Jankovics Marcell (filmrendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jankovics Marcell
Az Ünnepi Könyvhéten, Budapest, 2010
Az Ünnepi Könyvhéten, Budapest, 2010
Született 1941. október 21.[1][2]
Budapest
Elhunyt 2021. május 29. (79 évesen)[3]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Rubovszky Éva
Foglalkozása rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus
Iskolái Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium (–1959)
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Jankovics Marcell témájú médiaállományokat.

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.[4][5]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?), nagyapja Jankovich Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934). Felesége Rubovszky Éva (1945) finnugrista. Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett.

195960-ban segédmunkásként dolgozott, majd a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

197172-ben a Kisképzőben tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz című rajzfilmje amerikai forgalmazási jogát, ám azt nem mutatták be Amerikában.[6] A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.

Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanított szintén animációt. Két évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.

1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett.

19982002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága, 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke volt. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja volt.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Rendezései[szerkesztés]

Egész estés animáció[szerkesztés]

  1. Az ember tragédiája (2011)
  2. Ének a csodaszarvasról (2002)
  3. Fehérlófia (1981)
  4. János vitéz (1973)

Tévésorozat[szerkesztés]

  1. Toldi (2021)
  2. Mondák a magyar történelemből (1986)
  3. Magyar népmesék (1980–2012)
  4. Mézga Aladár különös kalandjai (1973)
  5. Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai (1970)
  6. Gusztáv (1964–1979)

Rövidfilm[szerkesztés]

  1. Arcmás - Imago (2014)
  2. Prometheus (1992)
  3. Küzdők (1977)
  4. Sisyphus (1974)
  5. Az élet vize (1971)
  6. Mással beszélnek (1971)
  7. Mélyvíz (1970)
  8. Hídavatás (1969)
  9. Tendenciák (1967)

Egyéb[szerkesztés]

  1. Lúdas Matyi (1976) (figuratervező)

Könyvek[szerkesztés]

  • „Csillagok között fényességes csillag”. A Szent László-legenda és a csillagos ég; Képzőművészeti, Bp., 1987
  • Jelkép-kalendárium (1988) [7]
  • A fa mitológiája (1991) [8]
  • Ahol a madár se jár. Hét év tizenkét tanulmánya; Pontifex, Debrecen, 1996
  • A Nap könyve (1996) [9]
  • Jelkép-kalendárium; bőv., átdolg. kiad.; Csokonai, Debrecen, 1997
  • "Mély a múltnak kútja...". Gondolatok a kultúráról; Csokonai, Debrecen, 1998[10]
  • Fehérlófia. Magyar népmese; Arany László feldolgozása alapján; General Press, Bp., 2003
  • A szarvas könyve (2004)
  • „Hívő vagyok anyám méhétől fogva”. Jankovics Marcellal beszélget Kovács Zsolt; Kairosz, Bp., 2005 (Miért hiszek?)
  • "Csillagok között fényességes csillag". A Szent László-legenda és a csillagos ég; fotó Méry Gábor; Helikon–Méry Ratio, Bp.–Šamorin, 2006
  • Lékiratok I-II. (2007)
  • A kassai Szent Erzsébet-dóm; Méry Ratio, Šamorín, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai; Méry Ratio, Somorja, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • 3+1. A négy évszak szimbolikája. Fejezetek A számok könyvéből; Csokonai, Debrecen, 2008
  • A bártfai Szent Egyed-bazilika; Méry Ratio, Šamorin, 2009 (angolul és szlovákul is)
  • „Jessze szent gyökere lett erős fává”. Amiről a gyöngyöspatai Jessze fája oltár regél; Napkút, Bp., 2009 (Káva téka)
  • Képregények; forgatókönyv Cs. Horváth Tibor; Gar-Wind Bt., Ócsa, 2010 (Fekete fehér képregénymúzeum)
  • A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház; Méry Ratio, Šamorín, 2010 (angolul és szlovákul is)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája; Jankovics Marcell animációs filmváltozatának képeivel; Akadémiai, Bp., 2011
  • A szepesszombati Szent György-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2011 (angolul és szlovákul is)
  • A bakabányai Szent Miklós-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2012
  • A késmárki Szent Kereszt-bazilika; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Mese, film és álom. Emlékezem 1-2.; Csokonai, Debrecen, 2013
  • St. Elisabeth's Cathedral, Košice; angolra ford. Frank Orsolya; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Lékiratok; átdolg. kiad.; Helikon, Bp., 2014
  • Szmrecsány Szűz Mária-temploma; fotó Méry Gábor; Méry Ratio, Šamorín, 2014
  • Képes bibliai történetek. Egy töredékben maradt film képeskönyve; Akadémiai, Bp., 2015
  • Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2015
  • A vizuális nevelésről; Akadémiai, Bp., 2015
  • Nagyőr Szent Anna-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2016
  • Héthárs Szent Márton-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2017
  • Kakaslomnic Szent Katalin-temploma; fotó Méry Gábor, szöveg Jankovics Marcell; Méry Ratio, Šamorín, 2018
  • Jankovics Marcell. Képpraxisok 2. / Image praxes 2. Műcsarnok, Budapest, 2019; kurátor Fazakas Réka, Medve Mihály, szöveg Orosz István; Műcsarnok, Bp., 2019
  • Trianon; angolra ford. Katona József Álmos, Szabó Zsuzsanna; Méry Ratio, Bp., 2019

Társszerzőkkel[szerkesztés]

Az ember tragédiája film[szerkesztés]

Az ember tragédiája c. Madách‑műnek a rajzfilmváltozatáért 2012-ben megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját, a filmet több mint 20 000-en látták a magyar mozikban.[11] A teljes művet a forgatókönyv 1983-as megírása után 28 évvel, 2011. november 27-én mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Budapesten. (Részleteiben látni lehetett korábban, többek között a Duna Televízióban, a Magyar Tudományos Akadémián). Az ember tragédiáját világ különböző pontjain vetítették, többek között bemutatták Krakkóban,[12] Portugáliában, Los Angelesben és Kanadában is.

Főbb díjai[szerkesztés]

„32 díjat nyertem, amiből egyet vehettem át személyesen.” (Jankovics Marcell)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]