Pápai Református Kollégium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47,3276°, k. h. 17,4683°

A kollégium jelképe, az eperfa

A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma egy 1531-ben alapított, majd 500 éves múltra visszatekintő tanintézmény Pápán. Sok neves személy mellett „pápai diákként” itt tanult Petőfi Sándor, Jókai Mór, Eötvös Károly, a 20. században Csoóri Sándor és Nagy László költők, Lőrincze Lajos nyelvész. A református egyház 1804-ben emelte a debreceni és sárospataki református iskolákkal egyenlő kollégiumi rangra.

Jelenlegi négy önállóan gazdálkodó része a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (közkeletű nevén a Refi), a Pápai Református Teológiai Akadémia, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola. A kollégium feladatának tekinti, hogy tanulóit keresztény szellemben, Isten és a haza szeretetére, hűségére nevelje. Ezt tükrözi a gimnázium jelmondata is: „Istennek, hazának, tudománynak”.

Története[szerkesztés]

A reformáció gyors terjedése nyomán országszerte protestáns iskolák jöttek létre már a 16. század harmincas éveiben. A pápai kollégiumot 1531-ben alapították, illetve egy már korábban létező egyházi iskola folytatta a működését az új tanok szellemében. Kezdetben természetesen Luther tanítását vették át, de a század végén az iskola már egyértelműen kálvinista elveket követett. Mint a középkori iskolák általában, a pápai kollégium is – az elemi oktatáson túl – egyházi értelmiséget, papokat nevelt, ennek megfelelően hamar kiépült a főiskolai szintű teológiai képzés.

A kollégium működését a Habsburg-kormányzat ellenreformációs törekvései akasztották meg. A várost birtokló Esterházy család a 17. század közepétől kezdve fokozatosan igyekezett megnyirbálni a protestánsok jogait és felszámolni az iskola anyagi alapjait. A rekatolizáció hívei 1752-ben értek célt: a református egyházat száműzték Pápáról, a következő harminc évben a kollégium a közeli Adásztevelen folytatta működését, meglehetősen szűk lehetőségek között. A visszatérésre 1783-ban, II. József türelmi rendelete után nyílt lehetőség, az iskola Mándi Márton István vezetése alatt újra az ország egyik legjelentősebb főiskolájává vált.

A kollégium fénykorát két jeles tanár, Tarczy Lajos és Bocsor István neve fémjelzi. A reformkorban a teológia mellett már nagy szerepet kapott a világi tárgyak oktatása: a 19. században Pápán természettudományi, filozófiai, bölcsészeti és jogi kar, a század végén tanítóképző is működött. 1939-ben kereskedelmi iskolát is indítottak.

A kommunista kormány 1948 és 1952 között több lépésben államosította a kollégiumot, tanárai jó részét más középiskolákba széthelyezték, nyugdíjazták, a kollégium egyházi-hazafias szellemiségét megszüntették, és - a korszak többi iskolájához hasonlóan - „szocialista szellemű” állami iskolát alakítottak ki helyén. Az egyes tagintézmények – a teológia kivételével – állami tulajdonban tovább működtek: a gimnázium jogutódja a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, a kereskedelmi iskoláé a Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium, a Nőnevelő pedig az Állami Tanítóképző Intézetben folytatta munkáját (megszűnt 1959-ben[1]).

A rendszerváltozáskor, 1990-ben, a kárpótlási törvény és az egyházi ingatlanok visszaadása keretében a református egyház több lépésben visszakapta az iskolaépületet, és újraalapította a Református gimnáziumot: Előbb 1991-ben az épületben működő Petőfi gimnázium évfolyamainak 5-ről 3-ra csökkentésével néhány tantermet kapott vissza az egyház. A következő 4 év a visszaszorítását megélő, jövőjéért aggódó Petőfi gimnázium és a formálódó új, református iskola vezetése közötti feszültségben telt, amit végül az önkormányzat új épület építésével, és a Petőfi gimnázium átköltöztetésével oldott meg.[2] Így 1994-re került vissza a teljes épület a Református Kollégium tulajdonába. 1998-ban a teológia is újraindult, egy évvel később pedig egy új intézményt is alapítottak, a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskolát. Ma a kollégium ismét növekvő tekintélynek örvend.

