Sinkó László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sinkó László
Sinkó László fortepan 148084.jpg
Született Sinkovits László
1940. március 14.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 2015. július 31. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Tóth Gabriella (h. 1968–2015)
Gyermekei Sinkó Andrea
Sinkó Máté
SzüleiSinkovits Jenő
Göndöcs Terézia
Foglalkozása színész
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1962)
Kitüntetései
Halál okatüdőembólia
Sírhely Budakalász
Színészi pályafutása
Aktív évek 19592014
Híres szerepei

A Wikimédia Commons tartalmaz Sinkó László témájú médiaállományokat.

Sinkó László (Budapest, 1940. március 18. – Budapest, 2015. július 31.[3][4]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész öccse.

Életpályája[szerkesztés]

1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1966-ig a debreceni Csokonai Színház, majd 1982-ig a Nemzeti Színház tagja volt; ez évben alapító tagja a budapesti Katona József Színháznak, ahol tizenkét szezont töltött. 1994-től 1998-ig az Új Színház színésze, 19982003 között szabadúszó; 2003-tól haláláig a Nemzeti Színház örökös tagja volt.

Hosszú ideig Anthony Hopkins állandó magyar szinkronhangja volt. Többször megszólaltatta Jack Nicholsont, Gene Hackmant és Leslie Nielsent is. A Macskafogóban ő Grabowski hangja.

Két alkalommal rendezőként is bemutatkozott: Halleluja (1995); Nyugállomány előtt (2001).

2011-ben Budakalász díszpolgára lett.[5]

Halála[szerkesztés]

2015. július közepén feleségével 50. házassági évfordulójukat készültek megünnepelni. Az évforduló napján elesett, eltört a bordája és légmellet kapott. A Honvéd Kórházba került, ahol tíz nap után, július 31-én tüdőembóliában elhunyt.[6] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekintette a művészt.[7] Halála másnapján a Duna TV Mestersége színész című portrésorozatában a róla szóló epizóddal emlékezett rá, az M3 az Übü király színházi felvételét adta le, a Klubrádió pedig augusztus 20-án megismételte a róla készített portréműsort, amely első ízben akkor hangzott el, amikor 2014-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották.

2015. augusztus 12-én szűk családi, baráti körben temették el a budakalászi temetőben.[8]

Családja[szerkesztés]

Felesége Tóth Gabriella magyar-történelem szakos tanárnő volt.[9] Gyermekeik: Andrea (1967) és Máté. Lánya a magyar ritmikus sportgimnasztika legsikeresebb versenyzőjeként két szeren: buzogánnyal és karikával 1987-ben világbajnoki 5. helyezett, majd a szöuli olimpián összetettben 6., pontszerző helyezést ért el.[10]

Származása[szerkesztés]

Sinkó László családfája
Sinkó László
(Budapest, 1940. márc. 18.–
Budapest, 2015. júl. 31.)
színész
Apja:
Sinkovits Jenő
(Budapest, 1901. jún. 9.–
Budapest, 1977. márc. 19.)
vendéglős
Apai nagyapja:
Sinkovits Vince
(Németszentgrót, 1861. márc. 30.–
Kispest, 1932. okt. 2.)
magánzó
Apai nagyapai dédapja:
Sinkovics József
Apai nagyapai dédanyja:
Frisch Mária
Apai nagyanyja:
Vojnovits Teréz
(Körmend, 1867. feb. 21.[11]
 ?)
Apai nagyanyai dédapja:
Vojnovits István
[12]
Apai nagyanyai dédanyja:
Németh Dorottya
[12]
Anyja:
Göndöcs Terézia
(Strém, 1905. máj. 22.[13]
Budapest, 1991. nov. 20.)
Anyai nagyapja:
Göndöcs Lajos
(Zalaszentiván, 1872. jan. 21.[14]
 ?)
Anyai nagyapai dédapja:
Göndöcs Vendel[15]
Anyai nagyapai dédanyja:
Goldfinger Borbála[15]
Anyai nagyanyja:
Posch Teréz
(Ókörtvélyes, 1879. dec. 31.[16]
 ?)
Anyai nagyanyai dédapja:
Posch Ferenc[17]
Anyai nagyanyai dédanyja:
Neubauer Julianna[17]

Szerepeiből[szerkesztés]

Színház[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

Szinkron- és narrátori munkái[szerkesztés]

Magyar filmek[szerkesztés]

Narrátora és résztvevője a Magyarországot bemutató túrafilmeknek:

Narrátor további dokumentumfilmekben:

Külföldi filmek[szerkesztés]

Hangja a magyar nézők számára összefonódott Anthony Hopkinsszal, akit 1975-től kezdve mintegy 17 filmben szinkronizált.

