Erdélyi Zsuzsanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Erdélyi Zsuzsanna
Erdélyi Zsuzsanna.JPG
Született 1921. január 10.
Komárom
Elhunyt 2015. február 13. (94 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Dobozy Elemér (1948-1986)
Foglalkozása néprajztudós
Díjak Stephanus-díj (1993)
Kossuth-díj (2001)
Prima díj (2005)
Hazám-díj (2009)
A Nemzet Művésze (2014)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi Zsuzsanna témájú médiaállományokat.

Erdélyi Zsuzsanna (Dobozy Elemérné) (Komárom, 1921. január 10.Budapest, 2015. február 13.[1]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar néprajztudós, folklorista. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2002).

Élete[szerkesztés]

Erdélyi Zsuzsanna Komáromban született 1921. január 10-én Erdélyi Pál és Remisovszky Hedvig házasságából. Nagyapja Erdélyi János (1814–1868) író, irodalomtörténész, filozófus.

1931-1942 között a Fővárosi Zeneiskola zongora szakán tanult. 1939-1940 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatója volt. 1940-1944 között a budapesti egyetem magyar–olasz–filozófia szakjain folytatott tanulmányokat. 1943-ban beiratkozott a Római Egyetemre.

1944-1948 között a Külügyminisztérium sajtóosztályán volt diplomata, de politikai okokból elbocsátották. 1953-1963 között a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában, 1964-1971 között a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán dolgozott. 1971-1987 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának lett munkatársa. 1987-ben nyugdíjba vonult, e mellett 1987-1990 között a Filozófiai Intézet tudományos munkatársaként működött. 2001-től a Szent István Akadémia, 2002-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 94 éves korában érte a halál. A Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is saját halottjának tekinti a nemzet művészét.[2]

Római katolikus vallású volt.[3]

Munkássága[szerkesztés]

Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott. (Ethnographia, 1961). 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot a nagyberényi Babos Jánosné Ruzics Rozáliától, azóta ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és az írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.

Magánélete[szerkesztés]

1948-1986 között Dobozy Elemér orvos, belgyógyász, kardiológus, egyetemi tanár volt a férje. Házasságukból négy gyermek született; Miklós (1949), Dániel (1951), Zsófia (1952) és Borbála (1955).

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Sopron megyei virrasztóénekek. 1956.   (társszerzőkkel)
  • Adatok a magyar népköltészet szimbolikájához. Ethnographia, (1961)
  • Archaikus és középkori elemek népi szövegekben. Ethnographia, (1971) 343–374. o.
  • Hegyet hágék, lőtőt lépék…: Archaikus népi imádságok. Kaposvár: Somogy Megyei ny. 1974. = Somogyi Almanach,   (további kiadásai: 1976, 1978, 1999, lemezen is)
  • Archaikus szövegemlékek a nógrádsipeki néphagyományban: Tanulmányok egy észak-magyarországi falu mai folklórjáról. Szerk. Szemerkényi Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1980. = Néprajzi Tanulmányok,  
  • Későközépkori közköltészeti emlékek a hazai interetnikus-délszláv-szakrális hagyományban. In Folklór és tradíció I. Szerk. Kiss Mária. Budapest: (kiadó nélkül). 1984. 43–105. o.  
  • Golgota: Szántó Piroska festményei és archaikus népi imádságok. Vál. Erdélyi Zsuzsanna. Budapest: Corvina. 1987.  
  • Amor Sanctus. In A szerelem kertjében: Erotikus jelképek a művészetben. Szerk. Hoppál Mihály, Szepes Erika. Budapest: Szépirodalmi. 1987. 179–202. o.  
  • Archaikus népi imádságok. In Magyar néprajz V: Folklór I. / Magyar népköltészet. Budapest: Akadémiai. 1988. 692–748. o.  
  • Modern szinkretizmus. In Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon. Szerk. Lovik András, Horváth Pál. Budapest: MTA Filozófiai Intézet. 1990. = Vallástudományi Tanulmányok,  
  • Az archaikus népi imádságzáradékok történeti kérdései. In Boldogasszony ága: Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk. Erdélyi Zsuzsanna. Budapest: Szent István Társulat. 1991. 51–142. o.  
  • „Aki ezt az imádságot…”: Élő passiók. Pozsony: Kalligram. 2001.   (további kiadása: 2004)
  • Az archaikus népi imádságműfaj terjedési iránya. In Népi vallásosság a Kárpát-medencében VI. Veszprém: (kiadó nélkül). 2004.  
  • Maria mi kegyes Anyank...?. In Látó szívvel. 2006.  
  • A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval; jegyz., utószó Solymosi Tari Emőke; Hagyományok Háza, Bp., 2010
  • Erdélyi Zsuzsanna–Várhelyi Ilona: "...századokon át paptalanúl...". Az archaikus népi imádságműfaj fogadtatástörténete; Szent István Társulat, Bp., 2011
  • Olasz Ferenc: Dicsértessék; imádságok gyűjt. Erdélyi Zsuzsanna, Tánczos Vilmos, Olasz Ferenc; Pierrot, Bp., 2013
  • Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok; előszó Ortutay Gyula; 4. bőv. kiad.; Pesti Kalligram, Bp., 2013
  • Múltunk íratlan lírája. Az archaikus népi imádságműfaj háttérvilága; szöveggond. Kovács Emília; Kalligram, Pozsony, 2015

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Hagyományok Háza
  • Magyar Művészeti Akadémia
  • In memoriam
  • "Nyisd meg, Uram, szent ajtódat...". Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára; szerk. Barna Gábor; Szent István Társulat, Bp., 2001
  • Imádságos asszony. Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére; szerk. Czövek Judit; Gondolat–EFI, Bp., 2003 (Örökség)
  • Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. Tanulmánykötet a 90 esztendős Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8.; szerk. Gyöngyössy Orsolya, Limbacher Gábor; Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2014
  • "...Lélek, s szabad nép...". Erdélyi Zsuzsanna emlékére a Balaton Akadémia és a Százak Tanácsa konferenciája. Keszthely, 2015. június 5-6.; szerk. Sallai Éva, Szijártó István; Balaton Akadémia–Százak Tanácsa, Keszthely, 2016

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]