Pápai Református Kollégium Gimnáziuma
| Pápai Református Kollégium Gimnáziuma | |
 | |
| Alapítva | 1531 |
| Hely | Magyarország, Pápa |
| Típus |
|
| Igazgató | Ferenczi Alpár |
| OM-azonosító | 037178 |
| Elhelyezkedése | |
 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 19′ 40″, k. h. 17° 28′ 10″47.327841°N 17.469473°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 40″, k. h. 17° 28′ 10″47.327841°N 17.469473°E | |
 | |
| A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pápai Református Kollégium Gimnáziuma témájú médiaállományokat. | |
A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakgimnáziuma és Diákotthona vagy közkeletű nevén a Refi egy négy, illetve hatosztályos középiskola Pápán, a Március 15. tér 9. szám alatt, ami a Pápai Református Kollégium keretein belül működik. Igazgatója 2023 óta Ferenczi Alpár korábbi igazgatóhelyettes. A tanulók száma 340 körül mozog, közülük kb. 180 lakik internátusban.[1]
A gimnázium feladatának tekinti, hogy tanulóit keresztény szellemben, Isten és a haza szeretetére, hűségére nevelje. Ez fogalmazódik meg az iskola egykori diákjának, Jókai Mórnak tulajdonított jelmondatban: „Istennek, hazának, tudománynak”.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fő szócikk: A Pápai Református Kollégium története. Ez a szakasz csak az újraindulás utáni időszakot tárgyalja.
Majd négy évtizednyi hallgatás után, hosszas szervezőmunkát követően a gimnázium 1991. szeptember 1-jén kezdhette meg 460. tanévét (ekkor még csak négyosztályos gimnáziumként, három párhuzamos osztállyal). Pápán tartották a magyarországi református középiskolák országos tanévnyitóját, amin Antall József miniszterelnök mondott ünnepi beszédet.
A Bujáky Miklós igazgató vezette iskola kezdetben csak régi épületének néhány tantermét kapta vissza a keleti szárnyban, évekig egy épületben működött a Petőfi Sándor Gimnáziummal. A teljes épület 1994-re került vissza az egyház tulajdonába, ekkor írták fel újra a homlokzatra az 1952-ben, az államosításkor levert „Istennek, hazának, tudománynak” jelmondatot. A Petőfi Gimnázium, aminek akkorra elkészült az új épülete, a teljes bútorzatot és felszerelést magával vitte, így a Református Gimnázium egy elhanyagolt, üres épületet vehetett át. A gyülekezet és az öregdiákok, külföldi (elsősorban holland, német, svájci, skót) egyházak anyagi segítségével, nyugati testvériskolák tárgyi adományaiból azonban sikerült berendezni az üres termeket. Az épület helyreállításában és korszerűsítésében a tanári kar és a diákok is részt vettek, például a gázvezetéket is ők fektették végig az utcán és a téren, tanárok légkalapácsozták az aszfaltot és diákok ásták a gödröt.[2]
1994-ben az iskola vezetését dr. Kálmán Attila volt államtitkár vette át, Bujáky Miklós a gazdasági igazgató feladatait vállalta. Felépült 18 tanárlakás, felújították és kibővítették az internátusokat.[3] A hatosztályos tagozat 1998-ban indult. 2004-ben dr. Korsós Bálint István követte Kálmán Attilát az igazgatói székben, ő pedig a gimnázium tatai kihelyezett tagozatának vezetője lett (ez később önálló intézménnyé vált – lásd Tatai Református Gimnázium). Korsós Bálint után Kovács Dániel (2007–2011), Kovács Péter (2011–2013, megbízott igazgató), Gránásiné Bácsi Tünde (2013–2018) és Baráth Julianna (2018–2023) volt az iskola igazgatója.[4][5][6]
Az iskola élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gimnáziumba egy írásbeli és szóbeli felvételi vizsga, helyesebben képességvizsgálat során lehet bekerülni. A tanulók különböző felekezetekhez tartoznak, bár legtöbben természetesen a reformátusok vannak. Tandíj nincs, a diákotthoni elhelyezés ingyenes. Az iskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápol keleti és nyugati testvérintézményeivel.[7]
A hetedik és nyolcadik osztály általános tantervű, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamok egy humán, egy reál és egy általános tantervű osztályra oszlanak. A tanterv kiemelt hangsúlyt fektet az idegen nyelvek oktatására (angol, német, francia, szakkörön más modern nyelvek is, valamint a latin). A tanulók lehetőséget kapnak tudományos, zenei és képzőművészeti készségeik kibontakoztatására, a kollégium ősi jelmondatának szellemében: „Szabadon tenyészik”, és újra működik az évszázados múltú önképzőkör.
