Soproni József (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Soproni József
Életrajzi adatok
Született 1930. október 4. (88 éves)
Sopron
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Díjak
Tevékenység zeneszerző, pedagógus

Soproni József (Sopron, 1930. október 4. –) Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zenepedagógus.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Sopronban, szülővárosában tanult zongorázni már hatéves korától, tizenkét évesen – titokban – már komponált is. A Széchenyi Gimnáziumban érettségizett. 1949-ben felvették a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol Viski Jánosnál tanult zeneszerzést. Diplomáját 1956-ban szerezte meg.

1957-től 1972-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában zeneelméletet, majd zeneszerzés tanított. Közben, 1962-től a Zeneakadémián is oktatott, 1968-tól docensként, majd 1974-től egyetemi tanárként. A főiskolán ellenpontot, zeneszerzést, majd transzponálás-partitúraolvasást tanított. 1984-ben rektorhelyettes, majd 1988-tól két cikluson át, 1994-ig az egyetem rektora. Az ő idején jött létre a csembaló tanszak, kezdődött a jazz oktatása, és a vidéki tanárképzőkben négy évre emelték a képzési időt. Jelenleg professor emeritus az Alkotóművészeti és Zeneelméleti Ismeretek Tanszékének zeneelmélet szakcsoportjában. 1992-ben alapító tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Műveiből több rádió- és hangfelvétel készült, főleg a Hungaroton kiadásában.

Zeneszerzői ars poeticáját így fogalmazta meg: „Annak a műnek van létjogosultsága, amelyet csak az írhatta, aki írta. Csak annak a műnek van létjogosultsága, amelyben teljes hitelességgel megjelenik az alkotó. […] Én csak annyit tehetek, hogy személyiségemet teljes mértékben átengedem a komponálásnak. Műveim csak belső szükségszerűségből születnek, akkor is, ha esetleg megrendelésre dolgozom. […] A zene okozzon örömet, ahogy ez évszázadok során működött. Amikor „szép” zenéről beszélek, nem gondolok stílusra, de hitelesen gondolkodó alkotó személyiségekre.”

Munkásságát több elismeréssel, kitüntetéssel ismerték el: 1974-ben Erkel-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat kapott, 2000-ben pedig szülővárosa, Sopron megyei jogú város díszpolgára lett.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Operák:
    • Antigoné (1987)
    • Aranylövés (2004
  • Zenekari művek:
    • Brácsaverseny (1959)
    • 1. gordonkaverseny (1967)
    • Eklypsis (1969)
    • Kamarakoncert No. 1 (1972)
    • 1. szimfónia (1975)
    • 2. szimfónia, „Évszakok” (1977)
    • Három zenekari darab (1978–1979)
    • 3. szimfónia, „Sinfonia da Requiem” (1979–1980)
    • Hegedűverseny (1982)
    • 2. gordonkaverseny (1984)
    • Kommentárok egy Händel-témához (1985)
    • 4. szimfónia (1994)
    • 5. szimfónia (szoprán szóló R. M. Rilke szövegére, 1995)
    • 1. zongoraverseny (1997)
    • Kamarakoncert No. 2 (1998)
    • 2. zongoraverseny (2000)
    • 3. zongoraverseny (2001)
    • Oboaverseny (2001)
    • Kommentárok egy Haydn-témához (2003)
    • 6. szimfónia (2007)
  • Vokális művek:
    • Missa brevis (1952)
    • Missa in diebus iniquitatis (1957)
    • Három dal (Radnóti M., 1962)
    • Ovidii metamorphoses (1965)
    • Három dal (P. Verlaine, 1965)
    • De aetatibus mundi carmina (1968)
    • Magnificat (1990)
    • 10 Chöre (R. M. Rilke, 1991)
    • 12 Latin Motetta (1991)
    • Missa Scarbantiensis (1991)
    • Missa choralis (1992)
    • Missa super B–A–C–H (1992)
    • Kilenc dal (G. Trakl, 1993)
    • Litaniae omnium sanctorum (1993)
    • 29. zsoltár (1993)
    • Missa Gurkensis (1994)
    • Hét dal (Lator L., 1995)
    • Te Deum (1996)
    • 24 Lieder (R. M. Rilke, 1996–1998)
    • Das Marienleben (R. M. Rilke, 1999)
    • Missa Orbis factor (2000)
    • Hét adventi antifóna (vegyeskar, 2007)
    • Nyolc karácsonyi responsorium (vegyeskar, 2008)
  • Kamara- és szólóművek:
    • 12 vonósnégyes (1958–2000)
    • Szonatina mélyhegedűre és zongorára (1958)
    • Hét zongoradarab (1962)
    • Musica da camera No. 1 (1963)
    • Incrustations zongorára (1970)
    • Szonáta fuvolára és zongorára (1971)
    • Invenzioni sul B-A-C-H, zongorára (1971)
    • Jegyzetlapok zongorára I–IV. füzet (1974–1978)
    • Musica da camera No. 2 (1976)
    • Tre pezzi for flute and cimbalom (1976)
    • Hat bagatell fúvósötösre (1977)
    • Visszatérő epizódok (Episodi ritornanti per due cimbalom, 1979)
    • 1. szonáta hegedűre és zongorára (1979)
    • 2. szonáta hegedűre és zongorára (1981)
    • Rapszódia mélyhegedűre és zongorára (1984)
    • Livre d’orgue (1994)
    • 20 zongoraszonáta (1996–2004)
    • Gordonka-zongora szonáta (2008)
    • Zongoraötös (vonósnégyes és zongora, 2009)
    • De profundis
    • Intonuit de cacleo
    • Legenda

Diszkográfia[szerkesztés]

  • Jegyzetlapok zongorára I.-IV.-ig, Hungaroton HCD 32310-11
  • Hangfelvételek a Magyar Rádió archívumában.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]