Soros György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soros György
George Soros - Festival Economia 2012 01 (cropped).JPG
Született
Schwartz György
1930. augusztus 12. (85 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar, amerikai
Házastársa Annaliese Witschak (1960–1983)
Susan Weber Soros (1983–2005)
Tamiko Bolton (2013–)
Szülei Soros Tivadar
Foglalkozása üzleti mágnás, befektető, filantróp
Iskolái London School of Economics
Kitüntetései Három Csillag érdemrend

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soros György témájú médiaállományokat.

Soros György, született Schwartz György (Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar zsidó származású amerikai befektető, pénzügyi spekuláns, közgazdász. Társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.[1]

Soros azzal vált hírhedté, hogy 1992-ben az úgynevezett „fekete szerdán” masszív spekulációval kiütötte az angol fontot az akkori európai átváltási mechanizmusból. A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere. Vagyona 23 milliárd dollárt tesz ki.[2] Jelenleg is tagja a Bilderberg-csoportnak.

Élete[szerkesztés]

Magyar zsidó családban született, Schwartz Tivadar (Soros Tivadar) író, újságíró, eszperantista fiaként. 1944-ben a 13 éves fiút egy minisztériumi tisztviselő rejtegette Budapesten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként tapasztalta azt, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó számára elképzelhetetlen volt: a zsidók üldözése.

A Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:

Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.

1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economics-on. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.

1962-1965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investments-et. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.

A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta 77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.

1990-es évek[szerkesztés]

1996. december 7-én Franjo Tuđman, a Horvát Köztársaság elnöke és a kormányon lévő Horvát Demokratikus Unió (HDZ) beszédet intézett Zágrábban pártjának irányítói ellen. Hevesen támadta Soros szervezeteit.[3]

2000-es évek[szerkesztés]

Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak.

Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.

A 2006. évi ukrán narancsos forradalom sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.

Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította.[4] Ennek ellenére, bár Soros vetélytársai óriási összegeket veszítettek a válságon, Soros György tovább gyarapította vagyonát.[5]

2008. október 9-én a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bírságot rótt ki rá. Ezen a napon belül az OTP részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében.[6] Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.[7]

2010-ben egy szervezeti leépítés után tervszerűen visszavonult és beszüntette a magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.[8]

2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de a hatás világszerte érezhető lesz”[9]

2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett magyarországi Ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Életrajzok[szerkesztés]

Beszédei[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Magyarul megjelent írások:

  • A nyílt társadalom (magyarul megjelent 2001-ben)
  • A pénz alkímiája (magyarul megjelent 1996-ban)
  • A lehetetlen megkísértése (magyarul megjelent 1991-ben)
  • A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom, Scolar Kiadó (Magyar Könyvklub), Budapest, 1999. ISBN 936-548-939-3

Angol nyelvű írások:

Interjúk[szerkesztés]