Csoóri Sándor (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csoóri Sándor
Portréja az 1988-as Szép versek antológiábanKecskeméti Kálmán felvétele
Portréja az 1988-as Szép versek antológiában
Kecskeméti Kálmán felvétele
Született 1930. február 3.
Zámoly
Elhunyt 2016. szeptember 12.[1][2][3][4][5][6] (86 évesen)
Üröm[7]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Csoóri Sándor
Foglalkozása
Kitüntetései

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoóri Sándor témájú médiaállományokat.

Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3.Üröm, 2016. szeptember 12.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett,[8] kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete[szerkesztés]

Csoóri Sándor 1973-ban
2009-ben (Bahget Iskander felvétele)

1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.

A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel.

Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben, valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Szakolczay Lajos így fogalmazott: Zrínyi kezéből vette ki a kardot, s Kosztolányi selyemsálát csavarta a nyakára.” Görömbei András szerint „költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.” Mint monográfusa fogalmaz, a Csoóri-vers „sokrétegű, (…) gazdag képvilágú, érzékletes közvetlenséget és szürrealisztikus asszociációkat együtt mozgató, a természetet és a kozmoszt az emberi ügyek részévé és jelképévé avató, ritmusában nyugtalanságot és belső nyugalmat egyszerre sugalló”. Verseit számos idegen nyelvre lefordították.

Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek elejétől. Németh László és Illyés Gyula nyomdokain haladva hozta létre a magyar esszéírás egyik csúcsteljesítményét: „Csoóri esszéi a magyar nemzeti önismeret elmélyítésének, gazdagításának bázisai” (Görömbei András).

Szociográfiát (Tudósítás a toronyból, 1963), szociográfiai jellegű kisregényt (Iszapeső, 1981), gyermekverseket (Lekvárcirkusz bohócai, 1969; Lábon járó verőfény, 1987; Ördögfióka, 2006, Moziba megy a Hold, 2008; Hova megy a hegy?, 2011) is írt. Kósa Ferenc (Tízezer nap; Ítélet; Hószakadás; Nincs idő) és Sára Sándor (Földobott kő; 80 huszár; Tüske a köröm alatt) filmjeinek forgatókönyvírója volt. Összegyűjtött versei 2000-ben láttak napvilágot (A jövő szökevénye), 2004-ben megjelent válogatott verseinek gyűjteménye (Elkártyázott köpeny). 2007-ben Tizenhét kő a parton címmel jelent meg esszékötete. 2009-ben Harangok zúgnak bennem címen adott ki újabb verseskötetet.

A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1990-ben egy néhányak által antiszemitának minősített cikke miatt több írótársa szembefordult vele, a Magyar Írószövetség pedig (amelynek elnökségi és választmányi tagja is volt) nyilvánosan elhatárolódott tőle.[9]

1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok monori találkozóján, ahol a találkozó második napján „Új magyar önépítés” címmel tartott referátumot.[10] 1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat, 1988–) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.

Művei[szerkesztés]

