Balassi Bálint-emlékkard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj, amely a magyar líra élvonalába tartozó, európai szellemiségű költőket, valamint a magyar költészetet – köztük Balassi Bálint verseit – fordító idegen anyanyelvű külföldi irodalmárokat tünteti ki. Maga a díj egy középkori mintára kovácsolt végvári szablya, amelyet kitüntetésként az arra érdemes költőknek adnak át.

A díj története[szerkesztés]

A díjazott személyéről a Balassi Kuratórium dönt. A kuratórium Molnár Pál kezdeményezésére alakult 1996 decemberében. Az akkor a Magyar Nemzetnél dolgozó újságíró Lőcsei Gabriella újságírót, Zelnik József néprajzkutatót és Rubovszky András szállodaigazgatót hívta egybe, ezután kérték föl elnöknek Makovecz Imre építészt. Az irodalmi díj eseményeinek konkrét megszervezésében nélkülözhetetlen munkát végez Molnárné Szánthó Katalin, Molnár Csenge-Hajna, Molnár Fatime és Wurst Erzsébet, a bécsi Kaláka-Club elnöke.

A díjat évről évre odaítélő testületnek a díjazottak is tagjaivá válnak. A magyar költők a Magyar Honvédség katolikus tábori püspökétől – kezdetben Ladocsi Gáspártól, később Szabó Tamástól – vehették át a kardot. Később Lackner Pál evangélikus tábori püspök, majd Ternyák Csaba egri érsek, 2009-től Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök adta át az elismerést. A külföldi műfordítónak általában Makovecz Imre nyújtotta át a szablyát, a világhírű építész elhunyta után pedig Kiss-Rigó László püspök; 2013-ban Szilágyi Áron kardvívó olimpiai bajnok nyújtotta át a francia műfordítónak Balassi szablyáját. A 2014-es kardátadó - Kiss-Rigó László püspök mellett - Duray Miklós volt.

A díjat hagyományosan a budai Gellért szálló gobelintermében február 14-én, Bálint napján adják át az itt tartott átadási ceremónián, ahol a mindenkori honvédelmi miniszter engedélyével eddig tizennégy alkalommal szerepeltek a 32. Budapesti Őr- és Díszezred, később a Támogató Dandár, legújabban pedig a Magyar Honvédség - Budapest Helyőrség Dandár katonái, így ez az irodalmi ünnep az európai katonai hagyomány részévé is emelkedett.

A kitüntetést 1997 óta adományozzák. Az akkor megfogalmazott küldetés szerint Balassi Bálint példája a XXI. században is fölemelő. Szükség van olyan költőkre, akik Balassi szavaival élve „Emberségről példát, vitézségről formát” tudnak adni.

A szablyát a bonyhádi Fazekas József[1] Balassi-érmes kardkovács, a díszokleveleket pedig a Balassi-érmes Vincze László[2] szentendrei nyomdász készíti kezdettől fogva.

2002 óta a világhírű Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egy erre a célra készített Balassi-szoborral is megajándékozza a költőket. 2012-ben a manufaktúrát Balassi-emlékéremmel ismerte el a kuratórium, a medált Simon Attila vezérigazgató vette át.

2001-ben Kardtársak – Balassi-díjas költők antológiája címmel, Molnár Pál szerkesztésében, kötetet jelentetett meg a Kairosz Kiadó, ebben Balassitól Utassyig nyolc költő öt-öt verse olvasható, előszót Makovecz Imre, utószót Zelnik József, fülszöveget Molnár Pál írt.

2004-ben – Balassi 450. születésnapja alkalmából – Puszt Tibor rendező és Molnár Pál dokumentumfilmet készített az irodalmi díjról Kardtársak címmel.

A külföldi költők kitüntetésekor - Itáliát és az Egyesült Államokat kivéve - az adott országok nagykövetei is jelen voltak, sőt nagyobb részt beszédet mondtak a díjátadáson. Rodrigues kitüntetésekor a portugál mellett a brazil nagykövet is megjelent a Gellért szállóban. Guszev kitüntetésén a budapesti orosz nagykövet kiváló magyarsággal köszöntötte az irodalombarátokat.

Guszev kitüntetésekor a Malév is bekapcsolódott az európai Balassi-kultusz gazdagításába: támogatásként az akkor orosz-magyar légi közlekedési vállalat utaztatta a moszkvai poétát.