Hangjáték[szerkesztés]

  • Életem, emlékeim – Benedek Marcell vallomása (1968)
  • Sós György: Aranycsont (1969)
  • Andrej Kucsajev: Vakleszállás (1970)
  • Gosztonyi János: A meghajszolt szelíd (1970)
  • Maupassant, Guy de: A szépfiú (1970)
  • Vihar Béla: Az utas (1970)
  • Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
  • Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971)
  • Wolfgang Kohlhaase: Kérdések egy fényképhez (1971)
  • Jókai Anna: Általános foglalkoztató (1973)
  • Moldova György: Börtönválogatott (1974)
  • Balzac, Honoré de: Éva lánya (1975)
  • Balzac, Honoré de: Betti néni (1976)
  • Forgács István: Papírhold (1976)
  • Calderon, P. de la Barca: Úrnő és komorna (1977)
  • Moberg, Vilhelm: A hosszú út (1977)
  • Cooper, Giles: Kapdelcica (1978)
  • Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1979)
  • Fontane, Theodor: Effi Briest (1979)
  • MacNeice, Louise: Találkája volt (1979)
  • Ez mind én volnék, avagy tán túl későn vacsoráltam az este? (1982)
  • Csemer Géza: Forintos doktor (1982)
  • Bandello, Matteo: A pajzán griffmadár (1982)
  • Schwajda György: A Szent család (1982)
  • Galgóczi Erzsébet: A kápolna titka (1983)
  • Kopányi György: Ember a semmiben (1983)
  • Clancier, Georges-Emmanuel: Tétova szeretők (1984)
  • Kurkela, Marja: Korcsolya (1984)
  • Radicskov, Jordan: Kosarak (1984)
  • Zoltán Péter: Liszt Ferenc Szekszárdon (1984)
  • Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
  • Kormos István: N.N. utolsó bolyongása (1986)
  • Moldova György: Vigyázat, harapok! (1986)
  • Vampilov, Alekszandr: Húsz perc az angyallal (1986)
  • Balázs Attila: Mont Blanc hava (1987)
  • Gilles Segal: A világ legnagyobb bábszínháza (1987)
  • Oscar Wilde: A boldog herceg (1987)
  • Rákosy Gergely: Az óriástök (1987)
  • Szakonyi Károly: Homloklövés (1987)
  • Sziveri János: A csiga vére (1988)
  • Száraz György: A megközelíthetetlen (1988)
  • Tükörképünk 37 darabban – Hamlet (1988)
  • Hernádi Gyula: Homokzsák-keringő (1989)
  • Erdődy János: Barberina, Európa csillaga (1991)
  • Fromaget: A Próféta rokona (1991)
  • Ruitner Sándor: Lacrimosa (1991)
  • Bulgakov: Színházi regény (1992)
  • Danilo Kis: Éjszaka, köd (1992)
  • Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
  • August Strindberg: Álomjáték (1997)
  • Csehov: Sirály (1997) .... Dorn doktor
  • Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
  • Weöres Sándor: Kétfejű fenevad (1997)
  • Bozó László: Gyilkosság a Hungaroringen (1989)
  • Rádiószínház-Minidrámák (2007)
  • Salamon András: Az utolsó perc (2007)

Hangoskönyvek[szerkesztés]

  • Durrell: A feltalálók – Történetek „emberi” állatokról
  • Jókai: Bosszú a túlvilágon – Fantasztikus történetek
  • Poe: A kút és az inga
  • Márai: Füves könyv
  • Mikszáth: Új ember – régi ember

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. A házassági évfordulóján került kórházba Sinkó László, 2015. augusztus 3. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  4. Koncz Tamás, Jankovics Márton: Meghalt Sinkó László. origo.hu. Origo, 2015. augusztus 1. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  5. Ki tudott törni testvére árnyékából
  6. Fái: TÍZ NAPIG KÜZDÖTT ÉLETÉÉRT SINKÓ LÁSZLÓ. borsonline.hu. Bors, 2015. augusztus 3. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  7. Saját halottjának tekinti az Emmi Sinkó Lászlót. origo.hu. Origo, 2015. augusztus 1. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  8. Titokban temették el Sinkó Lászlót. blikk.hu. Blikk, 2015. augusztus 12. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  9. Csáki Judit (2009. november 12.). „"Oválisra püföltem a vödröt"”. Magyar Narancs (46). (Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 1.)  
  10. Forró Péter: Kecsesen, ritmikusan libbent fel a csúcsra. http://archivum.magyarhirlap.hu/. Magyar Hírlap, 2013. július 19. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)[halott link]
  11. Születési ideje bejegyezve a körmendi kereszteltek anyakönyv 15/1867. folyószáma alatt.
  12. a b Vojnovits szüleinek neve bejegyezve a körmendi kereszteltek anyakönyv 15/1867. folyószáma alatt.
  13. Születése bejegyezve a strémi polgári születési anyakönyv 31/1905. folyószáma alatt.
  14. Születési ideje bejegyezve a zalaszentiváni kereszteltek anyakönyv 5/1872. folyószáma alatt.
  15. a b Lajos szülei neve bejegyezve a zalaszentiváni kereszteltek anyakönyv 5/1872. folyószáma alatt.
  16. Születési ideje és helye bejegyezve a strémi házassági anyakönyv 12/1900. folyószáma alatt.
  17. a b Posch szüleinek neve bejegyezve a strémi házassági anyakönyv 12/1900. folyószáma alatt.
  18. A Színházi adattárban rögzített első szerepe: Nemzeti Színház. 1962. február 2.
  19. Ritka jubileum egy színész pályáján. A Három nővér című Csehov darab három magyarországi bemutatójának is részese. 1985-ben Versinyint alakította az Ascher Tamás által rendezett produkcióban. Ezt követően kétszer játszhatta el Csebutikin, az ezredorvos szerepét. A 2003-as Bárka színházi produkciót Catalina Buzoianu; a 2010-es Nemzeti színházi előadást Andrei Şerban rendezte.
  20. Pályáját meghatározó vendégjátékok Kecskeméten
  21. Utolsó bemutatója: Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad. 2013. október 19.
  22. [1]
  23. [2]
  24. [3]
  25. [4]
  26. [5]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]