  • Felröppen a madár; Szépirodalmi, Bp., 1954
  • Ördögpille; Magvető, Bp., 1957
  • Menekülés a magányból; Magvető, Bp., 1962
  • Tudósítás a toronyból; Magvető, Bp., 1963
  • Kubai napló; Magvető, Bp., 1965
  • A költő és a majompofa; Magvető, Bp., 1966
  • Második születésem; Magvető, Bp., 1967
  • Lekvárcirkusz bohócai. Gyermekversek; Móra, Bp., 1969
  • Faltól falig; Magvető, Bp., 1969
  • Forradás; Magvető, Bp., 1972
  • Biztató; Kaláka, Lyndhurst, 1973
  • Párbeszéd, sötétben; Magvető, Bp., 1973
  • Utazás, félálomban; Magvető, Bp., 1974
  • Sose harmadnapon. Versek; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1976
  • A látogató emlékei; Magvető, Bp., 1977
  • Jóslás a te idődről; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1979 (30 év)
  • Nomád napló; Magvető, Bp., 1979
  • 80 huszár. Csoóri Sándor és Sára Sándor filmje; Magvető, Bp., 1980 (Ötlettől a filmig)
  • A tizedik este; Magvető, Bp., 1980
  • Iszapeső; Magvető, Bp., 1981 (Rakéta regénytár)
  • A szellemi haza alapozása; Bartók Centenáriumi Bizottság, Manville, 1981
  • Egy nomád értelmiségi; AB, Bp., 1982
  • Elmaradt lázálom; Magvető, Bp., 1982
  • A félig bevallott élet; Magvető, Bp., 1982
  • Tenger és diólevél; Kriterion, Bukarest, 1982 (Századunk)
  • Victor Vasarely tíz kompoziciója Csoóri Sándor verseivel. Bartók Béla emlékezetére; Magyar Helikon, Bp., 1982
  • Várakozás a tavaszban; Magvető, Bp., 1983
  • Kezemben zöld ág; Magvető, Bp., 1985
  • Készülődés a számadásra; Magvető, Bp., 1987
  • Lábon járó verőfény; Móra, Bp., 1987
  • ABC. Csoóri Sándor, Fodor András, Horgas Béla, Márton László, Rákos Sándor versei. Szántó Tibor tipografikái; Kner Nyomda, Gyoma, 1988
  • A világ emlékművei; Magvető, Bp., 1989
  • Virágvasárnap. A 60 éves költő 60 verse / Csoóri Sándor; Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1990
  • Nappali hold; Püski, Bp., 1991
  • Hattyúkkal, ágyútűzben; Kortárs, Bp., 1994
  • Senkid, barátod. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix–Patent, Bp.–Ungvár–Debrecen, 1994 (Örökségünk)
  • Tenger és diólevél. Összegyűjtött esszék, naplók, beszédek 1961-1994. 1-2.; Püski, Bp., 1994 (Csoóri Sándor életműsorozata)
  • Ha volna életem; Kortárs, Bp., 1996
  • Szálla alá poklokra. Esszék; Felsőmagyarország, Miskolc 1997
  • Csoóri Sándor válogatott versei; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar költészet kincsestára)
  • A jövő szökevénye sszegyűjtött versek; Kossuth Egyetemi, Debrecen 2000
  • Diófalomb és gyertyafény; Balaton Akadémia, Balatonboglár 2000 (Balaton Akadémia könyvek)
  • Csöndes tériszony j versek; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2001
  • Így lásson, aki látni akar; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 2001 (Pápai diákok)
  • Forgácsok a földön anulmányok, esszék, interjúk; / Széphalom Könyvvműhely, Bp., 2001
  • Elveszett utak; Nap, Bp., 2003 (Magyar esszék)
  • Elkártyázott köpeny; Helikon, Bp., 2004
  • Visszanéztem félutamról; Helikon, Bp., 2004
  • Futás a ködben; Nap, Bp., 2005
  • Ünnep a hegyen. Vallomások a szülőföldről; vál., szerk. Káliz Sajtos József; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2005
  • Hetvenöt; vál., szerk. Balogh Júlia és Görömbei András; Trifaux, Bp., 2005
  • Csoóri Sándor–Szakolczay Lajos: Nekünk ilyen sors adatott. Interjúk, versek, fotók; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2006
  • Ördögfióka. Rajzok-versek gyermekhangra; rajz Ibolya Utcai Általános Iskola diákjai; Ibolya Utcai Általános Iskola, Debrecen, 2006
  • Tenger és diólevél esszé, 1974-1977; Szent György, Bp., 2007 (Szent György könyvek)
  • Tizenhét kő a parton esszék; Nap, Bp., 2007 (Magyar esszék)
  • Moziba megy a hold; Cerkabella, Szentendre, 2008
  • Harangok zúgnak bennem; Nap, Bp., 2009
  • A pokol könyöklőjén; Helikon, Bp., 2010
  • Föld, nyitott sebem összegyűjtött versek; Nap, Bp., 2010 + CD
  • A szétzilált nemzet esszék; Nap, Bp., 2010 (Magyar esszék)
  • Védőoltás magyar irodalomról az Ómagyar Mária-siralomtól napjainkig; Nap, Bp., 2011
  • Hova megy a hegy? Gyermekversek; Nap, Bp., 2011
  • Az elhalasztott igazság beszélgetések, 1971-2010; Nap, Bp., 2011 (Magyar esszék)
  • Csoóri Sándor legszebb versei; vál., utószó Pécsi Görgyi; AB-art, Bratislava, 2011
  • Már én se volnék harminc év; Nap, Bp., 2012

Díjai[szerkesztés]