A hosszas kollégiumi együttélés, valamint az iskola sokszínű programjai, foglalkozásai hivatottak erősíteni a közösségi szellemet. Emellett a gimnázium kifejezetten vallásos nevelést nyújt diákjainak. A hittan és egyháztörténet kötelező tantárgy, természetesen kinek-kinek felekezete szerint. A tanítás megkezdése előtt a diákok minden reggel néhány perces áhítaton vesznek részt. Karácsony előtt adventi estéket, évente 3x pedig ún. kollégiumi vasárnapokat tartanak, amelyeken a tanulók rövid műsort adnak elő a városi templomban tartott istentiszteleten.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A Pápai Református Kollégium Gimnáziumának pedagógiai programja[halott link]
- ↑ A Pápai Református Kollégium Évkönyve 1991-1995, Pápa 1995, 49. oldal
- ↑ A gimnázium honlapja: A régi, illetve új intézmény rövid története
- ↑ "Iskolánk története". refi-papa.hu. Hozzáférés: 2026. május 2.
- ↑ http://tablo.papa.hu/node/10852
- ↑ "Baráth Julianna lett a Refi új igazgatója". papaimediacentrum.hu. Hozzáférés: 2026. május 3.
- ↑ "Az ősi kollégiumok". 2007. február 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. március 8.
- ↑ A gimnázium honlapja: A kollégium vasárnap
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borsos István: Kollégiumi történetek. Rajzok és elbeszélések a diákéletből; Főiskolai Ny., Pápa, 1910
- Sándor Pál: Négyszáz év. Dramatizált képek. A Pápai Református Kollégium jubileumára; Pápai Református Kollégium, Pápa, 1931
- A pápai Kollégium története; szöveg Rúzsás Lajos et al.; Tankönyvkiadó Bp., 1981
- Pápai Öregdiákok Baráti Köre; bev. Bodolay Géza; Hazafias Népfront, Bp., 1985
- Csizmadia Károly: Pápai kollégiumi történetek; Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Pápa, 1989
- Bajkó Mátyás: A magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok 1777 és 1848 között. Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Pozsonyban, Eperjesen; magánkiadás, Debrecen, 1992
- A Pápai Református Kollégium mai (negyedik) főépülete századik évfordulója (1895–1995) alkalmából rendezett "Egyházi iskolák és magyar társadalom a XXI. század küszöbén" című tudományos ülésszak előadásai, valamint "Fejezetek a Pápai Református Kollégium történetéből" című kiállítás megnyitóbeszéde; szerk. Kálmán Attila; Dunántúli Református Egyházkerület–Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei–Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa, 1996 (Pápai református kollégiumi füzetek)
- A Pápai Református Kollégiumhoz kötődő természettudományos és műszaki pályaképekből; szerk. Kálmán Attila; Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa, 2005 (Pápai református kollégiumi füzetek)
- A Pápai Református Kollégium diákjai, 1585–1861; szerk. Köblös József; Pápai Református Gyűjtemény, Pápa, 2006 (A Pápai Református Gyűjtemények kiadványai. Forrásközlések) + CD
- Protestáns kollégiumok és művelődés az újkori Magyarországon. Történeti konferencia a Pápai Református Kollégium 475. évfordulója tiszteletére. 2006. november 16.; Dunántúli Református Egyházkerület, Pápa, 2007
- László András: Diákélet Pápán. Lábjegyzet a történelemhez című könyv 6. fejezete; ford. Huszár Ágnes; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 2009 (Jókai füzetek)