Felépítése, létszámadatok[szerkesztés]

A kollégium fenntartója a Dunántúli Református Egyházkerület. Négy intézménye önálló jogi személy, amelyek a kollégium keretében is megőrzik szervezeti és működési önállóságukat.[3]

A kollégium legnagyobb egysége ma a Március 15. tér 9. szám alatt található gimnázium, négy- és hatosztályos tagozatán 2006-ban összesen 520 diák tanult 61 tanár felügyelete alatt[4] Igazgatója 2005 óta Gránásiné Bácsi Tünde. A gimnázium internátussal (A diákok több mint kétharmada internátusban lakik), illetve Balatonszepezden egy nyári táborral rendelkezik. 2005 óta Tatán is működik egy kihelyezett tagozata dr. Kálmán Attila, néhai igazgató alapított és vezette egészen haláláig.

A Március 15. tér 13-14. szám alatt, a régi Nőnevelő Intézet épületében működő teológián 6 tanár tanít, 2006-ban 49 hallgató járt ide. Vezetője az 1998-as újraindulás óta dr. Vladár Gábor dékán.

A Tánc-Lánc Alapiskola igazgatója Müller Anita. 14 tanára nemcsak Pápán, hanem több környékbeli faluban is tanít néptáncot.

A Tudományos Gyűjtemények a főiskolai könyvtárat, az egyházkerületi levéltárat és a pápai egyháztörténeti múzeumot foglalja magában. Ez a kollégium egyetlen intézménye, ami a pártállami rendszerben is folyamatosan – bár szűk keretek között – működhetett. Igazgatója 1993-tól Köntös László.

Jelképei és jelmondatai[szerkesztés]

Az eperfa[szerkesztés]

Az eperfás jelvény a gimnázium falán

Az eperfa a kollégium legfontosabb jelképe; általában egy kör közepén ábrázolják az alapítás évszáma (1531) mellett, de előfordul címerpajzson is. A kollégiumnak 1752-ben el kellett hagynia Pápát és 1783-ig, a türelmi rendelet életbe lépéséig Adásztevelen működött. A hagyomány úgy tartja, hogy a sok diák kezdetben nem fért el a teveli iskola kis épületében, így a tanítás egy terebélyes eperfa alatt folyt.

A teveli korszak mementójaként 2000-ben az iskola diákjai és tanárai a Pápa és Adásztevel közötti útra ezer eperfa-csemeték akartak ültetni, de a tervet balesetveszélyessége miatt elvetették.[5] Ehelyett 2003-ban, a hazatérés 220. évfordulóján ültettek egy eperfát az adászteveli templom előtt.[6]

A Tánc-Lánc Alapiskola jelvénye[szerkesztés]

A Tánc-Lánc Alapiskola jelvénye

A Tánc-Lánc a kollégium eperfás jelvénye mellett egy saját jelvényt is használ, amelyben az eperfa lombkoronája helyén Nagy-Magyarország alakja látható, mellette kétoldalt pedig egy-egy népi hímzéseket idéző madárfigura, ezzel utalva arra, hogy az iskola nemcsak a mai Magyarország, hanem a teljes magyar nyelvterület, illetve a teljes Kárpát-medence népművészetével meg kívánja ismertetni tanulóit.

Istennek, hazának, tudománynak[szerkesztés]

A felirat 1994 óta újra a helyén

A hagyomány szerint egyszer megkérdezték Jókai Mórt, a kollégium öregdiákját, hogy mire való az iskola. Azt válaszolta: „hogy Istennek, hazának, tudománynak neveljen”. A jelmondat kifejezi az iskola vallásos és hazafias nevelésre való törekvését.

Nem tudjuk biztosan, hogy az iskola mikortól tekintette ezt jelmondatának, de 1895-ben, tehát még Jókai életében kiírták nagy betűkkel a kollégium új (mai) főépületének homlokzatára.[7] Amikor 1952-ben államosították a kollégiumot, a feliratot leverték. Állítólag a fél város kint állt az iskola előtti téren és többen hangosan zokogtak. 1994-ben, amikor az egyház a teljes épületet visszakapta, újra kiírták a jelmondatot, de ez már jóval kisebb visszhangot kapott, köszönhetően a negyven évnyi egyházellenes politika hatásának.[8]

Szabadon tenyészik[szerkesztés]

A jelmondat a gimnázium főbejárata felett

A kollégium régebbi jelmondata, ez áll a reformáció korából fennmaradt pecséteken az eperfa alatt. Az iskola alkotó jellegére utal, arra, hogy diákjait segíti egyéni képességeik kibontakoztatásában. Ma ez a jelmondat olvasható a gimnázium főbejárata felett.

A kollégium pecsétje 1819-ből

Pro bono publico[szerkesztés]

A 18. század elején használt latin nyelvű jelmondat, jelentése: a közjóért. Az adászteveli száműzetésből való visszatérés után helyezték el ezt a feliratot az 1793-ban felépített új épület (a mai ókollégium, illetve lányinternátus) második emeletének mennyezetén.[9]

Híres diákjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]