Csoóri Sándor emlékpad[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MTI közlés Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2016091310008207 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
  2. Elhunyt Csoóri Sándor
  3. Hirado
  4. Búcsú Csoóri Sándortól
  5. Demokrata
  6. MNo
  7. Csoóri Sándor író, költő Zámoly, 1930. február 3. – Üröm, 2016. szeptember 12., nemzetmuvesze.hu
  8. Csoóri Sándor, nemzetmuvesze.hu
  9. A demokrácia vadhajtásai III., letöltve: 2012. május 28.
  10. Ács Margit: Csoóri Sándor és Csurka István szilenciuma a nyolcvanas években, hitelfolyoirat.hu
  11. Győr megyei jogú város honlapja: Megnyílt a Győri Könyvszalon - 2007.
  12. MTI: Rubik Ernő és Csoóri Sándor is Budapest díszpolgára lesz. HVG, 2014. április 30.
  13. Szeretgom.hu - Csoóri Sándor lett városunk legújabb díszpolgára

Források[szerkesztés]

  • Cs. Nagy Ibolya: A cselekvő gondolat esszéi; A közélettől a magányig; A szülőföldélmény Csoóri Sándor költészetében; Énkép: bársonnyal, ciánnal; Utazás az éjszakában = Cs. N. I.: Kérdez az idő, Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2002. 201-246.
  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, 296–303.)
  • Erős Kinga: Írások a Holt-tenger partjáról (Csoóri Sándor: Tizenhét kő a parton). Bárka, 2008/4.
  • Görömbei András (szerk.): Tanulmányok Csoóri Sándorról. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999.
  • Görömbei András: Csoóri Sándor. Kalligram, Pozsony, 2003.
  • Jánosi Zoltán: Csoóri Sándor hermeneutikai forradalma. Új Forrás, 2003/7.
  • Kiss Ferenc: Csoóri Sándor. Magvető, Bp, 1990.
  • Lapis Gergely: Csoóri Sándor. Szépirodalmi Figyelő, 2004/6.
  • Márkus Béla: Ady halott szemét fölszaggatni; Az elveszett világ fojtó érzékisége = M. B.: Démonokkal csatázva. Felsőmagyarország, 1996.
  • Monostori Imre: Személyes látlelet a magyar „vaddemokráciáról” (Szálla alá poklokra) = M. I.: Rég Múlt? Utak és útkeresések. Kortárs, 1998.
  • N. Pál József: Sorstükör az ezredfordulón. Kortárs, 2003/6.
  • „Az elsüllyedt mennyországok túlélője” (Csoóri Sándor: Csöndes tériszony) Nagy Gábor (költő) tanulmánya, Az olvasás tétje, Magyar Napló Kiadó, 2003, 150-157. = Uő. Kortárs, 2002/7. 104-108.
  • Pécsi Györgyi: A személyesség hitele. Kortárs, 2001/6.
  • Penckófer János: Eredetiségünk kiútkeresése (Csoóri Sándor: Elveszett utak). Kortárs, 2004/3.
  • Szakolczay Lajos: „Nekünk ilyen sors adatott” (Beszélgetés Csoóri Sándorral), Magyar Napló, 2005/4.
  • A közösségi hangoltságú személyiség létdrámája Csoóri Sándor költészetében, Nagy Gábor (költő) tanulmánya, Kortárs, 2006/11–12.
  • Véghelyi Balázs: „Ha virágzik, sokan lássák!” (Csoóri Sándor gyermekverseiről) = V. B.: A megíratlan és a megírt idők. Hungarovox Kiadó, Bp, 2007
  • Csoóri Sándor breviárium; vál., szerk., pályakép, bibliográfia Vasy Géza; Eötvös, Bp., 1988 (Breviárium)
  • Csoóri Sándor bibliográfia; összeáll. Agócs Sándor; Hitel, Bp., 1990
  • Kiss Ferenc: Csoóri Sándor; Magvető, Bp., 1990
  • A lélek senkiföldjén. Csoóri Sándor köszöntése; összeáll., szerk. Szakolczay Lajos; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1992
  • Ignotusz Anonimusz: A titkok titka. Variációk. Elküldött "levelek" Csoóri Sándor, Glatz Ferenc, Heller Ágnes, Lengyel László, Soros György részére; Szultán BT, Bp., 1997
  • Vasy Géza: A nemzet rebellise; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2000
  • Görömbei András: Csoóri Sándor; Kalligram, Pozsony, 2003
  • Kiszely Gábor: Szellem a célkeresztben. Csoóri Sándor és a politikai rendőrség ügynökei; Magyar Egyetemi Kiadó, Bp., 2007
  • Görömbei András: Csoóri Sándor. Monográfia; 2. jav., bőv. kiad.; Nap, Bp., 2010
  • Csoóri Sándor 80; Éghajlat, Bp., 2010

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Csoóri Sándor témában.