: hvg.hu
  4. Hogyan gazdagodott meg Soros György?”, forbes.hu (Hozzáférés ideje: 2017. május 1.) 
  5. Soros figyelmeztet: elindulhat a lavina”, portfolio.hu (Hozzáférés ideje: 2017. július 11.) 
  6. The incredible life of billionaire investing legend George Soros” (en nyelvű) 
  7. The Greatest Investors: George Soros”, 2003. december 1. (en-US nyelvű) 
  8. Zuckerman, Gregory: A Bearish George Soros Is Trading Again, 2016. június 9.
  9. Black Lives Matter cashes in with $100 million from liberal foundations Black Lives Matter cashes in with $100 million from liberal foundations - Washington Times, washingtontimes.com
  10. The Open Society Foundations
  11. Nyílt Társadalom Alapítványok, opensocietyfoundations.org
  12. Magyar Soros Alapítvány, soros.hu
  13. A Nyílt Társadalom Alapítványok és Soros György - Open Society ..., opensocietyfoundations.org
  14. https://www.bloomberg.com/billionaires/
  15. George Soros”, forbes.com 
  16. Why I’m Investing $500 Million in Migrants, wsj.com
  17. George Soros is investing $500 million to help refugees, money.cnn.com
  18. Billionaire George Soros will invest $500million in the private sector to help refugees and migrants, dailymail.co.uk
  19. Soros elmondta, miért költ 500 millió dollárt a menekültekre, 24.hu
  20. George Soros Transfers $18 Billion to His Foundation, Creating an Instant Giant”, forbes.com 
  21. Egy család Budapesten – 1944-1945, nyest.hu
  22. Soros Tivadar Álarcban, multesjovo.hu
  23. Black Wednesday”, investopedia.com (Hozzáférés ideje: 2017. április 27.) 
  24. Soros kontra font”, 24.hu (Hozzáférés ideje: 2017. október 19.) 
  25. Soros György Budapest díszpolgára, mandiner.hu
  26. Az üzletember, akinek arcképével a kormány teleplakátolta az országot, 15 éve díszpolgára a fővárosnak., 24.hu
  27. Tudod, mi történne, ha meghalna Soros György?, 444.hu
  28. Nol: Mádl Ferenc kitüntette Soros Györgyöt
  29. Soros: Széthullott a világ pénzügyi rendszere
  30. Soros milliárdokat nyert a válságon
  31. Soros Fund Management LLC, nasdaq.com
  32. Soros alapja áll az OTP megtámadása mögött - megdöbbentő részletek, portfolio.hu
  33. Veres Zoltán: Etikai megfontolások a short ügyletek vonatkozásában - különös tekintettel az aranyszabály és a iustitia commutativa követelményére, jesz.ajk.elte.hu
  34. Brutális támadás az OTP ellen - Soros bűne egy év múltán sem jogerős
  35. Soros cége állt az OTP októberi megtámadása mögött, index.hu
  36. Soros Alapítvány: tervszerű visszavonulás 2010-ig
  37. Soros György: Messze nincs vége a válságnak, most jöhet a második felvonás
  38. Egymillió dollárt ad Soros alapítványa a katasztrófa áldozatainak”, Origo, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  39. Wikileaks: Soros dollár milliókat adományozott Izrael-ellenes szervezeteknek, zsido.com
  40. DC Leaks Publishes George Soros’ Files Showing Millions Contributed to Anti-Israel Causes, jewishpress.com
  41. Soros-Leak: Hackergruppe DC Leaks veröffentlicht 2.500 Dokumente der Open Society Foundations
  42. Soros György: Rebuilding the Asylum System (angol nyelven). Project-Syndicate.org, 2015. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  43. Soros György: This Is Europe’s Last Chance to Fix Its Refugee Policy (angol nyelven). Foreign Policy, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  44. Soros György: Ez Európa utolsó esélye. HVG, 2016. július 26. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  45. http://index.hu/belfold/2017/01/11/nemeth_szilard_megnevezte_milyen_civileket_akarnak_eltakaritani_az_utbol/
  46. http://index.hu/belfold/2017/04/04/villamgyorsan_megszavaztak_a_ceu-torvenyt/
  47. 2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról - Magyar Közlöny 2017. 53. szám, 2017. április 10.
  48. http://www.origo.hu/itthon/20170411-illegalis-bevandorlas-kulfoldi-egyetemek-kosa-lajos-a-ceu-csak-mellekhadszinter.html
  49. Soros György: Európa feltámadhat, hvg.hu
  50. helsinki.hu, helsinki.hu
  51. Megtorpedóznák Soros emberei a konzultációt, magyaridok.hu
  52. https://www.theguardian.com/world/2017/jun/01/george-soros-attacks-hungarian-president-building-mafia-state
  53. http://24.hu/belfold/2017/07/09/a-nemet-allamminiszter-szerint-nincsenek-szavak-a-soros-ellenes-plakatokra/
  54. Mazsihisz elnök: A „sorosozás” komoly kockázatokat hordoz, mazsihisz.hu
  55. Válaszolt a Mazsihisz-elnöknek Orbán Viktor, hirado.hu
  56. Nick Thorpe: [Hungary vilifies financier Soros with crude poster campaign (angol nyelven). BBC News, 2017. július 10.
  57. Hivatalos: tényleg lekapják a Soros-plakátokat, hvg.hu
  58. Index: Náci plakátok a berlini olimpián
  59. http://nepszava.hu/cikk/1134492-orban-es-a-naci-propaganda
  60. HVG: Orbán megijedt az Együttől?
  61. UN chief warns anti-Semitism remains "alive and well" (angol nyelven) (HTML). Xinhua, 2017. augusztus 28. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  62. Navracsics szerint csak kampányfogás a Soros-terv, index.hu
  63. Íme, az új nemzeti konzultáció kérdése magyaridok.hu
  64. https://mno.hu/belfold/a-jobbik-feljelentette-soros-gyorgyot-2421203
  65. Gideon Rachman: Soros hatred is a global sickness (angol nyelven). Financial Times, 2017. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)

További információk[szerkesztés]

Életrajzok[szerkesztés]

Beszédei[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Magyarul megjelent művei:

Angol nyelvű írások:

Interjúk[szerkesztés]