2006 óta, előzőleg országos versenyen, a Molnár Pál által elindított Balassi-kard borseregszemle néven nevezett borversenyen kiválasztott, "Balassi-kard" védjeggyel ellátott bort is kapnak az érintettek, utalva a Jó borokkal töltett aranyos pohárok járjanak mi közöttünk verssorra. Az első ilyen bor a Balaton-felvidéki Tóth Sándor Balassi-kard Főbora, majd Dula Bence Balassi-kard Bikavére volt. 2008-ban a villányi Szende Gábor Balassi-kard Kékoportója, 2009-ben a szentantalfai Dobosi Dániel Balassi-kard Kéknyelűje, 2010-ben pedig a balatonfüredi Varga Zoltán Balassi-kard Rizlingje volt a bajnokbor. A 2010. évi Balassi-kard borseregszemlét Tokajban Áts Károly nyerte meg, így az ő bora lett a Balassi-kard Furmint. Ez a bajnokbor a 2011. évi kardátadáson szerepelhet. 2012-ben a szekszárdi Heimann Zoltán adta át a Balassi-kard Kadarkát, miután az előző évben a tolnai megyeszékhelyen ő nyerte meg a Balassi-kard borseregszemlét. A VIII. Balassi-kard borseregszemlén a leghűségesebb városban került sor 2012 szeptemberében. Sopronban a kékfrankosok versenyeztek. A Balassi-kard Kékfrankos címet Linzer Sámuel bora nyerte el, így ő lett a Balassi-kard Borpáholy nyolcadik tagja. A kilencedik a kunsági Varga Árpád az Arany sárfehér nedűvel. A tizedik Balassi-kard borseregszemlén, a jubileumi alkalommal a legrangosabb magyar bor, a hatputtonyos aszú versenyzett. A Mádon lebonyolított versenyben a Dereszla Pincészet főborásza: Bai Edit 2006-os hatputtonyos aszúja győzött. 2015-ben Egerben Thummerer Vilmos bora lett a Balassi-kard Egri Csillag. Egy évvel később Móron az ezerjók versenyeztek, és Bozóky Péter alkotása győzött. 2017-ben Pécsen a cirfandlikat kóstolta az ekkor a Szent György Lovagrend lovagjaiból összeállt bíráló testület, és Hárs Tibor remeke lett a bajnokbor. 2018-ban ismét a Hegyaljára látogatott a férfias fajták versenye, és egy női borász győzött, Bárdos Sarolta hárslevelűje bizonyult a legjobbnak.

A Balassi Bálint-emlékkardokat 2008 óta Balassi-mise keretében szentelik meg. 2013. január 25-én a bécsi Stephansdomban mintegy kilencszáz - zömmel magyar - hívő jelenlétében áldotta meg Kiss-Rigó László megyés püspök a két szablyát.[3]

2016. március 9-én hivatalos bejegyzést nyert a Balassi Kard Művészet Alapítvány. A magánalapítványként működésbe lépő szervezet kuratóriumi elnöke a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj alapítója: Molnár Pál.

2016-ban a Kairosz Kiadó Molnár Pál szerkesztésében megjelentette a Balassi kardtársai című antológiát: ennek a kötetnek az apropóját a jubileumi: huszadik kardátadás kínálta.

2016 májusában a Hitel című folyórat közölte a díjalapító, Molnár Pál esszéjét, ennek címe: Irodalmi szablya. A mű a Balassi Bálint-emlékkard első két évtizedének történetét tekintette át.

Díjazottak[szerkesztés]

Év Magyar díjazott Külföldi díjazott Különdíj Források
1997 Tóth Bálint nem volt
1998 Döbrentei Kornél nem volt Wass Albert
1999 Nagy Gáspár nem volt
2000 Buda Ferenc nem volt Gérecz Attila (posztumusz)
2001 Utassy József nem volt
2002 Farkas Árpád Ernesto Rodrigues portugál műfordító
2003 Kiss Benedek Teresa Worowska lengyel műfordító
2004 Vári Fábián László Armando Nuzzo olasz műfordító
2005 Ferenczes István Tuomo Lahdelma finn műfordító
2006 Csoóri Sándor Lucie Szymanowska cseh költő, műfordító
2007 Csokits János Dursun Ayan török műfordító
2008 Serfőző Simon Jurij Guszev orosz műfordító
2009 Tari István Daváhügijn Ganbold mongol műfordító
2010 Ágh István John Ridland amerikai műfordító
2011 Tamás Menyhért Ivan Canev bolgár műfordító
2012 Tornai József Gabriel Zanamaku Olembe kongói műfordító
2013 Kalász Márton Jean-Luc Moreau francia műfordító
2014 Kulcsár Ferenc Sander Liivak észt műfordító
2015 Kiss Anna Muzafer Dzaszohov oszét költő, műfordító
2016 Agócs Sándor Harada Kijomi japán műfordító
2017 Szikra János Nelson Ascher brazil műfordító
2018 Lövétei Lázár László Marin Georgiev bolgár műfordító
2019 Nagy Gábor Paszkál Gilevszki macedón műfordító
2020 László Noémi Vahram Martiroszjan örmény műfordító [4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]